Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2022-08-25

Csokonaitól Csehovig – izgalmas színművek a Városmajorban

Csokonaitól Csehovig – izgalmas színművek a Városmajorban

Szeptember első hetében az élet legnagyobb kérdéseire próbálnak meg választ adni vígjátékok és drámák segítségével a Városmajori Szabadtéri Színpadon fellépő szegedi, aradi, szabadkai és fővárosi művészek. Az előadásokra a Városmajori Színházi Szemle versenyprogramjának részeként kerül sor. Thália rajongói klasszikus vagy újszerűen izgalmas darabok közül választhatják ki az ízlésüknek leginkább megfelelőt.

A Somogy megyei Csurgó gimnáziumának az épületében 1799 szeptemberében színházba járók gyülekeztek. Ekkoriban – a magyar kultúra egyik aranykorában – természetesnek számított, hogy a tanév kezdetét jelző iskolai ünnepségek hangulatát valamilyen izgalmas irodalmi mű előadásával akarták feldobni. A magyar középiskolák tanárai között irodalmárok is oktatták az ifjúságot.
 
Máig érvényes tanulságok
 
A csurgóiak jól ismerték városuk „poétáját”, a tanárként dolgozó Csokonai Vitéz Mihályt. A kikapcsolódásra vágyóknak nem kellett csalódniuk. Amikor felment a függöny és kezdetét vette a háromfelvonásos komédia, a jelenlévőkre szórakozás, egy szellemes történet és váratlan fordulatokkal teli, mulatságos kalandok vártak. Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című darabot szeptember 2-án Tapasztó Ernő rendezésében a Városmajorban is megtekinthetjük.

Dacára annak, hogy több mint két évszázad is eltelt azóta, hogy Csokonai papírra vetette a legelső hazai tündérbohózat sorait, műve ma is remek szórakozás, tele van modernitással, és ugyanúgy megszólítja a nézőket, ahogy azt a 18. század legvégén.

A Szegedi Pinceszínház és az Aradi Kamaraszínház csapata sok zenével mutatja be a művet. Csokonai tisztában volt a szerelem erejével, de az emberek gátlástalanságával és a szerencse forgandóságával is. A szerzőt „valódi színpadot soha sem látott színpadi zseninek” tartották, mert egy vidéki városka szűk lehetőségeitől kitörve magával ragadó módon alkotta meg bohózatának világát. A darab immár két évszázada lenyűgözi a hazai közönséget.

A kritikusok felfedezték azt is, hogy Karnyóné története jóval közelebb áll a mai emberek gondolkodásmódjához, mint több olyan darabé, amelyeket Csokonai halála után írtak. A mű 1911 óta szerepel a színházak kínálatában. Előadták már a Vígszínházban, az Újszínházban és a Nemzeti Színházban is. A történetben megvan minden, ami a felhőtlen szórakozáshoz kell: szerelmes özvegyasszony, gátlástalan szélhámosok, bővérű szobalány, jókedvű ezermester és komoly szerep jut annak is, hogy ki nyeri meg a lottó főnyereményét. A mai nézők valószínűleg ugyanolyan jót fognak nevetni, mint 1799-ben a csurgói gimnáziumban.
 
A múló idő csapdájában

Szeptember 4-én este Sebestyén Aba rendező irányításával a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata adja elő a Városmajori Színházi Szemle következő darabját. A Három nővér történetét és szereplőit valamennyire mindenki ismeri. Anton Csehov műve bő száz évvel Csokonai bohózata után született. Hasonlóan a csurgói darabhoz, a történet annyira időtállónak bizonyult, hogy folyamatosan játsszák a hazai színházak, és több feldolgozása, filmváltozata is készült. Paródiában is feldolgozták Olga, Mása és Irina, valamint a környezetükben felbukkanó, jobb életre vágyó és az idő múlása ellen tehetetlenül küzdő hősök történetét.

Hazánkban száz évvel ezelőtt, 1922 őszén tekinthették meg a művet. Ma a szabadkai művészek Kosztolányi Dezső fordítását felhasználva mutatják meg, miért rossz hagyni, hogy elrohanjon mellettünk az idő.

Csehov női alakjai nem tudnak szembenézni sem a valósággal, sem önmagukkal. Eltérő módon keresnek kiutat kilátástalan helyzetükből. Hiába ábrándoznak a múltról, hiába remélik azt, hogy a jövő feloldozást hozhat, nincs erejük arra, hogy a saját kezükbe vegyék az életük irányítását és felköltözzenek az élettől lüktető, ígéretekkel teli fővárosba. A szabadkai csapat kedves humorral, zenével eleveníti meg a kisvárosi kiúttalanságtól szenvedő lányok és környezetük történetét. Csehov valóra váltotta célját, a három nővér történetével sikerült felszólítani embertársait arra, hogy nézzenek magukba, és teremtsenek egy új, jobb életet maguknak.
 
Tánc, a jelen és a hagyományok

Szeptember 6-án Alföldi Róbert rendező állítja színpadra az Átrium különleges, kapukat döngető, kísérleti előadását. Az előadás a Varidance társulattal együttműködve jött létre. Különlegesség, hogy a rendező és Vári Bertalan koreográfus a néptánc elemeit ötvözi a meghökkentő formavilágú látvánnyal egy megrázó, de mindvégig erőteljes, a feszültséget gyakran ügyesen elhelyezett poénokkal enyhítő előadás során.

Ez a kísérleti előadás arra ösztönzi a színházba járókat, hogy gondolkodjanak el az életünket körülvevő valóságról. Figyelemre méltó vállalkozás az ősi népi magyar hagyományainkat átültetni a jelenbe. A Frivol című előadás értelmezhető 21. századi balladaként, táncos darabként vagy a népi hagyományok és a tánc nyelvezetének megújítására tett kísérletként.

Ajánló
Ajánló
A legfontosabb döntés – Válasszuk a boldogságot!

A legfontosabb döntés – Válasszuk a boldogságot!

Csányi Sándor és Tenki Réka színpadra viszi dr. Edith Eva Eger művét a borzalmak túléléséről, a...

Ringató és Kőketánc – játékos zenei programok kicsiknek és nagyoknak

Ringató és Kőketánc – játékos zenei programok kicsiknek és nagyoknak

A szeptember olyan, akár az évkezdet: a vakáció után újra benépesülnek az óvodák, iskolák,...

In vino veritas – Bordalfesztivál

In vino veritas – Bordalfesztivál

Magyarországon több híres bortermelő terület is található, amelyek közül a legdélebbi fekvésű a...