Novemberi megemlékezés – a Nemzeti Filharmonikusok koncertje

Ahogy egy korábbi cikkünkben is írtuk, Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, érdemes és kiváló művész 1997-től 2016-ban bekövetkezett haláláig látta el a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatói tisztjét.

Halálának hatodik évfordulóján a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben 19.30-tól Liszt és Rachmaninov műveiből megrendezett, két részből álló koncertműsorral állítanak emléket.

Mindkét zeneszerző kifejezésmódja közel állt a nagy zongoraművész és karmester felfogásához, Liszttől olyan kompozíciót is hallunk, amelyet Kocsis hangszerelt zenekarra.

Első rész – egyházi ének inspiráció

A kezdő mű Liszt Ave Maria zongoradarabja, amely Kocsis repertoárján is szerepelt, így formálódhatott meg az előadóban az átirat koncepciója. Ezt követi Rachmaninov szimfonikus költeménye, A holtak szigete, amelyet Arnold Böcklin képe inspirált. A képet a zeneszerző először fekete-fehér reprodukcióban látta, és a színes változat megismerése csalódást keltett benne: „Ha az eredetit látom először, aligha írtam volna meg a magam művét. Jobban szeretem fekete-fehérben.”

A holtak szigetében fontos szerepet játszik a gregorián Dies irae dallam, amely az első rész utolsó számának, Liszt Ferenc Haláltáncának is alapjául szolgált. Az egyházi zene Ave Mariája (üdvözlégy Mária) és Dies iraéje (a harag napja) sok művészt, köztük zeneszerzőket inspirált alkotásra. 

Második rész – történelmi inspiráció

A szünet utáni újabb zenekar-kíséretes zongorakompozícióban, a Rachmaninov Rapszódia egy Paganini-témára című művében is felhangzik a Dies irae, az utolsó ítéletet idéző középkori dallam, amelyet a romantikus zeneszerzők annyira szerettek. 

A műsort záró zenekari mű, a Mazeppa Liszt egyik legnépszerűbb szimfonikus költeménye, amelyet a zeneszerző 1851-ben, Weimarban komponált Victor Hugo költeménye nyomán. Ivan Sztepanovics Mazepa az orosz fennhatóság alá tartozó Bal parti Ukrajnában élő kozákság hetmanja volt, akit a nagy északi háborúban (1701–1721) az oroszok ellen a svédekkel való szövetségre lépése miatt árulónak tekintettek. Victor Hugo műve azonban a kozák vezérről mint hősről szól, akit az ellenség egy megvadított lóhoz kötöz – ez magyarázza a szenvedélyes muzsika viharos karakterét.

A koncerten a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Rajna Martin vezényli, a zongoránál pedig Olga Kern orosz származású, Amerikában élő zongoravirtuózt, a 2001-es Van Cliburn Nemzetközi Verseny győztesét hallhatjuk.