Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2023-02-06

Copfok és parókák – Joseph Haydn Londonban

Copfok és parókák – Joseph Haydn Londonban

Bősze Ádám kultúrtörténeti előadás-sorozatának következő részében ismét szétnézhetünk Londonban, és megtudhatjuk, hogyan öltözködtek, milyen frizurákat viseltek a zeneszerző, karmester, énekes és zenepedagógus Joseph Haydn kortársai. Az Esterházy hercegek udvarából hosszú út vezetett az angol metropoliszba, ahol Haydn az európai divat egyik fellegvárában találta magát.


A zenebarátoknak és az európai kultúrtörténet iránt érdeklődőknek remek alkalmat jelenthet az ismereteik elmélyítésére Bősze Ádám előadás-sorozata a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban. A zenetudós, zenekritikus és műsorvezető évtizedek óta foglalkozik kulturális örökségünk megőrzésével és zenei hagyományaink népszerűsítésével.

A zenebarátok között mindenekelőtt ismeretterjesztő sorozataival vált híressé és népszerűvé. Az év első felében Joseph Haydn életére összpontosít. Előadásaiból kiderül, miként élt és alkotott Angliában a magyar Esterházy hercegek komponistája.
 
A hazai zene fellegvára

A 18. század derekán Magyarországon Esterházy Pál Antal herceg számított a kultúra és a komolyzene egyik legfőbb támogatójának. Erről a szigorú katonaemberről a nyugállományba vonulása után kiderült, hogy a kultúra támogatója. A halálát követően öccse, Miklós lett az új herceg. A pompakedvelő főnemes hasonló pályát futott be, mint a bátyja. Bátorságáért elhalmozták érdemrendekkel, sőt, megtették Mária Terézia nemesi testőrségében kapitánynak. Támogatta a tehetséges zenészeket, és úgy döntött, hogy Haydnra bízza a kismartoni zenekar irányítását.

Ezzel vette kezdetét a magyar zenetörténet egyik legragyogóbb korszaka. A pompát kedvelő herceg kastélyában rendszeresen tartottak kulturális fesztiválokkal felérő ünnepségeket. Európa főnemesi és szellemi elitje szórakozott itt. Az ünnepségek során operákat mutattak be, és a rendezvényeket még Mária Terézia királynő is megtisztelte a látogatásával, sőt Goethét is vendégül láthatták. Az ünnepségek arra is lehetősége nyújtottak, hogy Haydn sok külföldi hírességgel ismerkedjen meg. Ez kapóra jött, amikor Miklós herceg halála után az új gazdája már nem tartott igényt a szolgálataira, és Angliába utazott.
 
Lenyűgöző udvari forgatag

1789-ben megkezdődött Európa átalakulása: Franciaországban forradalom tört ki, és hamarosan seregek lépték át az országhatárokat. A lenyűgöző és fényűző Párizs helyét London vette át. Haydnnak sikerült szinte azonnal gyökeret verni ott, Európa egyik leggazdagabb és leggyorsabban fejlődő metropoliszában. A társasági élet kedvence lett.

Míg Bécsben elsősorban a nemesség és a polgárok rajongtak érte, Londonban gyorsan befogadta az arisztokrácia is. Ebben szerepet játszott, hogy elnyerte a walesi herceg támogatását. Ellentétben Franciaországgal, Angliában a forradalom nem söpörte el a rokokó divatját. A hölgyek és az urak továbbra is elegáns parókát, sok esetben egészen elképesztő frizurakölteményeket viseltek. Népszerűnek számítottak a nehéz, virágmintás anyagból készült drága ruhák. Míg korábban a bársonyt tartották a ruhakészítés legfontosabb alapanyagának, a helyét fokozatosan átvette a brokát és a selyem.

Az irányt adó francia divatot mindenekelőtt az arisztokrácia utánozta, ám a legnépszerűbb ruhadarabok, a frakk, a mellény gyorsan elterjedt a többi társadalmi osztályban is. A csipke népszerűsége változatlan maradt, és igencsak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia annak, aki a legújabb divatnak megfelelő öltözékben akart megjelenni.
 
Elegánsan tetőtől talpig

Érdekes módon nem a nők, hanem a férfiak dicsekedtek a lábukkal. Széles körben elterjedt a szűk térdnadrág, amihez fehér harisnyát és csatos cipőt hordtak. A korszak hölgyeinek viszont sosem lehetett látni a lábát. Kúp, majd harang alakú szoknyájuk mindent eltakart. Egy ilyen ruhadarab felvétele nem kis ügyességet igényelt, hiszen némelyik szoknyában öt belevarrt abroncsot is találhatunk.

A rokokó idején ugyanakkor nem sokat bíztak a képzeletre a hölgyek felsőtestével kapcsolatban. Divatosnak számított az elszorított darázsderék. A hölgyek keble többnyire nem látszott, ám a formáját – elsősorban a gazdagok között – kihangsúlyozta a drága anyagokból szabott felsőruha.
A korszak legjellegzetesebb fejfedője a háromszögletű kalap volt. A hölgyek néha még zárt helyiségekben is főkötőt vagy apró kalapocskát viseltek. Ez utóbbiak nem voltak túl népszerűek, mivel csak nehezen lehetett elhelyezni őket a magas vázon rögzített frizurák tetején. Úrihölgy természetesen sosem mutatkozott társaságban kesztyű nélkül. Meglepő módon mind a két nem tagjai kedvelték a drágakövekkel ékesített sétapálcát.

Haydn lelkesen vetette bele magát a londoni társasági élet forgatagába. Sok csinos hölggyel ismerkedett meg, akikkel nemritkán közelebbi kapcsolatba is került. Újdonsült barátnői között akadtak énekesnők, zongoristák, zenekedvelő úri hölgyek. A rizsporos parókák és copfok világában a zeneszerző alighanem remekül érezte magát.

Bősze Ádám előadás sorozatának még három további alkalommal látható a Lóvasúton:
2023 március 14. Haydn magánélete

Ajánló
Ajánló
Szilveszter éjjel

Szilveszter éjjel

Az év utolsó napján, szilveszter éjjelén nem egyszerű hazajutni, ezért szétnéztünk, hogy itt a...

Közös otthoni programok a téli szünetre

Közös otthoni programok a téli szünetre

A karácsony és újév közötti napokban, a néha hosszúnak tűnő téli szünetben sok elfoglaltságot...

A zenegyűlölő – Operasokk a MOM Kulturális Központban

A zenegyűlölő – Operasokk a MOM Kulturális Központban

Hámori Máté karmester, a Danubia Zenekar művészeti vezetője azt szeretné, ha minél többen...