Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-06-24

Ragyogó hullócsillagok – június 30. a meteormegfigyelés világnapja

Ragyogó hullócsillagok – június 30. a meteormegfigyelés világnapja

A kellemesen meleg nyári éjszakákon – ha nem borítják felhők az eget – érdemes felnézni a magasba, hogy elgyönyörködhessünk a csillagképek látványában. Tudósok és papok évezredek óta fürkészték az égbolt titkait, ám egy ideje a laikusokat is arra biztatják, hogy ha máskor nem, legalább június 30-án keressék a magasban ragyogó fényjelenségeket. Ekkor van ugyanis a meteormegfigyelés világnapja.


Szerencsések vagyunk, mert bolygónkat vastag légkör oltalmazza a világűr veszélyeivel szemben. A kozmoszban elképesztő sebességgel száguldoznak az üstökösök és a meteorok. Ha nem lenne a sugarakat is kiszűrő atmoszféránk, akkor ezek a kisebb-nagyobb kődarabok bombazáporként zúdulnának a Föld felszínére. Bár a legtöbb meteor egészen parányi, rengeteg van belőle. A becslések szerint mindennap körülbelül száztonnányi kődarabka csapódik be bolygónk légkörébe.

Ezek egyrésze felizzik, és ragyogó fényjelenség kíséretében semmisül meg. Őseink talán már a mamut és a kardfogú tigris korszakában felfigyeltek rájuk és megpróbáltak magyarázatot adni az izgalmas és néha kissé hátborzongató jelenségre. 
 
Magyarok az élvonalban

Magazinunkban korábban már írtunk a felvidéki Konkoly-Thege Miklósról. Ógyallai birtokán 1869-ben csillagvizsgálót építtetett magának, és jelentős eredményeket ért el az üstökösök és a meteorok kutatásának területén. Az ő nyomdokain haladva a magyar csillagászok azóta is előszeretettel foglalkoznak a meteorok vizsgálatával. Terkán Lajos a 20. század első felének egyik legfontosabb hazai csillagásza volt. Ógyallán kezdte tudományos munkásságát, és a meteorokkal foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a magassági adatok és a meteorrajok érkezési pályájának kiszámítása területén.

Miután az első világháborút követően Észak-Magyarországot külföldi csapatok foglalták el, a katonák megpróbálták kirabolni a legjelentősebb hazai csillagvizsgáló intézetet. A magyar tudósok azonban kimentették a megszállók elől a felbecsülhetetlen értéket, és a csillagvizsgáló azóta itt működik nálunk, a Sváb-hegyen. Terkán Lajos komoly szerepet játszott a megfigyelések újraindításában, és sokat tett a kisbolygókutatás területén is. Érdekes, hogy a magyar amatőr csillagászok mind a mai napig a meteormegfigyelők élvonalába tartoznak. 
 
Az égbolt titkai 

Az európai tudósok nagyon sokáig nem tudták, hogy mi okozza a titokzatos égi fényvillanásokat és a hullócsillagokat. Az ókori görögök azt hitték, hogy a meteorok egy különös légköri jelenség velejárói, és a forrásuk fent lebeg az ég és a talaj között. Erre utal a meteorok ógörög eredetű neve is. A felvilágosodás korát követően azonban egyre több távcső fordult az ég felé, és nyilvánvalóvá vált, hogy bár a légkörnek fontos a szerepe, a kiváltó okot feljebb, a világűrben kell keresni.

A Nap körül rengeteg apró törmelék kering, ezek a meteoroidok. Ha egy ilyen belép bolygónk légkörébe, akkor az általa okozott fényjelenséget meteornak nevezzük. Néha előfordul, hogy egy-egy – többnyire kisebb méretű – kődarab lejut a Föld felszínére. A tudósok ezeket meteoritnak hívják. Általában 80-120 kilométeres magasságban fedezzük fel őket. Bár kicsi a tömegük, a hatalmas mozgási energiájuk miatt jól megfigyelhető fénycsíkot húznak maguk után.

A meteorokra nem csak távcsővel vadásznak, mivel a maguk után húzott izzó ionizált csík visszaveri az elektromágneses hullámokat, így a rádióamatőrök is könnyen megfigyelhetik ezeket.
Némelyik meteornak igen nagy a fénye. Ha a ragyogás meghaladja a Vénusz bolygó fényességét, akkor az ilyen égi vándort már tűzgömbnek hívják.
 
Babonák és szép hagyományok

Bár a meteorok az ősi időkben nem voltak olyan népszerűek, mint a sokkal tovább látható üstökösök, az emberek felfigyeltek a nagyobb méretű kődarabok becsapódására, hiszen azokat erős fény és hatalmas dörgés kísérte. Apollóniai Diogenész a Kr.e. 5. században már biztosra vette, hogy az űrben rengeteg apró kődarab kering, a tudósok azonban évezredeken át inkább a bolygókra és a csillagokra összpontosítottak. Kínában, Indiában és Arábiában is elsősorban csak a nagyobb meteorzáporok kerültek be a krónikákba. 

A megfigyelések nyomán a 20. század elejére nyilvánvalóvá vált a meteorrajok létezése is. Ezek évről évre nagyjából meghatározott időszakban térnek vissza bolygónk közelébe. 
Persze nem csupán az ég titkait fürkésző papok, majd a tudósok bámulták az égbolt különös jelentéseit.

Jó néhány hagyomány született a meteorokkal kapcsolatban. Ezek közül elterjedt az, hogy hullócsillagot látva érdemes kívánni valamit, mert az óhajunk valóra válik. A kellemes nyári estéken éppen ezért sokan emelték a tekintetüket az ég felé, mert abban reménykedtek, hogy megpillantanak egy hullócsillagot, és ezt követően jobbra fordul a sorsuk. A hullócsillag azonban jelenthetett bajt is.

Több nép hiedelme szerint minden embernek megvan a maga csillaga az égbolton. Ha ez fényesen ragyog, akkor az emberre boldogság vár, ha viszont elhalványodik, akkor megpróbáltatásokat tartogat a lenti halandó számára a sors. Igen komoly veszélyt jelentett egy égi fénypont lehullása. A hagyományok szerint ugyanis, ha valakinek lehull a csillaga, arra korai halál vár. 

Június 30-án mi is csatlakozhatunk az égbolt titkait fürkészőkhöz. Barátaink, szeretteink társaságában menjünk ki a szabadba egy olyan helyre, ahol a csillagok ragyogását nem nyomják el a város fényei, és vegyük alaposan szemügyre az égboltot. Talán elcsípünk egy hullócsillagot, és akkor mi is kívánhatunk valami szépet. 
 
További információ

Ha szeretne még többet megtudni a csillagvilág titkairól, érdemes ellátogatnia a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapjára. Ezen a helyen ugyanis rengeteg érdekesség és izgalmas, felfedezésre váró dolog várja az érdeklődőt. 

Ajánló
Ajánló
Halimádók figyelemébe – Július 24-én ünnepeljük a Balatoni Halak Napját

Halimádók figyelemébe – Július 24-én ünnepeljük a Balatoni Halak Napját

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004-ben július utolsó szombatját jelölte ki a...

A munka megszállottjai – a mókuskerék testi és lelki veszélyei

A munka megszállottjai – a mókuskerék testi és lelki veszélyei

Július 5-én emlékeznek meg azokról, akik képtelenek egyensúlyt teremteni a hivatásuk és a...

Egyedül vagyunk? – július 2. az ufóészlelések világnapja

Egyedül vagyunk? – július 2. az ufóészlelések világnapja

Világunk jó néhány izgalmas rejtélyt őriz, és ezek képzeletbeli rangsorában csak kevés dolog...