Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-07-02

Egyedül vagyunk? – július 2. az ufóészlelések világnapja

Egyedül vagyunk? – július 2. az ufóészlelések világnapja

Világunk jó néhány izgalmas rejtélyt őriz, és ezek képzeletbeli rangsorában csak kevés dolog előzi meg az azonosítatlan repülő objektumok népszerűségét. Júliusban rengeteg távcső és figyelő tekintet fordul az ég felé, hogy az ufóészlelések világnapján egy cseppnyi szerencsével megpillanthassanak a magasban egy izgalmas repülő objektumot, akár a Svábhegyi Csillagvizsgálóból.


A váratlanul felbukkanó és ugyanolyan gyorsan eltűnő azonosítatlan repülő objektumokkal kapcsolatban csak egyetlen dolog biztos, ez pedig nem más, mint a bizonytalanság. 

Annak dacára, hogy az emberiség krónikáiban az elmúlt néhány ezer esztendő során jó pár különös, megmagyarázhatatlan égi jelenséget jegyeztek fel, nincs megdönthetetlen bizonyítékunk arra, hogy az égen nagy sebességgel mozgó korongok valamilyen idegen civilizáció járművei, esetleg űrhajói lennének. A bizonyítékok hiánya persze nem tartja vissza azokat, akik hinni akarnak a hozzánk ellátogató földönkívüliek létezésében. Az ufórajongók szilárdan hisznek abban, hogy nekik van igazuk.

Ma már sokkal könnyebb az ufókban hinni, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A megmagyarázhatatlan eredetű égi jelenségekkel és a földönkívüli látogatókkal kapcsolatban ugyanis egy egész iparág született. Míg a hetvenes években csupán a tudományos-fantasztikus irodalom rajongói vagy az összeesküvés-elméletek hívei hallottak a hidegháborús nagyhatalmak vadászpilótái által felfedezett objektumokról, addig napjainkban több száz film, több ezer könyv és megszámlálhatatlan internetes oldal között válogathat az, aki szeretne többet megtudni a földönkívüliekről. Erre keresve sem lehetne jobb alkalmat találni július másodikánál.
 
Az ufók nagy napja

Ezen a napon összegyűlnek mindazok, akik hisznek a földönkívüli lények létezésében vagy abban, hogy a különféle kormányok – ki tudja, mi okból – eltitkolják előlünk az igazat. Ez a júliusi időpont lehetőséget nyújt arra, hogy részt vegyünk az ekkorra időzített számos konferencia vagy találkozó valamelyikén. Az idén ezek egy részét csak virtuálisan, az online térben tartják meg.

Az idei ufóészlelés napot még izgalmasabbá teszi, hogy az Egyesült Államokban kormányzati döntés született arról, hogy a különféle hírszerző szervezetek nyáron nyilvánosságra hozzák mindazt, amit a repülő csészealjakról tudnak. Bár a jelentés csak azokkal a bizonytalan eredetű objektumokkal foglalkozik, amelyeket az amerikai fegyveres erők pilótái az elmúlt évtizedek során a magasban láttak, és néhány esetben le is fényképeztek, ám ez a hivatalos washingtoni dokumentum mérföldkő lehet az ufókutatás történetében, hiszen minden korábbinál több jól dokumentált bizonyíték került elő.

A földönkívüliek hívei máris örömmámorban úsznak, miközben a szkeptikusok igyekeznek lehűteni a lelkesedésüket. Felhívják a közvélemény figyelmét arra, hogy a Pentagon tábornokai leszögezték, a katonai felvételeken látható tárgyak minden bizonnyal itt készültek a földön, és nem egy más bolygón vagy egy párhuzamos dimenzióban.
 
Fények, zajok, alakzatok

Érdemes tisztázni, mik is azok az ufók. Néhány évtizeddel ezelőtt még mi, magyarok is nagybetűvel írtuk egy angol kifejezés, az unidentified flying object (ufo) kezdőbetűit. A nyugati világban így jelölték az azonosítatlan repülő objektumokat. Mára ezek a tárgyak annyira közismertté váltak, hogy összefoglaló elnevezésük immár köznévként is bekerült a magyar nyelvbe. A legutóbbi felmérések szerint a magyarok közel egynegyede szilárdan hisz bennük. Hazánkban is gyakran szerveznek a földönkívüliekkel kapcsolatos konferenciákat, népszerűek a velük foglalkozó újságcikkek, könyvek, honlapok.

Az ufó szakkifejezés a katonai pilóták között terjedt el a múlt század derekán. Ezzel jelölték az összes olyan repülő objektumot, aminek nem lehetett tisztázni az eredetét. A második világháborút követően technológiai versenyfutás indult meg a Szovjetunió és a nyugati világ között. A nagyhatalmak gyanakodva figyelték az eget, és lehetségesnek tartották, hogy az ufók nem egy földönkívüli civilizáció követei, hanem valamely vetélytársország kémkedő repülőgépei, műholdjai vagy éppen léggömbjei. Kezdetben ufónak nevezték az összes gyanús jelenséget, például a fényvillanásokat, a meteorokat, a különös hanghatásokat, ám napjainkra a szó jelentése leszűkült, és szinte kizárólag a földönkívüli lényeket, illetve az ő járműveiket jelölik vele.

A múlt század negyvenes évei óta tart a vita arról, hogy van-e valós alapjuk az ufóészleléseknek, vagy mindez csak a populáris kultúra hatására visszavezethető egyfajta hisztéria, önbecsapás. Tény, hogy az észlelések és a beszámolók száma az ötvenes években rohamosan megnőtt, amikor az amerikai tévék bemutatták az első ilyen témájú sorozataikat.

A téma rendkívül népszerűnek bizonyult, könyvek és hangjátékok mellett olyan mozifilmek születtek, mint Steven Spielberg híres alkotása, a Harmadik típusú találkozások. Spielberg a film címét Joseph Allen Hynek professzortól kölcsönözte, a szakember harminc éven keresztül az amerikai légierővel együttműködve vezette a hivatalos ufókutató programokat. Ő dolgozta ki a találkozások típusait is. Harmadik típusú találkozásról akkor van szó, amikor egy emberi lény észleli a földönkívüli létformát, például a saját szemével látva.
 
Ahol minden elkezdődött

Azért július 2-a az ufók világnapja, mert 1947-ben ezen a napon került sor a leghíresebb ufóészlelésre, a roswelli incidensre. Állítólag egy földönkívüli űrhajó zuhant le az USA-ban, Roswell városa közelében. Bár a helyi újságok cikkei írtak erről, a fegyveres erők hamarosan cáfolták az állításaikat, és azóta is ragaszkodnak ahhoz, hogy valamilyen meteorológiai léggömb zuhant le a szántóföldre. A vita mind a mai napig tart.

A téma 2021-ben is ugyanolyan népszerű, mint korábban. Az emberben természetes vágy él az iránt, hogy ne legyen egyedül. Az űrben talán tényleg léteznek értelmes lények, akik egy szép napon el is jöhetnek hozzánk, és az is előfordulhat, hogy éppen július 2-án állnak a világ elé, és megosztják velünk a kozmosz titkait.

Ajánló
Ajánló
Halimádók figyelemébe – Július 24-én ünnepeljük a Balatoni Halak Napját

Halimádók figyelemébe – Július 24-én ünnepeljük a Balatoni Halak Napját

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004-ben július utolsó szombatját jelölte ki a...

A munka megszállottjai – a mókuskerék testi és lelki veszélyei

A munka megszállottjai – a mókuskerék testi és lelki veszélyei

Július 5-én emlékeznek meg azokról, akik képtelenek egyensúlyt teremteni a hivatásuk és a...

Ragyogó hullócsillagok – június 30. a meteormegfigyelés világnapja

Ragyogó hullócsillagok – június 30. a meteormegfigyelés világnapja

A kellemesen meleg nyári éjszakákon – ha nem borítják felhők az eget – érdemes felnézni a...