Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2022-03-17

Az élet egyik értelme – gondolatok a boldogság világnapján

Az élet egyik értelme – gondolatok a boldogság világnapján

Tíz évvel ezelőtt arról döntött az ENSZ Közgyűlése, hogy március 20. legyen a boldogság világnapja minden országban. Ezen a napon érdemes elgondolkozni azon, mire van szükség, hogy boldogok legyünk, és mit érdemes tennünk, hogy mások is azok lehessenek.

Amióta világ a világ, az ember a boldogságra törekszik. Tudósok és filozófusok, költők és papok foglalkoztak azzal a nagy kérdéssel, hogy mi teszi igazán boldoggá az embert. Kell-e hozzá a vagyon és a gazdagság? Elengedhetetlen-e a siker, a hírnév és a csillogás? Vagy éppen ellenkezőleg, a boldogsághoz először le kell mondani a világi hívságokról, hogy megtisztulva, a magunk egyszerűségében törekedhessünk a boldogság állapotának elérésére?

Azt, hogy ez az érzelem mennyire fontos, jól mutatja, milyen sok bölcs mondás foglalkozik vele:
- A pénz nem boldogít.
- Boldogok a lelki szegények, mert…
- Boldog ember, kinek semmije sincs.
- A szerencse szárnyon jár, boldog ember, kire száll.

De vajon honnan indult el a kezdeményezés, amely szerint minden embernek szüksége van legalább egy olyan napra, amikor a boldogságra, a belső harmóniára és a lelki békére összpontosíthat?
 
Napkeleti bölcsesség

Az új évezred elején számoltak be a lapok egy új szervezetről, a Világ Boldogság Alapítványról. Ennek elnöke, Louis Gallardo el szerette volna érni, hogy az anyagi javak felhasználása helyett az emberek arra törekedjenek, hogy boldogabbá tegyék a saját és a környezetükben élők mindennapjait. Társával, a boldogság közgazdaságtanának alapjait kidolgozó Jayme Illiennel indították el az új mozgalmat. Nagyon fontosnak tartották, hogy a boldogság és a jóllét elérését összekössék a demokrácia vívmányainak elérésével. 

2011 nyarán nem várt segítőjük érkezett. Bhután miniszterelnöke biztosította a támogatásáról a felvetést. Az országban már a múlt század hetvenes évei óta a dinamikus fejlesztések, a közoktatás reformja és a modernizáció mellett kulcsszerepet tulajdonítanak a „bruttó nemzeti összboldogságnak”. Európai füllel hallgatva ez napkeleti szemfényvesztésnek tűnhet, ám a bhutániak nagyon jó eredményeket értek el. Az uralkodó, vagyis hivatalos rangján „a sárkánykirály” elérte, hogy Bhutánt ma a Himalája Svájcának tartják.

Ezzel egyidejűleg ragaszkodnak vallásos és történelmi hagyományaikhoz, a himalájai tradíciókhoz. Elutasítják a pénz hajszolását, nem engedik meg, hogy a külföldi turisták tömegével ellepjék a fenséges hegyvidéki tájat. A buthániak szerették volna buddhista gyökerű bölcsességüket megosztani az egész világgal, és ebben az ENSZ partnernek bizonyult.
 
Kik a legboldogabbak?

Régen a tudósok és a papok, ma a költők, az írók és a pszichológusok szeretnék kideríteni, milyen is az igazi boldogság, amelynek előfeltétele a kiegyensúlyozottság és a kötődés.

A legboldogabb emberek az átlagosnál több időt töltenek azokkal, akiket szeretnek. Erős kapcsolat fűzi őket a családjukhoz, a barátaikhoz és a rokonaikhoz. Nem a felületes örömöket hajszolják, hanem nagyra értékelik a meghitt együttlétet, a bensőséges kapcsolatokat, ezáltal képesek felfedezni a mindennapok apró szépségeit.

A boldogságnak ezernyi fajtája létezik. Próbálták már értelmezni az élettan, a vallás, a filozófia és a lélektan eszközeivel is. Bár matematikai képletekkel nem tudjuk rögzíteni a boldogság paramétereit, mégis tudjuk, ha éppen boldogok vagyunk, és azzal is tisztában vagyunk, amikor nem.

Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas filozófus kutatómunkát folytatott a boldogsággal kapcsolatban. A flow-elméletet vizsgálva felfedezte, hogy a boldog ember szinte kilép a térből és az időből, nem figyel oda az óra ketyegésére, mert átadja magát annak, ami örömmel tölti el.
 
Boldogság és szeretet

A közgazdaságtan is foglalkozik boldogságkutatással, mivel ez az érzelem befolyásolhatja egy-egy ország gazdasági erejét, teljesítőképességét. A gazdagabb nemzetek általában boldogabbak, mint a szegények, ám az egyén boldogságához hozzájárulhat, ha valaki szabadnak érzi magát és biztonságban élhet.

Erős az összefüggés az elégedettség és a boldogság között. Ha valaki tudja, mit jelent a barátság, a szeretet, a hála, a kötődés, annak boldogabbak lesznek a hétköznapjai. A boldogságkutatás egy teljesen másik területe a szeretethormonok és a boldogságérzet kialakulásának kapcsolatával foglalkozik. A boldogság testi kísérőjeleit mindannyian ismerjük. Ha jól érezzük magunkat, hevesebben dobog a szívünk, mosolygunk, esetleg kipirul az arcunk.

Reméljük, olvasóinknak nemcsak március 20-án, de még jó néhány alkalommal lesz része ezekben az örömteli dolgokban.

Ajánló
Ajánló
Az élet apró hírnökei – április 30. a méhek napja Magyarországon

Az élet apró hírnökei – április 30. a méhek napja Magyarországon

Ha egy tavaszi szép napot kihasználva sétára indulunk a XII. kerületben, akkor a fülünket mind...

Legfőbb kincsünk védelmében – április 7. az egészségügy világnapja

Legfőbb kincsünk védelmében – április 7. az egészségügy világnapja

Alapvető igazság, hogy a legfőbb kincsünk az egészség. Ha ugyanis nem vagyunk betegek, sokkal...

Vidám kis boldogsággombócok – a kiskutyák világnapja

Vidám kis boldogsággombócok – a kiskutyák világnapja

Sok olyan ember akad, aki úgy véli, ha valaki igaz társra vágyik, akiben feltétlenül megbízhat,...