Csodálatos vízi világ – hatalmas folyónk, a Duna

Az európai természeti kincsek között előkelő helyen áll hazánk legfontosabb folyója, a Fekete-erdőben útra kelő és a Fekete-tengerig hömpölygő Duna. Vízgyűjtő medencéjének élettere lenyűgözően sokszínű, és eltérő éghajlatú, hidrológiájú területeken folyik keresztül. Egészen más életfeltételek várják a budapesti Duna-szakasz, mint Visegrád környékének és az árterek meg a holtágak lakóit. A folyó megőrzése kiemelkedően fontos nemcsak a mi nemzedékünk, de az utánunk következő generációk számára is. 

 

Összefogás és rekordok

A közös erőfeszítések legfontosabb letéteményese a Nemzetközi Duna Bizottság (ICPDR), aminek a munkájában a különböző országok küldöttségei, a minisztériumok szakemberei, a civil szervezetek, a tudományos világ kiemelkedő képviselői és a vizek élővilágához, hasznosításához kapcsolódó területek szakértői egyaránt részt vesznek. Az 1998 óta működő szervezet legfontosabb célkitűzése, hogy a Duna vízgyűjtő területén található országokban fenntartható és kiegyensúlyozott legyen a vízhasználat.

Érdekes dolgot fedezhetünk fel, ha megnézzük a közreműködő országok listáját: közös környezetvédelmi erőfeszítésekből több olyan állam is kiveszi a részét, amelyek nem is a Duna partján fekszenek. Ennek az a magyarázata, hogy a vízgyűjtő terület részét jelentik azok az országok, amelyek a kisebb vagy nagyobb folyóikon keresztül kapcsolódnak a Dunához.

Környezetünk megóvása érdekében ugyanis oda kell figyelnünk a horvátországi, ukrajnai, olaszországi, lengyelországi, de a svájci vizekre is, mivel ezek szintén eljutnak a nagy folyóba.

A Normafa csúcsáról lenézve a fővárosra jól láthatjuk a Dunát. A magyarországi szakasz a több mint 2850 kilométer hosszú folyó egyik legjelentősebb része. A Dunához több rekord kötődik. A világ legnemzetközibb vízi útjának tartják, mivel tíz országon folyik keresztül. Bár az európai folyamok hosszúsági ranglistáján csupán a második a Volga után, ám a Duna partján négy főváros, Budapest, Bécs, Pozsony és Belgrád található.

A Fekete-erdőben két kis patak is magának vallja, hogy az ő forrásuk jelenti a folyó kiindulási pontját. A legtöbben a Baden-Württenberg tartományban található Donaueschingent tekintik annak a helynek, ahol megszületik az egyre szélesebbé váló folyam, mivel itt találkozik egymással a két patak, a Breg és a Brigach.

A mederben egyre több víz hömpölyög, ahogy kelet felé haladunk. Míg Passau környékén a vízhozama csupán 580 köbméter másodpercenként, addig Bécsnél ennek több mint a háromszorosa, Budapesten pedig már a 2350 köbmétert is eléri másodpercenként. A globális felmelegedés korában ez az édesvízmennyiség aranyat érő természeti kincs.

 

Figyelünk rá és óvjuk meg!

A 2004 óta minden június 29-én megtartott nemzetközi Duna-napokon nem csupán a folyam partján kialakult kultúrákat ünnepeljük, de fontos felvilágosító munka is „folyik” a víz tisztaságának és az élővilágának megőrzése érdekében. Az érdeklődők megtudhatják, hogy a Nemzetközi Duna-Védelmi Bizottság milyen erőfeszítéseket tett a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátású és természetes vizek, valamint az egészséges, fenntartható vízrendszer kialakítása érdekében.

Évtizedek óta komoly munka folyik az árvízkárok megelőzése és a mérgezések veszélyének elhárítása céljából. Ezen a napon nemcsak a szakemberek számára szerveznek programokat, de igyekeznek belevonni a különféle aktivitásokba, figyelemfelkeltő és tudományos ismeretterjesztő rendezvényekbe a Duna vízgyűjtő medencéjében élő összes országot.

Mint ahogy a környezetvédelem jó néhány más területén, a Duna megóvásával kapcsolatban is igaz, hogy mindennél többet ér az összefogás.

 

Gyönyörű örökségünk

A vízkészletünk megóvása és megőrzése olyan örökség, amelyet tovább kell adnunk a minket követő nemzedékeknek, hiszen az édesvíz felbecsülhetetlen értékű kincse az övék lesz. Ha az erőfeszítéseinket siker koronázza, akkor száz év múlva is nő a folyó partján a fehér fűz, a kocsányos tölgy, az enyves éger, a barna palka, a vörös libatop vagy az erdei kányafű. Ha az unokáink kiülnek horgászni a folyó partra, ők is ugyanúgy fognak örülni a különleges zsákmánynak: a kecsegének, a dévérkeszegnek, a kárásznak, a csapósügérnek, a kősüllőnek vagy a selymes dubrincsnak, mint a mai pecások.

Érdemes kihasználni a szép nyári időt, és hajóra ülve dunai felfedezőtúrára indulni. Nem kell messzire mennünk, hiszen már Budapest környékén is jó néhány gyönyörű vízparti területet találhatunk. Aki pedig szeretne Európa egyik legszebb folyami tájképében gyönyörködni, annak csupán Visegrádig kell elmennie, ahol nyilvánvalóvá válhat, miért annyira népszerű kirándulóhely a Dunakanyar.