Életünk alapja, a termőföld – december 5. a talaj világnapja

Az ENSZ-ben 2013-ban fontos megbeszélésére hívták össze az ott dolgozó diplomatákat. Végre a politikusok és a különböző nemzetek döntéshozói is megértették azt, amire a tudósok, a környezetvédelmi aktivisták és a szántóföldeken dolgozók százmilliói évtizedek óta próbálták felhívni a figyelmüket, hogy veszélybe került a termőföld.

A közgyűlés résztvevői belátták, hogy ezt a problémát nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Hiába gondolná bárki, hogy a 21. században nem annyira fontos a mezőgazdaság, valójában még sosem kellett ilyen sok embert élelemmel ellátni, mint napjainkban. A tudomány és a technika vívmányai sokat segíthetnek, ám a mezőgazdasági termelés alapja továbbra is a jó termőföld.

Ha valahol csökken a talaj minősége, esetleg használhatatlanná válnak a termőterületek, ott elszegényedik a lakosság és éhínség támad. Az ilyen folyamatoknak következménye, hogy az éhezők legyengült szervezete nem tud ellenállni a betegségeknek, így gyakoribbak lesznek a járványok. A földönfutóvá vált éhezők sokszor a nagyvárosokban keresnek menedéket, ami újabb területek elszegényedéséhez, etnikai villongásokhoz, sőt, polgárháborúkhoz, háborúkhoz vezethet.

Amikor az ENSZ felismerte a talaj minőségének romlásával járó veszélyeket, 2015-öt a Talaj Nemzetközi Évének nyilvánította, és úgy döntött, hogy december 5-e legyen a talaj világnapja.

 

A jövő megmentése

A globális felmelegedés és a klímaváltozás korszakában sok veszély fenyegeti az emberiséget. A káros folyamatok nem kímélik a termőföldet sem. Sok helyen sivatagi homok borítja az egykori szavannás vidéket. Másutt holdbéli tájjá váltak a korábban nagy gonddal, megművelt termőföldek. A talajerózió százmilliókat sodor veszélybe, ráadásul azzal fenyeget, hogy egész népcsoportok, ősi kultúrák pusztulhatnak el miatta.

Csakhogy nem egyedül a klímaváltozás a felelős azért, hogy csökkent a termőföld nagysága és minősége. Az emberek rövidlátása és kapzsisága is szerepet játszik abban, hogy veszélybe került talpunk alatt a föld. Van, ahol lakótornyok, bevásárlóközpontok magasodnak a legjobb minőségű földterületeken, míg másutt elburjánzanak az ipari létesítmények vagy a nyomornegyedek.

Rengeteg vegyszer és műanyag kerül az életet adó talajba. Ezek egy része rövid távon megnöveli a betakarítható termény mennyiségét, hosszú távon azonban megmérgezi és nemzedékekre használhatatlanná teszi a földet.

A jövőnk megmentése érdekében összefogásra van szükség. A talaj világnapja remek lehetőséget jelent a nehézségek átgondolására és a közös fellépés módjának kigondolására. Ezen a napon világszerte sok programot szerveznek. Ugyanúgy megszólítják a földeken dolgozó gazdákat, mint a nagyvárosok lakóit. Az idén a rendezvények középpontjában az áll, hogy minden megtermelt élelmiszer alapját a termőföld jelenti.

Globálisan nézve az emberiség számára nélkülözhetetlen ennivaló mennyiségét és minőségét semmi sem befolyásolja oly nagy mértékben, mint a talaj, ahol megtermeljük mindennapi kenyerünk alapvető hozzávalóit. Lábunk alatt a talajban nyüzsög az élet, ha egészséges a föld, egy hektárban akár öt tonna mikroorganizmus is él. Ezek segítenek tápanyagokká átalakítani a szerves anyagokat, amelyeket a növények felszívhatnak, és magukba, illetve a terméseikbe építhetnek. Az egészséges talaj elősegíti a klímaváltozás káros hatásainak visszaszorítását, és megakadályozza, hogy az üvegházhatást fokozó gázok a levegőbe jussanak.

 

Kincset ér a magyar termőföld

Az emberiség olyan új kihívásokkal szembesül, amelyekre halogatás nélkül kell reagálnunk. A történelem során országok, sőt birodalmak tűntek el a térképről, mert használhatatlanná váltak az ott élő népek termőföldjei. A sivatagokban egész valószínűtlen helyeken bukkanhatunk egykori nagyvárosok romjaira. E mementók arra figyelmeztetnek, hogy még a legbüszkébb kultúrák is halálra vannak ítélve, ha nem tudják élelmiszerrel ellátni a lakosságukat.

Bár a Kárpát-medencét egyelőre csekély mértékben fenyegeti a sivataggá válás veszélye, a klímaváltozás minket sem kímél, és a környezetszennyezés megnehezíti, hogy teljes értékű, helyben megtermelt, a magyar gazdák szaktudását, odaadását és lelkiismeretességét dicsérő élelmiszer kerüljön a piacokra, a boltok polcaira. A hazai termőföldek egy része jó minőségű, ám ez nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel ücsöröghetünk. Tudatosságra van szükség ahhoz, hogy a káros folyamatok ne érvényesülhessenek és a földjeink továbbra is jó minőségűek maradjanak.