Egy nagyszerű tudósra emlékezünk – április 4. a C-vitamin napja

Szent-Györgyi Albert a legnépszerűbb magyar tudósok közé tartozik. Nevét több iskola, kulturális létesítmény és közterület őrzi a Kárpát-medence magyar lakta területein, sőt, szerte a nagyvilágban. A tudóst 1937-ben tüntették ki a modern világ legnagyobb tudományos elismerését jelentő Nobel-díjjal. Azon honfitársaink közé tartozott, akiknek sikerült prófétának lenni a saját hazájukban is.

Még ugyanabban az évben, amikor kiérdemelte a Nobel-díjat, kitüntették a Corvin-koszorúval is. Nemzetközi elismertségét jól mutatja, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának ugyanúgy tagja lehetett, mint a szovjetnek és az amerikainak. Az életéről és a munkásságáról minden évben kétszer is megemlékeznek. Ma, április 4-én és szeptemberben, a születésének évfordulóján is.

 

Egy veszélyes betegség

A skorbut komoly fenyegetést jelentett az emberiség számára. A vízparti népek tengeri pestisnek hívták, és sokan úgy vélték, hogy gonosz szellemek, alvilági lények okozzák. Ma már tudjuk, hogy a kialakulásában döntő szerepet játszik a rossz táplálkozás. Az egyre hosszabb útra induló tengerészek leginkább besózott húst és kétszersültet ettek, az asztalukról hiányzott a zöldség és a gyümölcs.

Mivel nem fogyasztottak elég C-vitamint, ezért fáradttá váltak, megduzzadtak a végtagjaik, vérzékenység léphetett fel, sőt, fekélyek is keletkezhettek a bőrükön. A hosszabb útra indulók ínysorvadással, vérszegénységgel és gyulladásokkal is szembesültek.

A vitaminhiányban szenvedő tengerjáróknak kihullottak a fogaik, meggyengültek a csontjaik, és előfordult, hogy komoly szenvedés után a beteg belehalt a skorbutba. A tudomány sokáig tehetetlen volt e betegséggel szemben. A skorbut Amerika felfedezését követően került az érdeklődés középpontjába. 

Nem véletlen, hogy a tengerjáró britek foglalkoztak legintenzívebben az ellenszerének megtalálásával. A betegség ugyanis közel kétmillió hajós életét követelte az évszázadok során. Sokáig nem sikerült rájönni arra, hogy pontosan mi is okozhatja a veszélyes kórt.

A 18. század végén azonban felfedezték, hogy ha a tengerészek citromlevet kapnak, radikálisan csökken a skorbut miatti elhalálozások száma. Az igazi megoldást azonban a C-vitamin felfedezése jelentette.

 

Egy nagyszerű kutató

A C-vitamint feltaláló Szent-Györgyi Albert 130 éve, 1893-ban született a magyar fővárosban. Budapesten szerzett orvosi diplomát, később pedig Angliában, Hollandiában és Németországban tanult, kutatott. Több izgalmas témával foglalkozott, többek között a mellékvesét vizsgálta, és ekkor fedezte fel az akkor még hexuronsavnak nevezett különleges anyagot.

A magyar tudományos élet hagyományosan magas színvonalát jól mutatja, hogy Szent-Györgyit a világ leghíresebb kutatói között tartották számon, és a korszak vezető tudósaival működhetett együtt. Szegeden egy korszerű tudományos központot hozott létre.

A harmincas évek elején több jelentős kutatóközpontban is próbálták megtalálni a C-vitamint. A nagy áttörésre 1932-ben került sor, amikor Szent-Györgyi a Budapesti Királyi Orvosegyesület előtt bebizonyította, hogy a hexuronsav valójában azonos a C-vitaminnal.

A professzor persze folytatni szerette volna a kutatást, csakhogy elfogyott a felhasználható hexuronsava. Sokáig hiába próbálkozott ennek az előállításával, ám egyik este rámosolygott a szerencse. Szeged a leghíresebb paprikatermelő vidékek egyike. Szent-Györgyi megvizsgálta a paprikát, és meglepődve tapasztalta, hogy abban nemcsak nagyon sok C-vitamin van, de az anyagot könnyebben lehet izolálni, mint például a citromból.

 

Viharos évtizedek

Az elismerésre nem kellett sokat várnia. 1937-ben megkapta az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat. Ám ennek az elismerésnek kalandos sors jutott. Amikor a szovjetek megtámadták Finnországot, a professzor az aranyérmét felajánlotta a kis északi ország támogatására, és nagylelkűen a finneknek adta.

Itthon a helyzete azt követően vált veszélyessé, hogy aktívan bekapcsolódott a nácizmus elleni küzdelembe. Az ellenállást szervezte, és Isztambulban titkos tárgyalásokat folytatott Magyarország kiugrásáról. 1944-ben Hitler személyesen adott utasítást arra, hogy a megszálló németek csapjanak le Szent-Györgyire. Többször került életveszélyes helyzetbe, ám svéd segítséggel elkerülte a fogságot. 1945 után mind jobban szembekerült az ország új vezetésével. Dacára annak, hogy odaítélték neki a Kossuth-díjat, nyugatra távozott, mert attól félt, hogy őt is letartóztatják és megkínozzák, mint a barátait. Amerikában kezdett új életet.
 

Évtizedeken át kutatta a rák ellenszerét, emellett egyre többet foglalkozott azzal, hogy az atomfegyverek elterjedése mennyire veszélyes az egész emberiség számára. 1978-ban a szent koronát hazahozó küldöttség tagjaként látogatott haza. A mai napon világszerte sok helyen megemlékeznek erről a nagyszerű honfitársunkról, a C-vitamin feltalálójáról.