2022-04-05
Mennyi legyen a koleszterinszintünk? Hogyan csökkentsük, ha túl magas?

Bár a koleszterin szervezetünkben nélkülözhetetlen, a túl magas szintje súlyos következményekkel járhat. Több fajtája is van ezeknek a zsírszerű anyagoknak, amelyek hatása, funkciója eltérő.
A koleszterin az emberi szervezet minden részében megtalálható, kiváltképp az epében, a mellékvesékben és az idegrendszerben. Egyrészt táplálékkal kerül be a testünkbe, másrészt a sejtjeinkben is szintetizálódik, legnagyobb mennyiségben a májban termelődik. Több életfontosságú funkció ellátásához nélkülözhetetlen, hiszen energiát biztosít a sejteknek, a sejthártyák felépítésében is fontos szerepe van, valamint hozzájárul az epesavak, bizonyos hormonok, vitaminok, például a D-vitamin termelődéséhez.
Eltérő szerepük van

Az LDL-koleszterin (az alacsony sűrűségű lipoprotein) felszaporodása a vérben veszélyessé válhat, mivel lerakódik az érfalra. A koleszterinszint normál értékei alacsony szív- és érrendszeri rizikó esetén a következők: az összkoleszterin nem több mint 5,2 mmol/l, amelyből minimum 1,1 mmol/l a HDL mennyisége, az LDL mennyisége nem éri el a 3 mmol/l-t, a triglicerid pedig az 1,7 mmol/l alatt marad.
.jpg)
A magas koleszterinszint kialakulhat öröklött hajlam alapján, kiválthatják egyes belgyógyászati és anyagcsere-betegségek (például diabétesz, májbetegség, a vese működési zavarai, pajzsmirigyproblémák), de gyakran a kiegyensúlyozatlan, helytelen táplálkozás áll a háttérben. Ha a vérben túlságosan magas az LDL-koleszterinszintje, akkor zsíros plakkok formájában lerakódhat az érfalak belső részén, csökkentheti az erek rugalmasságát és szűkítheti azok átmérőjét, akár teljesen el is zárhatja azokat. A magas LDL- és az alacsony HDL-koleszterinszint tehát fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a stroke és a szívinfarktus kockázatát, és egyes daganatos betegségek veszélyét is növeli.
Életmódreform a koleszterinszint normalizálásáért
Sokat tehetünk a koleszterinszint normalizálásért a következőkkel
• A megfelelő étrend és egy egészségesebb, mozgással is kiegészített életmód kialakításával.

• Egészséges, zsírszegény fehérjeforrás lehetnek a szárnyasok, a borjú, a tengeri halak húsa, a sovány tejtermékek és a telítetlen zsírsavakban gazdag magvak (lenmag, mogyoró, dió, mandula) is.
• Kerülendő a vaj és a zsíros sajt, a tojássárgája, a belsőségek, a baromfik és a sertés bőre, a szalonna és a töltelékáruk.
• Tanácsos a konyhatechnológián is változtatni: az olajban, bő zsiradékban sütés helyett a párolás, a cserépedényes vagy az alufóliás csőben sütés, a grillezés egészségesebb.
• Biztosítani kell az elegendő napi folyadékbevitelt (két-két és fél litert) és nagyon fontos a rendszeres mozgás napirendbe iktatása. Már napi félóra séta is jótékony hatású, emeli a HDL- és csökkenti az LDL-koleszterin szintjét.

• Mindezt ajánlatos orvossal is megbeszélni, különösen akkor, ha a családban öröklött hajlam van a kórosan magas koleszterinszint kialakulására, hiszen ezekben az esetekben a diéta nem elég, szükségessé válhat az is, hogy a szakorvos megfelelő gyógyszeres kezeléssel segítse a koleszterinszint normalizálását.
• Ha vigyázni szeretnénk az egészségünkre, rendszeresen, legalább évente egyszer tünetmentesen is érdemes felkeresnünk egy belgyógyászt, hogy egy alapvető fizikai, valamint laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatot kérjünk. A Budai Egészségközpontba telefonon vagy online is bejelentkezhetünk, ráadásul egyedülálló módon a korábbi leleteinket és vizsgálati eredményeinket is megtekinthetjük, vagy tetszés szerint letölthetjük, kinyomtathatjuk.