Mit kell tudnunk a D-vitamin szedéséről?

Nem kell ahhoz kutatónak lennünk, hogy egyre többet halljunk a D-vitaminról, hiszen átlagemberként is sokat olvashatunk erről a szervezetünk számára nélkülözhetetlen anyagról. Mostanában a média is előszeretettel oszt meg tartalmakat a D-vitamin fontosságáról és arról, hogy a hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben érvényesül.

Habár elsőként a kalcium-anyagcserében mutatták ki a fontosságát, az nemcsak a csontrendszerünkre hat, hanem hatással van többek között az immunrendszer működésére, a kardiovaszkuláris rendszerre, az idegrendszerre is. Hiánya az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a civilizált világban. A pandémia időszakában a D-vitamin szerepe különösen felértékelődött, feltétlenül érdemes pótolnunk orvosi ajánlásoknak megfelelően.

Mit gondolunk a D-vitamin szedéséről? 

1. tudom, hogy szedni kell, de nekem nem

2. nem is hallottam róla

3. csak télen szedem

4. inkább hetente venném be

5. nyáron biztosan nem kell

Ahhoz, hogy okosabban és tudatosabban gondolkodjunk erről a kérdésről, nézzük a legújabb, 2021-es D-vitamin Konszenzus tényszerű eredményeit, amelyek nagyon fontos változásokat is tartalmaznak az eddigi megállapításokhoz képest.

 

• Az egyik leglényegesebb, hogy a nevével ellentétben már nem is vitaminként kezeljük, hiszen szteránvázas hormonelőanyagról van szó, és a szervezetünkben lejátszódó legkülönbözőbb folyamatokban központi szerepe van. 

• Befolyásolja a pszichés állapotunkat, a csontok és az ízületek anyagcseréjét, az immunállapotunkat, a szexuálhormonok mennyiségét és arányait, a szív- és érrendszer megfelelő működését, hatással van az anyagcserénkre, valamint a testsúlyunk megtartására. 

• Hatékony szabályozással rendelkezik, de étrenddel nem pótolható. (Ahhoz, hogy ne kelljen pluszban bevinnünk, a szükséges napi menü az európai régióban pl. 5 doboz tonhalkonzerv és 20 tojás lenne, 1 evőkanál tőkehalmájolajjal, ez így viszont sokkal problémásabb, mint egy jó minőségű szintén megfelelő mennyiségű D vitamint tartalmazó táplálékkiegészítő.)

• A napfény UVB-sugarai szükségesek ahhoz, hogy a D-vitamin a szervezetünkben termelődjön, és bár napi fél óra napozás általánosságban  elegendő lenne ehhez, figyelembe kell vennünk a bőrünk pigmentációját, az alapbőrtípusunkat, a foltok képződésére való hajlamot, azt, hogy mennyire hajlamos a bőrünk a napfény hatására az öregedésre, illetve az emiatt szükséges krémek, napvédők használatának szükségességét is.

• A felezési idő rövid, 21 nap alatt kiürülnek a raktáraink, és nagyon gyorsan csökken a szervezetben megtalálható és felhasználható mennyiség. 

• A vérünkben lévő D-vitamin szintje: 75 nmol/l – ne legyen kevesebb, de magasabb érték, főleg sokkal magasabb sem kell.

• Bár az idén a D-vitamin szedését illetően változtak az ajánlások, az alapvető hozzáállás nem: szedni kell mindenkinek rendszeresen.

• Az eddig ajánlottmennyiséghez képest (általános helyzetben) 2000 NE napi bevitelénél több nem szükséges. 

• Bevehetjük hetente is az aktuális mennyiséget, ami 14 000 NE. 

• Túlsúly vagy különböző betegségek esetén, vagy gyerekvállalás idején, poszt-Covidban, csecsemőknél, kisgyermekeknél, serdülőknél változik az ajánlott mennyiség. Ilyenkor konkrét orvosi utasítás szerint szedjük az általa megszabott mennyiséget.

• Régen nem szorgalmazták a D-vitamin-szint ellenőrzését. Ma már orvosilag azt tapasztaljuk, hogy érdemes ezt időszakonként megnézetni: így tudjuk, milyen mennyiségben van jelen a szervezetünkben, azt, hogy hogyan és mennyit pótoljunk belőle, hogy rendben van-e a bevitt adag.