Búg, susog, ciripel? – A fülzúgás okai és kezelése

A fülzúgás gyakori panasz: az emberek egyharmada tapasztal átmeneti fülzúgást az élete során, a tartós fülzúgással küzdők aránya pedig kb. 10 százalék. Ez a probléma bármelyik korosztályt érintheti: gyakoribb azoknál, akik valamilyen fülproblémával küzdenek, de egészséges hallás mellett is előfordulhat. 60–69 éves kor között a legmagasabb az előfordulási aránya.

A szakemberek még nem jutottak egységes álláspontra, hogy mi okozhatja a hirtelen jelentkező, tartós fülzúgást, abban azonban egyetértenek, hogy ez egyfajta tünet, amely testi-lelki leterheltségünkről vagy egy betegségünkről is árulkodhat.

 

A fülzúgás okai

A fülzúgásnak két formáját különítik el.

Objektív fülzúgás:

ezt nemcsak a páciens, hanem a vizsgáló orvos ill. terapeuta is érzékeli, például fonendoszkóppal. Kialakulásának oka többnyire az izmok ritmusos összehúzódása a lágyszájpad vagy a középfül területén, vagy a turbulens véráramlás valamilyen szív-, esetleg éreredetű rendellenesség, illetve a rágóízület eltérései miatt.

Szubjektív fülzúgás: mások számára nem érzékelhető, ezt csak a beteg hallja, és gyakran jár együtt halláscsökkenéssel. Fizikai eszközökkel nem mérhető.

A fülzúgás kialakulásának jó néhány oka lehet:

• a hallójáratban idegen anyag található, pl. fülzsír vagy víz

• az agy vérellátási zavara az időskori fülzúgás gyakori oka

• egyszeri zajkárosodás (pl. koncert, petárda) vagy rendszeres zajterhelés miatt (pl. munkahelyi ártalomként az építőiparban, a zenészeknél, a katonaságnál)

• fertőzések miatt, leggyakrabban közép- vagy belsőfülgyulladás esetén

• vírusfertőzések

• autoimmun betegségek

• daganatos betegségek

• idegrendszeri betegségek

• Meniére-betegség

• vérszegénység

• hormonális betegségek

• fejsérülés után is jelentkezhet, társulhat hirtelen halláscsökkenéssel, az arc izmainak gyengeségével vagy forgó típusú szédüléssel

• hátterében állhatnak a nyaki csigolyák elváltozásai vagy az állkapocsízület rendellenességei

• poszttraumatikus stressz szindróma kapcsán is megjelenhet

• magas vérnyomás, vérszegénység, pajzsmirigy-alulműködés, szifilisz, valamint nehézfémmérgezés és túlzott alkoholfogyasztás is okozhatja

• egyes gyógyszerek mellékhatása is lehet (pl. Aspirin)

• túlzott koffeinfogyasztás

• nyomelemhiány (pl. cink)

• stressz is állhat a háttérben

A fülzúgás mint tünet

A zavaró hang lehet folyamatos vagy ritmusos, pulzáló és szakadozott is, lehet enyhe, de idegesítően hangos, jelentkezhet egyik oldalon, mindkét fülben, a fej közepén, illetve sokszor olyan, mintha belülről szólna. Bárhol, bármikor észlelhető, ám rendszerint estefelé intenzívebb, mert az esti csendben a külső hangok maszkoló hatása kevésbé érvényesül. 

A fülzúgás miatt kialakulhatnak másodlagos problémák is, egyrészt a tartós fülzúgás csökkenti az azonos magasságú hangok érzékelését, ezáltal megnehezítheti a beszéd értését, másrészt annyira megterhelő lehet, hogy zavarja a munkavégzést, a tanulást, az alvást, a kikapcsolódást, tehát nagyban ronthatja az életminőséget. Ráadásul a stressz csak felerősíti a tüneteket.

Hogyan kezelhetjük a fülzúgást?

A neurofeedback kezeléssel nagyszerű eredményeket lehet elérni a fülzúgással, a stresszel és a szorongással kapcsolatban. 

Chauvin N. Nerella ergoterapeuta nagy sikerrel alkalmazza a neurofeedbacket több területen, például gyerekek esetén, akik figyelmi-koncentrációs-viselkedési problémával vagy akár idegrendszeri éretlenséggel érkeztek hozzá.

Kiválóan alkalmazható depresszió, szorongás, tanulási nehézségek vagy akár alvászavarok esetén is. Felnőtteknél is alkalmazható ezeken a területeken, valamint stressz, migrén, agyi sérülések és stroke-rehabilitáció kiegészítő terápiája is lehet. Sokoldalúságának köszönhetően élsportolók és menedzserek csúcsteljesítmény növelésére is ideális.

A neurofeedback terápia napjaink egyik legmodernebb tanulási rendszerének számít. Az emberi agy jó néhány pszichés megbetegedés esetén egy elvárttól eltérő agyhullám mintázatot mutat. A neurofeedback tréning során az eltérő agyhullámok amplitúdójának csökkentését és növelését segítik, hogy a problémák megszűnjenek és az agy működése harmonikussá váljon.

 

Hogyan zajlik a kezelés?

A folyamat egy alapméréssel kezdődik. Az agy hullámait nyolc különböző ponton mérik be, a fej különböző részein felhelyezett szenzorokkal. Elektromosság nem éri a fejet, kizárólag jeleket, visszacsatolásokat kap a terapeuta az elektródákon keresztül. Az állapotfelmérés alapján kiértékelik az eredményeket, és egy kezelési tervet készítenek. 

A tréning során a páciens egy filmet vagy animációt néz egy monitoron, a szakember pedig egy szoftver segítségével visszacsatolást kap az agyhullám mintázatairól. Figyeli a páciens agyi EEG-működését és a fizikai reakcióit is. Beállítja azokat a határértékeket, amelyekben fókuszált, és egyből az agyműködést optimalizálja. Mindig a határértékeket mozgatja, ezzel is arra késztetve az agyat, hogy az idegrendszer áthuzalozásával az idegsejtek között új kapcsolatokat építsen. Ha a páciens figyelme elkalandozik, a monitorján a film leáll, szétesik. Ahogy visszaviszi figyelmének a fókuszát, és agyi hullámai helyes tartományba rendeződnek, a film tovább halad. Gyakorlatilag az agy jutalmat és büntetéseket kap. 

A páciens elsajátítja ezt a tanulási mechanizmust, meg kell tanulnia kialakítani a tudatos figyelmet, ezzel késztetve az idegrendszert a helyes működésre. Az agy plaszticitásából adódóan képes szerkezetileg és funkcionálisan is a normál állapotába visszarendeződni, ezzel együtt a fizikai és a pszichés tünetek is csökkennek, illetve megszűnnek.

Átlagosan 20-40 alkalomra van szükség, így tartós és maradandó eredmény érhető el.

Neurofeedback és biofeedback terápiás kezelést kizárólag egészségügyi szakember végezhet, mint például ergoterapeuta, pszichológus, pszichiáter.