Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2022-11-23

Lemarad ha kimarad - a FOMO csapdájában

Lemarad ha kimarad - a FOMO csapdájában

Az internet, az okostelefonok és a közösségi média elterjedésének köszönhetően egyre többen szenvednek a FOMO-tól (Fear Of Missing Out), vagyis attól, hogy kimaradnak valamiből. Az utóbbi időben sok szó esik a FOMO jelenségről, holott az érzés, amit leír, egyáltalán nem új keletű. Andrew Przybylski brit pszichológus, a téma egyik első kutatója szerint a FOMO nem más, mint egy erőteljes félelem attól, hogy kimaradunk valamiből, lemaradunk valamiről. 


Aki a FOMO-tól szenved, az úgy érzi, hogy barátai, ismerősei mind tartalmas, szórakoztató, felejthetetlen élményeket szereznek, miközben vele nem történik semmi érdekes. Lényegében bármilyen esemény kiválthatja ezt az érzést: ha a többiek koncertre, színházba, moziba, kirándulni, nyaralni mentek nélkülünk, vagy ha csak egyszerűen találkoztak, és csináltak valamit együtt, amiről a FOMO-tól szenvedő azt gondolja, hogy ő is élvezte volna.
 
Ahogy a leírásból látszik, a FOMO érzése már az internet megjelenése előtt is jelen lehetett. Hiszen az emberek akkor is érezhették úgy, hogy kimaradtak valami jóból, ha csak utólag értesültek arról, hogy a barátaik mondjuk bulit szerveztek nélkülük. Az, hogy egy közösség részei legyünk, az emberiséggel egyidős vágy.

Csakhogy a lényeg az utólagos értesülésen van: az internet és a közösségi média megjelenése előtt nem volt mód arra, hogy jelen időben kövessük akár több száz ismerősünk életét egyszerre. Így aztán nem zúdultak ránk izgalmas programok tucatjai, amelyen idő, pénz, energia vagy meghívás hiányában nem tudunk részt venni. A FOMO-ban az a legrosszabb, hogy akkor is el tudja rontani az ebben szenvedő napját, ha egyébként jól érezte volna magát, és eredetileg nem is vágyott más programra.

Ily módon a közösségi média jelentősen megnövelte a FOMO erejét, nem csoda, hogy manapság már a reklámok is kihasználják a jelenséget. Egyre több olyan hirdetéssel találkozni, amely azt sugallja a fogyasztónak, hogy ha nem veszi meg az adott terméket, akkor lemarad a többiekhez képest.

A FOMO jelei

Andrew Przybylski és kutatótársai 2013-ban kidolgoztak egy tíz elemből álló kérdőívet, amellyel a FOMO jelenlétét vizsgálhatjuk. A kérdések tulajdonképpen a szorongás szintjét mérik, amit akkor érez valaki, ha azt látja, hogy mások milyen szórakoztató életet élnek, mennyi minden történik velük, miközben ő úgy érzi, hogy vele meg semmi.

FOMO-ra utal, ha valaki folyton másokhoz hasonlítja az életét, és úgy érzi, hogy a többiek előrébb járnak nála, sikeresebbek, boldogabbak, több jó dolog történik velük.

Ugyancsak növeli ennek az esélyét, ha valaki sok közösségi oldalon van jelen, fontos neki a Facebook-, az Instagram-, a Snapchat-, a LinkedIn-, a Pinterest-jelenlét. Az is a FOMO jele lehet, ha valaki akkor sem tud otthon maradni, ha fáradt, kifejezett kényszert érez, hogy mindig legyen valami programja, akár egy este több is.

Hogyan kerülhetjük el a FOMO-t?

A legkézenfekvőbb válasz az lenne, hogy el kell kerülni a közösségi médiát. Ez azonban manapság szinte lehetetlen. Sokan a munkájuk miatt sem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek fent a közösségi oldalakon, mások csak így tudják tartani a kapcsolatot külföldön élő, régen látott szeretteikkel. A közösségi média használatát azonban lehet szabályozni. Nemcsak gyerekkorban, hanem felnőttként is érdemes néhány egyszerű szabályt betartani. Ilyen például, hogy étkezés közben, a lefekvés előtti órákban, vagy rögtön ébredés után nem nézünk rá. Beválhat az is, ha kitiltjuk az okostelefont a hálószobából.

A FOMO elkerülésének másik módja Przybylski szerint, ha erős az önismeretünk. Ez különösen fiatalkorban nagy kihívás, de ha tisztában vagyunk a képességeinkkel, a valódi vágyainkkal, van egy stabil értékrendünk, akkor kevésbé tudnak befolyásolni mások posztjai. Amikor irigykedünk valakire, fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy valóban erre vágyunk-e, valóban jól éreznénk-e magunkat az adott szituációban. A válasz korántsem olyan egyértelmű, mint elsőre tűnik. A megfelelő önismeret kialakításához, támogatásához hasznos lehet egy szakember segítsége, ilyenkor érdemes pszichológushoz fordulni. 

Ismerjük meg jobban önmagunk működését!

Bár a klinikai pszichológiai munka hagyományosan a pszichiátriai kórképek diagnosztikájával és gyógyításával foglalkozik, a pszichológiai ellátást nemcsak a mentális zavarral élők, hanem olyan egészséges, jól alkalmazkodó emberek is gyakran igénybe veszik, akik valamely életterületen jelentkező problémán szeretnének dolgozni, szeretnék önismeretüket elmélyíteni, a viselkedésükben változásra vágynak.

A lélektani munka segíthet az önismeret fejlesztésében azáltal, hogy gondolkodásunk és érzelmi reakcióink tudatos, valamint nem tudatos mozgatórugóinak feltárása révén önmagunk lélektani működésének jobb megértésére teszünk szert.

A Budai Egészségközpontban telefonon és online is foglalhatunk időpontot, ha pszichológus szakember segítségét szeretnénk igénybe venni.

Ajánló
Ajánló
Ha legyűr minket a fáradtság… - Étrendkiegészítők az energikus mindennapokért

Ha legyűr minket a fáradtság… - Étrendkiegészítők az energikus mindennapokért

Ahogy haladunk az év vége felé, rövidülnek és hűvösödnek a napok, úgy fogyhat lassan az energiánk...

Milyen veszélyeket hordoz a gyermekkori elhízás?

Milyen veszélyeket hordoz a gyermekkori elhízás?

A gyermekkori elhízást gyakran nem vesszük elég komolyan. Úgy gondoljuk, hogy azt a pár...

Be nem gyógyuló seb? Van rá megoldás!

Be nem gyógyuló seb? Van rá megoldás!

A krónikus sebek ellátása komoly problémát jelent. Fontos, hogy ne nyugodjunk bele az aggasztó...