Mikor kell antibiotikumot szednünk és mikor nem?

Az antibiotikumok az emberiség legnagyszerűbb felfedezései közé tartoznak. Mielőtt használni kezdtük volna őket, emberek millióinak kellett meghalnia olyan betegségekben, amelyeket ma már néhány szem antibiotikummal könnyen meg tudunk gyógyítani.

Az antibiotikumok megölik a kórokozókat vagy megakadályozzák, hogy tovább szaporodjanak a szervezetben, így megteremtve a lehetőséget arra, hogy a test saját védekezőmechanizmusa legyőzze a fertőzést. Eleinte baktériumokból, gombákból vonták ki az antibiotikumokat, manapság már szintetikus úton is elő tudjuk állítani őket.

 

Gyógyszer, de nem csodaszer

Az antibiotikumok azonban nem csodaszerek, nem képesek minden megbetegedés, fertőzés kezelésére. Alapvetően arra jók, hogy a baktériumok okozta megbetegedéseket gyógyítsuk velük. A fertőzések jelentős részét azonban vírusok okozzák, így a leggyakrabban előforduló megfázást, a torokfájdalommal, köhögéssel, hasmenéssel vagy hányással járó betegségeket és a Covidot is.

Ezek kezelésére az antibiotikumok nem alkalmasak. Néhány évtizede (sőt, sok helyen még néhány éve is) az volt az orvosi gyakorlat, hogy vírus okozta fertőzések (például légúti megbetegedések) esetén is felírtak antibiotikumot, hogy megelőzzék a bakteriális felülfertőzés kialakulását. Manapság ez már nem így van, a legtöbbször csak akkor írnak fel antibiotikumot, ha bakteriális fertőzés gyanúja áll fenn.

Nagyon fontos, hogy az antibiotikumot mindig az orvosi utasításoknak megfelelően szedjük. Vagyis ne vegyük be akkor, ha az orvos nem javasolja, de maradt otthon pár szem egy korábbi kezelésből. Mindig csak addig és abban a mennyiségben használjuk őket, ahogy az orvos előírja.

Az antibiotikumkúrák általában 5–14 naposak, és akkor is végig kell szedni őket, ha időközben az állapotunk jelentősen javul, és a tüneteink megszűnnek. Az sem mindegy, hogy melyik napszakban, evés előtt vagy után vesszük be őket, és milyen más gyógyszereket szedünk mellettük.

 

Az antibiotikumrezisztencia veszélyei

Az antibiotikumokat azért kell ennyire körültekintően használni, mert egyre komolyabb veszélyt jelent az úgynevezett antibiotikumrezisztencia – mondja a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosa. 

Erről akkor beszélünk, ha az adott antibiotikum nem képes elpusztítani vagy gátolni a baktériumot. Ennek az oka általában az, hogy a baktérium mutációval vagy génátvitellel védelmi mechanizmust alakít ki az antibiotikummal szemben, és ezt a tulajdonságát továbbadja a következő baktériumgenerációknak. Az antibiotikumrezisztencia a túl gyakori, indokolatlan antibiotikumhasználat vagy az alacsony dózisok, a végig nem szedett kúrák miatt alakulhat ki.

Ettől még egy másik antibiotikum lehet hatásos az adott baktériumtörzs ellen, de az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy olyan baktériumtörzseket találnak, amelyek sok antibiotikummal szemben rezisztensek. Sőt, akadnak olyan törzsek is, amelyek ellen nincs működő antibiotikum.

Épp ezért fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az antibiotikumok hatékonyságának megőrzése közös felelősségünk. Különösen azért, mert az utóbbi években az antibiotikumok gyors ütemben veszítettek a hatékonyságukból a helytelen használat miatt, azonban újakat alig fedeztek fel. Ijesztően hangzik, de ha nem változtatunk az antibiotikumfogyasztási szokásainkon, akkor előfordulhat, hogy visszajutunk az antibiotikumok előtti korszakba, amikor egy egyszerű bakteriális fertőzés, mint például egy tüdőgyulladás a beteg halálát okozhatja.