Elkezdődött az iskola – Hogyan hat a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarra a közösségi média?

Véget ért a nyári szünet, a diákok visszatértek az iskolapadba, és önkéntelenül többet használják a közösségi médiát, mint a vakáció alatt. Hogyan hat az ADHD-s tinédzserekre a közösségi média, és mit tehetünk a káros hatások ellen?

 

Az ADHD vagy más néven figyelemhiányos hiperaktivitás egy olyan idegrendszeri fejlődési zavar, amely tartós figyelemfenntartási nehézséggel, hiperaktivitással és impulzivitással jár. Az állapoton sokat ronthat a rendszeres és hosszan tartó közösségimédia-használat, ahol a folyamatosan érkező és gyorsan váltakozó - és sok esetben ártalmas - tartalmak (pl. TikTok- vagy Reels-videók) tengerében könnyen elveszhetnek a gyerekek.

 

Óvatosan a közösségi médiával!

Az ADHD egy kifejezetten gyakori tünetegyüttes, amely minden 10. iskoláskorú magyar gyermeket érinti, akik között a fiúk vannak nagyobb arányban. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar előfordulása a 25 év alattiak körében kb. 5-7 százalék körülire tehető. A diagnózisok száma folyamatosan növekszik. 

A tudományos kutatások eredményei szerint a közösségi média korai használata hosszútávú hatással lehet az ADHD tüneteinek kialakulására serdülőknél – különös tekintettel a 15-16 éves korosztályra. Körükben statisztikailag szignifikáns összefüggés volt a digitális média használatának nagyobb gyakorisága és az ADHD későbbi tünetei között. Ez rávilágít annak fontosságára, hogy figyelembe vegyük a közösségi média korai használatának hatásait – különösen, ha az ADHD már képben van. 

 

Ronthat a gyermek állapotán

A közösségi média hatalmas mennyiségű tartalmat kínál, ami arra ösztönözheti a kamaszokat, hogy több időt töltsenek az online térben, mint tervezték. Az alkalmazások és az azokon elérhető tartalmak közötti gyakori váltogatás fokozhatja az ADHD jellemző tüneteit, és ezt az ördögi kört egyre nehezebb megszakítani. Bár a közösségi média lehetőséget nyújthat az ADHD-vel küzdő tinik számára a könnyebb társadalmi interakciókra, ezek a kapcsolódási formák nem mindig előnyösek a számukra. 

Mivel a serdülők abban a fejlődési szakaszban vannak, amikor erősen akarnak kapcsolódni kortársaikkal, a közösségi média ennek eszközeként fokozott használatra sarkall. Az identitás kialakítása, megszilárdítása is ebben az életkorban történik, és a társas visszajelzés fontos információforrás a serdülő számára. A közösségi média lájkjai, kommentelési lehetősége és egymás profiljának a követése mind olyan funkció, amelyek erre lehetőséget adnak. Az „én” megjelenítésének lehetősége szintén egy olyan funkció, amelyen keresztül a serdülő kísérletezhet, milyennek szeretné, hogy lássák őt a többiek, vagy akár saját maga milyennek látja szívesen magát. A véleménycsere, a kapcsolat erőforrásként való mobilizálása az azonnali üzenethasználat segítségével könnyen és gyorsan zajlik ezeken a felületeken. Ezek a jellemzők tehát épp a serdülők számára kitüntetetten fontosak, és mivel az érzelem- és viselkedésszabályozási képességük még nem éri el a felnőttekét, nehezebben tudják abbahagyni a használatát. Vagyis impulzívabbak és kevésbé fegyelmezettek, mert agyuk még érésben van. Sok esetben még nem találtak rá azokra az érzelemkezelési stratégiákra sem, amellyel a negatív érzéseiket hatékonyabban tudnák kezelni, mint az internet- és közösségimédia-használattal. Mint minden függőségnél, itt is fontos lehet egy szakember támogatása. Mivel a kontrollzavar az egyik tünet, a fiatal hamar megélheti, hogy hiába próbál egyedül leszokni a közösségi médiáról, az nem sikerül. Legtöbbször mi, szülők hamarabb látjuk problémának ezt, és tesszük szóvá. Ez viszont konfliktushoz vezet, hiszen a serdülő esetében a tiltás vagy a kizárólag szülő általi kontrollálás nem működő stratégia.

Ha aggódunk amiatt, hogy gyermekünk függővé vált a közösségi médiától, forduljunk szakemberhez. Ez a probléma az ADHD-val súlyosbítva krónikus és kezeletlen esetben több pszichés zavar kialakulásának esélyét növeli. A Budai Egészségközpont felkészült pszichológusai, pszichiáterei, illetve neurológus szakorvosai segítenek a problémáink megoldásában.

 

Óvodáskortól figyeljünk rájuk!

Bármennyire riasztónak tűnik is, szülőként érdemes tudni, hogy már óvodáskortól jó néhány veszély fenyegeti gyermekeinket a digitális világban. Épp ezért hozta létre a Hegyvidéki Önkormányzat a Hegyvidéki ONvédelem programot, amely már nyolc éve sikerrel fut. Ez a program azért jött létre, mert bár az internet teljesen behálózza hétköznapjainkat, ennek ellenére nem feltétlenül tudatosítjuk, hogy az előnyei mellett milyen nagy veszélyeket is rejt. Ebben a virtuális világban naponta több százezer gyerek tűnik el a szemünk elől hosszú órákra anélkül, hogy felkészítettük volna őket a netes világ szabályaira. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a XII. kerületben készült kutatás alapján a szülők bizonyos esetekben akár nyolcszor kisebbre értékelték a veszélyforrások felbukkanásának valószínűségét, mint amilyen gyakran a gyerekek ténylegesen találkoztak velük a neten. A legtöbb szülő és pedagógus nincs teljesen tisztában az internetes fenyegetések számával és mértékével, és nincs pontos képük a gyerekek tapasztalatairól sem. 

A Hegyvidéki ONvédelem Program keretében megvalósult pedagógusképzés, a diákoknak szervezett kortársmentor-képzés és a rendszeresen induló Szülői Akadémia, amelyet idén tavasszal már az óvodáskorú gyermeket nevelő szülőknek is tartottak, rendkívül hasznos az ismeretek bővítése, a gyerekek tudatos médiafogyasztásra nevelése, a problémákra koncentráló, gyakorlati megoldások bemutatására. 

Az idén szeptemberben induló új óvodapedagógus-képzési program pedig a MédiaSmart által kifejlesztett akkreditált képzés, ami egyedülálló az országban, itt először valósul meg, a Hegyvidéken az önkormányzat jóvoltából. A Hegyvidéki ONvédelem Programról a hop12.hu oldalon tájékozódhatunk, ugyanitt több fontos útmutatót, videós anyagot, letölthető, például az ovis gyerekek szüleinek szóló kisokost is találunk.