Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2022-03-10

A Kaukázus hírnökei – örmények a Hegyvidéken

A Kaukázus hírnökei – örmények a Hegyvidéken

Kerületünkben jó néhány kisebbségi önkormányzat működik. Közéjük tartozik a Kaukázus gyermekei, az örmények szervezete. E nép évszázadok óta él sorsközösségben velünk, magyarokkal, és történelmük során sok örmény talált új otthonra hazánkban.


Örményország 1991-ben nyerte el függetlenségét. Bár földrajzilag területének nagy része Ázsiához tartozik, az egykor a Közel-Keleten nagyhatalomnak számító örmény civilizáció örökösei a kultúrájukat és hagyományukat tekintve Európához kötődnek. A világtörténelem során Örményország volt az első, amelyik felvette és hivatalosan államvallássá tette a kereszténységet.

A középkor és az újkor hajnalán több megpróbáltatás várt az iszlám birodalmakkal és északon Oroszországgal határos nemzetre. A világon nagyjából ötmillióan beszélik anyanyelvként az örményt. Közülük körülbelül három és fél millióan élnek a hegyvidéki országban. Az állandó háborúk és a keresztényeket elnyomó muszlim hódítások miatt sok örmény már majdnem kétezer éve is hazájától távol kereste a boldogulás lehetőségét.
 
A magyarok jó barátai

A vándorló magyar törzsek már a honfoglalás előtti időszakban találkoztak örmény vándorokkal, kereskedőkkel. A Gesta Hungarorum és a Thuróczi-krónika szerint jó páran közülük Árpád népével együtt érkeztek meg a mai Magyarország területére. A következő komolyabb kapcsolatfelvételre a 13. század elején került sor. II. András királyunk a keresztes hadjáratát indítva eljutott Örményországba is. Jó kapcsolatot alakított ki az ország uralkodójával, és még az is szóba került, hogy a fia egy örmény királylányt vesz feleségül.

A hazatérő keresztes sereget egy nagyobb örmény közösség is elkísérte. Esztergomban telepedtek meg, valószínűleg azért, mert ott már korábban is éltek távolba szakadt honfitársaik. Kiváló kereskedőnek számítottak, és a vámmentességüket IV. Béla is megerősítette. A tatárjárást követően azt is elrendelte, hogy az örmények térjenek vissza korábbi magyarországi otthonaikba és folytassák kereskedelmi tevékenységüket.
 
Erdély aranykora

A távoli országra nehéz évszázadok vártak, az örmények újra és újra arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek a szülőföldjükről. Több hullámban ismét eljutottak Magyarországra. Az útjuk észak felé vezetett, és a Fekete-tengert megkerülve léptek a hazánkkal szomszédos Lengyel Királyság területére. Mivel nagy szükség volt megbízható keresztény szakemberekre, ezért az erdélyi fejedelmek örömmel fogadták a nagyszámú örmények felbukkanását. 1672 számít a betelepedésük hagyományos évének. Apafi Mihály fejedelem engedélyezte a letelepedésüket, és jó néhány kiváltságot adott nekik. 

A Moldovából hozzánk menekülők között az örmény királyi család távoli rokona is akadt. Nemcsak remek kereskedők, de kiváló diplomaták is voltak, és jól szolgálták Erdély urait. A 17. században Erdélyben több jelentős örmény település is kialakult, két városban jó darabig csak a Kaukázus gyermekei éltek. Virágzó kultúrájuk és gazdagságuk hírére a Török Birodalom több tartományából érkeztek ide telepesek. A következő évszázadok háborúi őket sem kímélték. A törökök dúlásai miatt Belgrádba, majd Újvidékre menekültek. A számuk azonban szépen gyarapodott, minden jelentősebb városban megjelentek a szakembereik, és egyes iparágakban monopóliumra tettek szert.
 
Hazafiak és hírességek

A török kiűzése után beilleszkedtek az új világba. Az örmény elitnek számító gazdag marhakereskedők üres pusztákat béreltek, és az ott felhizlalt jószágokat nemcsak Pestig, de Bécsig, Varsóig, sőt Augsburgig felhajtották. Gazdagságukat nem herdálták el, hanem építkezni kezdtek, házakat maguknak és templomokat a közösségüknek. A sikeres asszimiláció azonban azzal járt, hogy sokan kikerültek a közösségből.

A 19. század közepén körülbelül tizenötezer örmény élt a Magyar Királyságban. A nemesi családjaik magyar neveket vettek fel, a gyermekeiket egyetemre küldték, és egyre fontosabb tisztségekhez jutottak. Mind kevesebben voltak közöttük olyanok, akik rendszeresen használták anyanyelvüket, mivel könnyedén beilleszkedhettek a magyarok közé. A hazaszeretetüket jól mutatja, hogy az aradi vértanúk között két örmény tábornok – Kiss Ernő és Lázár Vilmos – is volt. 

A szabadságharc leverését követően ugyanazokkal a nehézségekkel kerültek szembe, mint a magyarok. 1915-ben a törökországi vérengzéseket követően ismét örmények érkeztek magyar földre. A trianoni békeszerződést a magyar örmények is tragédiaként élték át, mivel odavesztek a határon kívülre került földbirtokaik, házaik és a vagyonuk. Közösségük megújulására a rendszerváltásig kellett várni. 1995-ben alakult meg az Országos Örmény Önkormányzat. A becslések szerint jelenleg tízezer örmény származású honfitársunk él hazánkban.

Az örmény származású hírességek közé tartozik Agárdy Gábor, Csiky Gergely, Hollósy Simon, Pongrátz Gergely és Zsurzs Kati. A hegyvidéki örmények büszkék a múltjukra, hagyományaikra. Rendezvényeiken odaadással ápolják az emlékeiket, és kulturális örökségüket dicséretes módon tovább akarják adni a következő nemzedékeknek. A Budapest XII. kerületi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat a Böszörményi út 23–25. szám alatt működik.

Ajánló
Ajánló
Példás hazafiság – Ugocsa vármegye ezer esztendeje

Példás hazafiság – Ugocsa vármegye ezer esztendeje

Kerületünkben utca viseli a legkisebb területű magyar vármegye, Ugocsa nevét. E történelmi tájra...

A Határőr úti polihisztor – a tudós Vekerdi László

A Határőr úti polihisztor – a tudós Vekerdi László

Több mint negyven éven keresztül itt élt és alkotott közöttünk a magyar irodalom- és...

Tudósok és fejedelmek városa – A csodálatos múltú Nagyenyed

Tudósok és fejedelmek városa – A csodálatos múltú Nagyenyed

Erdélyben, Fehér megyében, Gyulafehérvártól egy jó napi járóföldre található a magyar kultúra és...