Rettenthetetlen elszántsággal – Nagy Jenő antifasiszta mártír

Kerületünkben egy utca neve őrzi a második világháború egyik katonatisztje, Nagy Jenő vezérkari ezredes nevét. Hazaszeretete és a nemzet iránti hűsége nem engedte meg, hogy kiszolgálja a Magyarországot megszálló németeket. Megszervezte az ellenállást, ami miatt a nyilasok elfogták és kivégezték. Érdekes eltöprengeni azon, miként alakulhatott volna hazánk sorsa, ha Nagy Jenőt és társait nem árulják el.

1942-ben sokan úgy vélték, hogy a világháború a lehető legjobban alakul. Látszólag sikerült jóvátenni a trianoni békediktátumot. A háborús propagandának nehezen lehetett ellenállni. A hatóságok azt sulykolták, hogy a németek legyőzhetetlenek, és előbb vagy utóbb a keleti fronton is kivívják a végső győzelmet. Komoly retorziókra számíthatott az, aki ellent mert mondani az uralkodó ideológiának.

Sokan gondolták azt, hogy csak az tekinthető igaz magyarnak, aki támogatja a háborús erőfeszítéseket és feltételek nélkül kiszolgálja Adolf Hitlert.

Kijózanító tények

Néhányan azonban tisztában voltak a valós helyzettel. Páran közülük csak sejtették, mások viszont tudták, hogy a háborús helyzet egyáltalán nem rózsás, ami miatt hazánkra egy minden korábbinál szörnyűbb katasztrófa vár. Az egyik ilyen Nagy Jenő, a Kassán állomásozó elit páncélos hadtest vezérkari főnöke volt. Ha valaki, akkor ő tisztában lehetett a tényleges helyzettel.

Jól ismerte a német hadigépezet valós erejét, és felmérte a Wehrmacht lehetőségeit a keleti arcvonalon. Hibának tartotta a Szovjetunió megtámadását, és biztosra vette, hogy az 1942-es német megtorpanás az ő borúlátását igazolja, függetlenül attól, hogy miről harsog a propaganda. Nem tett lakatot a szájára. A környezetében azonban akadtak besúgók, akik a főparancsnokságra szaladtak jelenteni, hogy nem hisz Hitler végső győzelmében. Nem utoljára árulták el saját honfitársai.

Bár a háborús erőfeszítések miatt szükség lett volna a tudására, megbízhatatlannak nyilvánították és hadbíróság elé állították. Két év börtönt szabtak ki rá, egyelőre felfüggesztve. Hazaküldték Budapestre, és a rendőrség állandóan szemmel tartotta. Ráadásul a neve felkerült a németek és a nyilasok fekete listájára.

Jól képzett és bátor

Nagy Jenő 1898. december 31-én született, Németújvárban. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatal fiút mennyire érdekli a hadi tudományok és a honvédelem, épp ezért beiratkozott a kőszegi katonai reáliskolába. Szorgalmas, jó eszű tanuló volt. Iskolai éveire mind erősebben rányomta a bélyegét, hogy az időközben kirobbanó világháború milyen hatalmas terheket ró Magyarországra. Az osztrák hadvezetés a katonai vereségeket egyre erőteljesebb propagandával próbálta ellensúlyozni.

A veszteségek miatt szükség volt újabb tisztekre, ami megnyitotta a gyors felemelkedés lehetőségét a fiatal kadétok előtt. A hadapródiskola elvégzése után Nagy Jenőnek is szembesülnie kellett azzal, hogy a Monarchia elveszítette a világháborút, és szertefoszlott az a régi világ, amelyet az osztrák–magyar hadseregnek meg kellett volna védenie.

Katasztrófák sorozata zúdult az országra. Idegen seregek nyomultak előre szinte ellenállás nélkül, és elűzték területükről az őshonos magyarokat. Eluralkodott a zűrzavar és a fejetlenség, amihez hasonló csak a második világháború utolsó hónapjaiban lesz tapasztalható.

Elszántság és becsület

Nagy Jenő elszántan tovább szolgálta hazáját, az immár független Magyar Királyságot. A rá jellemző kitartással képezte magát előbb a Ludovika Akadémián, majd a vezérkari iskolában. Gond nélkül megtehette volna, hogy jó néhány tiszttársához hasonlóan a karrierje érdekében nem törődik lelkiismeretével. Ő azonban nem volt hajlandó erre.

A harmincas évek végén egyre nehezebbé vált a tiszta lelkiismeretű hazafiak sorsa. Komoly elszántságra volt szükség ahhoz, hogy valaki ellenálljon a háborús propagandának. Rengeteg katonatiszt hitte azt, hogy csakis Hitler szövetségével lehet jóvá tenni az első világháborút lezáró szerződések igazságtalanságait. Látszólag minden Berlin szája íze szerint alakult.

Milliók ünnepelték idehaza, amikor a Führer kegyének köszönhetően a magyar csapatok visszatérhettek a Felvidékre és Erdély egyes területeire. A csillogó felszín azonban súlyos nehézségeket rejtett.

Nagy Jenő tisztában volt azzal, hogy a magyar honvédség egyáltalán nem alkalmas egy korszerű háború megvívására. Kolozsvári és kassai szolgálata során felmérte a visszacsatolt területek valós helyzetét, hangulatát. Biztosra vette, hogy a németek feltételek nélküli kiszolgálása a kárhozatba taszítja a jobb sorsra érdemes magyar nemzetet. E hitvallása miatt állították bíróság elé.

Halálra szánt hősök

1944 őszén kiderült, hogy neki volt igaza. A németek megszállták Magyarországot, és megkezdődött a nyilas uralom. Nagy Jenő bekapcsolódott a Magyar Front tevékenységébe, és Bajcsy-Zsilinszky fegyvertársaként vezető beosztást vállalt a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságában. Ugyanúgy elárulták, mint két évvel korábban.

Elhurcolták, megkínozták, majd hadbíróság elé állították. December 7-én halálra ítélték, utána felakasztották. A hazafias katonatisztek nem tudták megváltoztatni a háború menetét: Magyarország hosszú évtizedekre szovjet uralom alá került. Az antifasiszta ellenállás mártírjait nagy tiszteletben tartották, így Nagy Jenőt is vezérezredessé léptették elő a halála után. A sors iróniája, hogy életben maradt németellenes bajtársait később Rákosiék végezték ki.

Nagy Jenő egész életútja példás hazaszeretetről, megrendíthetetlen bátorságról tesz tanúbizonyságot, és példaképül állhat a magyar honvédek új nemzedékei előtt.