Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-05-04

Hit, szeretet és kikapcsolt mobiltelefon – Az Isteni Szeretet Leányai a Hegyvidékben

Hit, szeretet és kikapcsolt mobiltelefon – Az Isteni Szeretet Leányai a Hegyvidékben

Kerületünk évtizedeken át otthonul szolgált egy ismert és szeretetnek örvendő apácarend tagjainak. Az Isteni Szeretet Leányai a Széchenyi-hegyen telepedtek meg, és nagyon sokat tettek az árvák, a szegény gyerekek és a védelemre szoruló cselédlányok érdekében. A rend ma is aktívan működik szerte a nagyvilágban. Elszántan törekednek arra, hogy „láthatóvá tegyék az isteni szeretetet”.


Ha valaki a mai XII. kerület területéről át akart menni a szomszédos városrészekbe, akkor évszázadokon keresztül használhatta a Farkas-völgyet. A környék szépsége lenyűgözte az itt élőket és az erre járókat. A környékbeli sváb gazdák még német nevet használtak a Széchenyi-hegy ezen oldalának megjelölésére, amit 1847-ben Döbrentei Gábor magyarra változtatott. A városrész és a hegyoldal talán legszebb épülete összeköthető a budai közlekedés korszerűsítéséből oroszlánrészt vállaló mérnökkel, Cathry Szalézzal. A fogaskerekű tervezője és kivitelezője maga is lenyűgözve állt meg a Farkas-völgy szépséges kilátását bámulva, és úgy döntött, hogy azon a helyen építtet otthont magának. Egészen 1901-ig itt lakott a tőszomszédságunkban.

Két évvel később váratlan látogató érkezett a villába. Az Isteni Szeretet leányai otthont kerestek az idős és a gyengélkedő nővéreknek. Nekik is megtetszett a gyönyörű kilátás, az egészséges környezet. Az apácarend megvásárolta a Farkasvölgyi út 12–14. alatti ingatlant. Olyan sok tanítványuk lett, hogy újabb és újabb iskolákat kellett létrehozni. A gyermekek tanítása és nevelése több nővér munkáját igényelte, ami elengedhetetlenné tette egy nagyobb központ létrehozását.

Cathry Szaléz villája jóval szerényebb volt, mint a ma ugyanezen a helyen álló épület, ezért Morvay M. Valéria nővér irányításával 1925-ben nagyszabású építkezés vette kezdetét. A négyemeletes rendház két év alatt épült meg. A Magyar Tartomány Anyaházában jutott hely az apácának beálló fiatal leányok számára, és továbbra is itt működött az idős nővéreket ellátó központ. Úgy tűnt, hogy az apácarendre boldog jövő vár Magyarországon. A történelem azonban komoly megpróbáltatásokat tartogatott a nővérek számára.
 
Láthatóvá tenni a szeretetet

A bajor Lechner Franziska fiatal leányként lépett be a Boldogasszony Iskolanővérek katolikus női szerzetesrendbe. Később Svájcban dolgozott, ahol részt vett egy kórház és több iskola megalapításában. A figyelmét nem kerülte el, hogy a közoktatás a tehetős európai államokban is elhanyagolta az árvákat, a szegény gyerekeket és azokat az egyszerű fiatal lányokat, akik vidékről érkeznek a nagyvárosokba, hogy ott cselédként dolgozhassanak.

Franziska úgy döntött, hogy nekik szenteli az életét. Bécsbe költözött, és 1868-ban megalapított egy vallásos jótékonysági szervezetet. A kongregáció hamarosan átszervezte az Ágoston-rend működési szabályzata alapján. Nem kellett sokat várniuk arra, hogy a Vatikán is elismerje munkásságukat. A rend képzett nővérei iskolákban, árvaházakban és óvodákban álltak munkába.

A közösségük hamarosan elég erős volt ahhoz, hogy a Monarchia több nagyvárosában, így Budapesten is a köz javát szolgáló intézményeket hozzon létre. Az új apácarend Európában jó néhány helyen segítette a legelesettebbeket. A gyerekeket gondozták, otthonokat működtettek az időseknek, a betegeknek és a fogyatékosoknak. Alázatuk és segítőkészségük miatt mindenütt nagy tisztelet övezte őket.

Hazánkba 1870-ben érkeztek meg. A rend alapítója is ellátogatott hozzánk, és a Soroksári úton személyesen választotta ki az első karitatív központ épületét. Az apácarend nagyon szerényen indult idehaza. Kezdetben csupán három osztrák nővér foglalkozott a szegényekkel. Intézetükbe állástalan cselédlányokat fogadtak be. A lányok oktatásban részesültek és az apácák munkát szereztek nekik. Hamarosan már árva gyerekek is otthonra találtak a Mária Intézetben. Példamutató viselkedésükkel kivívták az emberek tiszteletét, és nem sokkal később vidéken is gondoskodtak a szegény gyerekekről.
 
Megtörhetetlen jósággal és elszántsággal

Az első megrázkódtatást a világháború kitörése jelentette. 1919-ben a magyar tartomány kikerült a bécsi Anyaház közvetlen irányítása alól. A nővérek munkájára azonban továbbra is szükség volt, ezért Morvay M. Valéria megpróbált hosszú távra gondoskodni az új független tartományról. Az Isteni Szeretet Leányainak hat középiskolája, ugyanennyi általános iskolája, négy óvodája és húsz rendháza épült fel Magyarországon. A közösség központja a gyönyörű kertekkel körbevett Anyaház volt a Farkasvölgyi úton.

A nővérek együttműködtek a legjobb hazai pedagógusokkal, így Koszterszitz Józseffel, a népszerű Koszter atyával, a Regnum Marianum tanárával. A katolikus ifjúsági hittérítés és nevelés megújítója a legkorszerűbb lélektani és fiziológiai ismereteket felhasználva a családi nevelés kérdéseit is belevonta az ifjúságnak szánt tananyagba. A figyelmét az sem kerülte el, hogy mennyire fontos az öntudatos vallásos értelmiség megújulása.

Megújulás helyett azonban sötét évek vártak az apácákra. A második világháború végén szovjet katonák rohanták le a Széchenyi-hegyen az Anyaházat. Hazánkban betiltották a szerzetesrendek működését, és a még életben lévő apácákat börtönbe, táborokba zárták. Csupán negyven évvel később folytathatták az apostoli szolgálatukat.

Ma már újra itt vannak közöttünk a magyar fővárosban, de találkozhatunk velük Amerikában és Afrikában is. A nővérek jól alkalmazkodtak a mai világhoz. 2017-ben egy valóságshow keretében mutatták be, milyen az, amikor fiatal nők csatlakoznak a rendjükhöz.

Nem csupán a spirituális önmegismerésben segítenek, de London egyik divatos városrészében egy különleges éttermet is alapítottak, ahol ingyen ehet az, aki hajlandó kikapcsolni a mobiltelefonját, hogy inkább a mellette lévőkkel beszélgessen.

A megújult apácarend ugyanolyan elszánt, mint hetven éve. Továbbra is arra törekszenek, hogy segítsék mindazokat, akik erre rászorulnak. Legfontosabb céljuk, hogy öntudatos, erős erkölcsű, hívő polgárokat neveljenek a magyar hazának és az egyháznak.

Ajánló
Ajánló
A magyar női atlétika első olimpiai bajnoka – Csák Ibolya

A magyar női atlétika első olimpiai bajnoka – Csák Ibolya

A múlt század derekán a Böszörményi úton sétálva gyakran találkozni lehetett egy mindig jókedvű,...

A zugligeti „barbár zseni” – Aba-Novák Vilmos festőművész

A zugligeti „barbár zseni” – Aba-Novák Vilmos festőművész

A múlt század húszas éveiben kerületünkben élt és dolgozott Aba-Novák Vilmos, a 20. századi hazai...

A Szép Juhászné fogadó és vendégei

A Szép Juhászné fogadó és vendégei

Zugliget és a szomszédos Budakeszi-erdő egykor a magyar királyok vadaskertje volt. Szívesen járt...