A Szép Juhászné fogadó és vendégei

Zugliget és a szomszédos Budakeszi-erdő egykor a magyar királyok vadaskertje volt. Szívesen járt ide Mátyás király is, akihez jó néhány legenda fűződik, az egyik ilyen emléket őrzi a Szép Juhászné fogadó neve is. A király állítólag egy vadászat után itt ismerkedett meg a juhász szép feleségével. A találkozást és az azt követő történéseket többen is feldolgozták. A Szép Juhászné egy híres fogadó lett, azonban a nevét ma már csak kevés dolog őrzi, pedig a fogadóban egykor olyan hírességek is megfordultak, mint Deák Ferenc vagy Erzsébet királyné.

Az 1300-as években épült budai pálos kolostor romjainál épült fel a híres Szép Juhászné vendéglő az 1700-as évek vége felé. A mai Budakeszi út 95-ös számú telken a felépített vendéglő a Budakeszi út első modernkori épületének tekinthető. Nevének eredete a középkorba nyúlik vissza egy Mátyás-legendához, amely szerint az uralkodó a környéken ismerkedett meg a szép juhásznéval.

A Szép Juhászné hamar kedvelt szórakozó- és majálishellyé nőtte ki magát, amit a 19. század közepén már bővíteni kellett. Egy 1830-as beszámoló így festette le a helyet: „Innen az úton felkészült Szép Juhászné vendégház felé vettük utunkat, mely valóban helyes architektúrai stylban készült építmény. Közepét ezen építménynek az udvar felől két dóriai oszlop díszesíti, a [tornácot] egész hosszán oszlopok ékesítik. Hátulról van a risalit felett egy fronton alkalmazva, hol a szép juhászné van lefestve.”

A vendéglő tulajdonosa az 1860-as évektől Borsos József kiváló festő lett, aki koncert- és táncszalont is építtetett hozzá.

Híres vendégek

A népszerűségét és a nívóját mutatja, hogy jó néhány illusztris vendéget fogadhatott. A fogadó közel száz esztendeig volt a fővárosi kirándulók egyik kedvenc célpontja. Tavasztól őszig tucatjával sorakoztak a gyalogtúrákra, majálisokra, iskolai ünnepélyekre, sőt arisztokrata piknikekre invitáló vagy azokról beszámoló híradások. Az egyik ilyen egyetemi túrán részt vett a fiatal Irinyi János is.

Nem sokkal a levert szabadságharc után, 1852-ben a Budán időző Ferenc József és kíséretében a leendő vaskancellár, Bismarck is felkereste a vendéglátóhelyet.

A Pesti Napló tudósítása szerint: „Ő császári fensége Hildegard főhercegnő által a szép juhásznéhoz címzett pompás budai hegyrészen uzsonna rendeztetett, mely alkalmat a budai magistratus arra használt, hogy e helyen, ugyanakkor népünnepet rendezzen, melyen […] a porosz királyi követ gróf Bismarck is vala, Budapest népessége minden rétegeiből nagyszámú tömeg jelent meg, az által alkalmat nyerendők ő Felségét legkegyelmesebb Urunkat láthatni, ki érkezése és távozásakor mindenfelől sokáig tartó élénk üdvrivalgással mély tisztelettel üdvözöltetett. A népünnep alatt, melyhez a közel helységek lakosai ünnepi köntösben gyűltek össze, tánc, zene, gymnastikai gyakorlatok stb. közbeni mulatságok folytak, Ő Felsége hosszabb ideig méltóztatott ott időzni, és legmagasabb útja hazatértekor fáklyákkal világíttatott meg”

Deák tanyája

Deák Ferenc az 1860-as évektől ugyancsak több nyarat töltött a Szép Juhásznéban. A kiegyezés évében, amikor népszerűsége a tetőfokára hágott, rajongói sajátos tervet szövögettek. Ez talán nem csak azért hiúsult meg, mert két újság is idő előtt világgá kürtölte: „Deák a nyári hónapokat a budai zugligetben, a szép juhásznőnél szokta tölteni. E lakot, ha a kiegyezkedés létrejő, megveszik, minden kényelemmel ellátják s falára fölírják: »Deák tanyája«. S így egy reggelen, midőn Deák szokott nyaraló-helyére érkezik, tisztelői egész ünnepélyességgel bevezetik.”

Erzsébet királyné

Az 1880-as években Erzsébet királyné sokat tartózkodott Magyarországon. Ha Budán járt, jó néhány alkalommal kirándult a közeli a hegyekbe. Az újságok beszámoltak arról, hogy ekkor többször elment a Szép Juhászné fogadóba is: „A királyné, mint utólag értesülünk nagy kitüntetésben részesített egy zöldbeli vendéglőt Budapest környékén, névleg a zugligeti Szép Juhásznét. Valahányszor kikocsizott a hegyek közé, mindig a regényes fekvésű nyári laknál kiszállott, sőt egy ízben két udvarhölgye társaságában ott uzsonnált is, amivel aligha dicsekedhetik más nyilvános vendéglő a fővárosban.”

A fogadó hanyatlása

A vendéglőnek több tulajdonosa is volt a 20. század első harmadáig, és a népszerűségét csak az 1930-as években vesztette el, akkor azonban rohamosan leromlott az állapota, és teljesen tönkrement. A Pesti Hírlap 1936 augusztusában még a romos épület maradványait vette számba: „Omladozik a Szép Juhászné épülete. […] Legutóbb a táncterem mennyezete szakadt le. Miután az épület már három év óta üresen áll és oda senkit be nem engednek, emberéletben nem esett kár. Az omladozó ház szánalmas látványt nyújt. Mintha földrengés rázta volna meg az épületet. Az egykori vendégszobák romokban hevernek. Az óriási park, amely a vendéglőhöz tartozik, olyan, mintha temető volna.” Pár évvel később egy 1939-es apróhirdetés szerint a „volt Szép Juhászné vendéglőnél” már a gerendákat és cserepeket is árulták.

A fogadó emlékét ma már csak a Szép Juhászné út, a gyermekvasút egyik megállójának neve és egy büfé őrzi. Az étterem már nem áll, de egy kellemes hangulatú erdei büfé-étterem működik a Budakeszi út mellett a Szép Juhászné állomásnál, Szép Juhászné Büfé címmel.