Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-07-05

A zugligeti „barbár zseni” – Aba-Novák Vilmos festőművész

A zugligeti „barbár zseni” – Aba-Novák Vilmos festőművész

A múlt század húszas éveiben kerületünkben élt és dolgozott Aba-Novák Vilmos, a 20. századi hazai festőművészet egyik legeredetibb, legmarkánsabb képviselője. Azon művészek közé tartozott, akik számára a hazafiság nem puszta szó maradt, mert 1914 őszétől fegyverrel a kezében védte Magyarországot. Pályafutása példaképül szolgálhat a mai nemzedékek számára is.


Aba-Novák Miklós Budapesten született, és rövid, de sikerekben teli élete végén itt is hunyt el. Pályafutása szempontjából sorsdöntőnek bizonyult, hogy már gyerekkorában szeretett kijárni az ócskapiacra. A vásár, mint téma végigkísérte az egész életét. Jó néhány expresszionista stílusú műben örökítette meg a kofák, a kirakott portékák és a vásárlók emlékét. Az ócskapiacon vett magának először ecsetet, festéket és különféle rajzeszközöket.

Mérnök apja azt szerette volna, ha a fia egy biztos jövedelemmel járó szakmát választ magának. Ehhez jó lépcsőfokot jelentett a Toldi reálgimnázium, ahol az ifjú Vilmos 1912-ben érettségizett. Ezt követően nem a Műszaki Egyetemre iratkozott be, hogy az apjához hasonlóan mérnök legyen, hanem a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára.
 
Összeomlik a világ

A fiatal Novák Vilmos óriási lelkesedéssel kezdett járni a tekintélyes Révész Imre óráira. A sátoraljaújhelyi születésű festőművész és grafikus Nagybányán és a kecskeméti művésztelepen fiatal művészek egész nemzedékét nevelte fel. Vilmos gyorsan beilleszkedett a főiskolára. Tudatosan készült arra, hogy festőművész legyen, ezért felvette az Aba nevet, hogy könnyű legyen megkülönböztetni a többi Novák Vilmostól. Szakmai fejlődése szempontjából fontos volt, hogy 1913-ban Fényes Adolf tanítványa lett, akitől elsajátította az olajfestés mesterfogásait.

A múlt század tízes éveiben Szolnok rendkívül népszerű helynek számított a fiatal festőművészek és a főiskolások között. Ebben a városban jött létre Magyarország legelső művésztelepe. Nyaranta rengeteg vendég ellátogatott ide, és sokat tanulhattak egymástól. A külföld is felfigyelt rá, így a fiatalok, közöttük Aba-Novák Vilmos megismerkedhetett a legújabb európai irányzatok képviselőivel. A Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatói rendszeresen jártak ide. 1914 nyarának elején úgy tűnt, hogy Aba-Novák Vilmosra egy művészember kellemes, borozgatós bohém karrierje vár. A sors azonban közbeszólt.

Szarajevóban meggyilkolták a Monarchia trónörökösét, és az ifjú festő hamarosan megkapta a katonai behívóját. Kitört az első világháború. Októberben jelentkezett szolgálatra a 29. honvédezredben. Megdöbbentette a laktanya különös, új világa. Nem ijedt meg a kiképzés keménységétől, de több dolgot értelmetlennek talált. Elöljárói alkalmasnak tartották arra, hogy ez a határozott kiállású fiatalember másokat vezessen a harcba. A bátorságáról a következő év tavaszán tehetett tanúbizonyságot.

Májusban, immár hadapródjelölt őrmesterként átvezényelték Galíciába. A mai Ukrajna területén, a Monarchia keleti tartományában könyörtelen küzdelem tombolt az osztrák–magyar seregek és az orosz erők között. A térségben állt Európa egyik legjelentősebb erődje, Przemyśl vára. Azon a helyen háromszor is összecsaptak egymással a magyarok és szövetségeseik meg az oroszok. Az erődítményrendszer többször is gazdát cserélt. Amikor Aba-Novák megérkezett a frontra, a Monarchia erői kísérletet tettek Przemyśl visszafoglalására. A küzdelem egészen júniusig tartott. A magyar és az osztrák csapatok komoly veszteségeket szenvedtek, de sikerült felszabadítaniuk az erődöt és a várost.

Aba-Novák Vilmos személyesen is átélte a harcokat. Bátorságával kivívta a bajtársai és parancsnokai elismerését. Az életveszélyes bevetései után többször is kitüntették. A sikerek azonban nem tették boldoggá, mert egyre inkább belátta, mennyire értelmetlen a világháború. A fronton nem festhetett, így művészként különösen nyomasztónak tartotta ezeket a hónapokat.
Aztán úgy tűnt, hogy mindörökre vége szakad művészi pályafutásának. Nem csupán megsebesült harc közben, de lebénult a jobb karja, az, amivel az ecsetet fogta. Ő azonban nem adta fel.

Töretlen elszántsággal küzdött az egészsége visszaszerzéséért, és a karja lassan rendbe jött. Galíciából hazatérhetett Magyarországra, és katonaként folytathatta főiskolás tanulmányait. 1918-ban még egyenruhában diplomázott le. A háború utolsó esztendejében végül leszerelhetett. A kitüntetett veterán a József Nádor Műegyetemen talált munkára. Az őszi hónapok során gyakran lehetett vele találkozni a mai XII. kerületben. A Városmajor utcában festhetett újra Berény Róbert műtermében.
 
A siker kapujában

Pályafutása következő fontos állomása az volt, hogy Olgyai Viktor grafikus, litográfusnál tanulhatott. Most már nem csupán a művészek világában tudtak róla, de a szélesebb közvélemény is felfigyelt rá. Első kiállítására az Ernst Múzeumban sor. 1925-ben költözött Zugligetbe. Megpályázta a Szinyei Merse Pál Társaság utazási ösztöndíját. Elnyerte, így útra kelhetett, hogy megismerje a világháború utáni Európát. 

Vonzódott Olaszországhoz, a klasszikus és a reneszánsz művészet remekműveihez. Több mint egy éven keresztül ösztöndíjasként Rómában élhetett. Az ott készült képeit az Ernst Múzeumban mutatta be. A harmincas évek elején több külföldi és hazai elismerésben részesült. Eljutott az USA-ban is, ahol szép sikert arattak a képei. 1937-ben Párizsban Picasso megpillantotta Aba-Novák képét a világkiállításon. Döbbenten felkiáltott: „Ki ez a barbár zseni?”

1938-ban a Csaba utcában rábízták a Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom mennyezetfreskóinak elkészítését. A két világháború közötti időszak elismert freskófestője lett. A magyar állam támogatta a munkásságát. 1939-ben, a második világháború kezdetekor Aba-Novák Vilmos hitet tett a magyar–lengyel barátság mellett. Még abban az évben megkapta a Corvin-koszorút, ám megbetegedett, és 1941 őszén, alig negyvenhét évesen hunyt el. A válogatott rézkarcait és metszeteit tartalmazó album már csak a halála után jelent meg. Kerületünkben, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Ajánló
Ajánló
A magyar női atlétika első olimpiai bajnoka – Csák Ibolya

A magyar női atlétika első olimpiai bajnoka – Csák Ibolya

A múlt század derekán a Böszörményi úton sétálva gyakran találkozni lehetett egy mindig jókedvű,...

A Szép Juhászné fogadó és vendégei

A Szép Juhászné fogadó és vendégei

Zugliget és a szomszédos Budakeszi-erdő egykor a magyar királyok vadaskertje volt. Szívesen járt...

Nem csak egy utcatábla – Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor

Nem csak egy utcatábla – Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor

Évszázadokon át senki sem csodálkozott azon, ha egy tudós rengeteg egymástól távoli dologhoz is...