Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-08-10

A fém lelkének megszólítója – Vígh Tamás városmajori szobrászművész

A fém lelkének megszólítója – Vígh Tamás városmajori szobrászművész

A modern hazai szobrászművészet egyik legnagyobb hatású újítója, a Kossuth-díjas Vígh Tamás tőszomszédságunkban, a Városmajor úton lakott. Páratlan tehetsége dacára kemény küzdelem várt rá a Kádár-korszakban, mert a szakhatóságok mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák az álmai valóra váltását. Vígh Tamást azonban nem lehetett térdre kényszeríteni.


A majdani elismert szobrász- és érmeművész 1926-ban született. Bár az apja befolyásos ember, járásbíró volt, a kamaszkorára a nélkülözés nyomta rá a bélyegét. A nehézségek elől a fantázia birodalmában keresett menedéket. Édesanyja a háború kitörése után egyedül nevelte őt és két testvérét. Cseppet sem örült annak, amikor a fia azzal állt elé, hogy mélytengeri hajós vagy szobrász szeretne lenni: mind a kettő egyformán megvalósíthatatlannak tűnt. A gyakorlatias gondolkodású asszony azt gondolta, hogy a fia lelkészként vagy tanárként sokkal nyugodtabb életet élhet majd.
 
Totális újrakezdés

A kamaszfiú Óbudán járt gimnáziumba, a háború miatt azonban már nem tudta letenni az érettségit. Ha már úgy is dolgoznia kellett, egy olyan munkahelyet választott magának, ami legalább az egyik ábrándjához közel állt. A hajógyári szakmák alapjait az otthonához közel Óbudán tanulta ki, aztán átszerződött Újpestre, mivel 1945-ben Magyarországon ott gyártottak tengerjáró hajókat.

Az erős fizikumú, éles szemű, nagy teherbírású fiú remekül beilleszkedett az ipari munkások világába. Megtanulta, mivel jár a fizikai munka. A társai tudták róla, hogy nemcsak a munkahelyén, de a szabadidejében is szívesen foglalkozik a fémek megmunkálásával.

Felfedezte, hogy a hajlított lemezből szép és kifejező dolgokat lehet teremteni. Az üres bádog azonban olyan, mint az üres papírlap. Meg kell találni a „teleírásához” szükséges megfelelő technológiákat. Ebben először a Ganz Vagongyárban Rápolty Lajos segítette. A következő mestere a 20. századi magyar szobrászat kimagasló alakja, Medgyessy Ferenc volt. Ő tanácsolta a tehetséges fiatalnak, hogy jelentkezzen a Magyar Képzőművészeti Főiskolára.

Erre azonban már csak a második világháború után kerülhetett sor, ám Vígh Tamásnak is gyökeresen megváltozott az élete 1945-ben. Tisztában volt azzal, hogy egy ismeretlen fiatal nem élhet meg pusztán a művészetéből. Kénytelen volt visszamenni dolgozni a gyárba, hogy fémmunkásként teremtse meg a tanuláshoz szükséges anyagi alapokat.

Közben teljesen átalakult az ország és az oktatási rendszer. Az új irányítók támogatták a tehetséges munkás fiatalokat, és olyan bürokrata is akadt, aki a képzett fémmunkást látta Vígh Tamásban, és nem törődött azzal, hogy a fiú apja járásbíró volt az előző rendszerben.

A legnagyobb segítséget a korszak legeredetibb érmeművészétől, grafikusától és szobrászától, Ferenczy Bénitől kapta. A mester meglátta, hogy új tanítványa kimagaslóan tehetséges, és megtanította neki, mennyire fontos a kísérletezés. Vígh Tamás elsajátíthatta a kubizmus, a szecesszió és a klasszicista stílus alapjait. Egyre ügyesebben tudta kihangsúlyozni a mértani idomokat és az emberi testszerkezet sajátos vonásait.

A szakma először a diplomamunkájára, a kétalakos Éneklő ifjúságra figyelt fel. A főiskola elvégzésekor jól képzett, de egyelőre hagyományosan gondolkodó szobrásznak számított. Hogy mégsem a jól bejárt úton haladt tovább, abban Ferenczynek jutott fontos szerep. Vígh egyik munkáját megtekintve felhívta a tanítványa figyelmét arra, hogy egy művésznek nem kell mindenáron a közönség kegyeit keresnie. Csinálhat olyasmit is, ami csak neki tetszik és senki másnak.
 
A pofonok völgyében

Vígh Tamás megfogadta a mestere útmutatását. Ez a szemlélet nagyon is illett saját makacsságához, valamint ahhoz, hogy nem tudott, nem akart beállni a sorba. Sem fiatalként, sem idősebb fejjel nem ment bele a kompromisszumokba, mivel mindennél többre tartotta a saját értékrendjét. Hamarosan meggyűlt a baja a szocializmus művészeti hatóságaival. Hiába készített nagyszerű szoborterveket, azokat a hivatalokban nem voltak hajlandóak engedélyezni. Előfordult az is, hogy egy emlékmű terve megkapta a bürokraták pecsétjét, ám a későbbiekben ellehetetlenítették az alkotás megvalósítását.

Mivel művészként nem tudott volna megélni, ezért beállt tanítani a Budapesti Művészeti Gimnáziumba. Alkotásaival lenyűgözte a kritikusokat, jó néhány műve került a közönség elé, ám volt olyan alkotása is, amivel hatalmas vihart kavart. Az egyik szobrát például csak az ideggyógyintézet kertjében merték felállítani.

Egyre többet foglalkozott a maga sajátos lemezhajlításos technikájával. Ilyennel tervezett monumentális emlékművet, de készített számos kisplasztikát is. 1968-ban Salgótarjánban robbantott ki újabb botrányt. Mindenki arra számított, hogy egy megszokott, emberalakos szobrot alkot meg, mivel egy partizánemlékművet akartak a város főterére felállítani. Ő azonban ehelyett egy olyan szarvast készített, amelyik legyőzi a rá támadó farkast.

A nehézségek dacára több szép eredményt ért el. Nem csupán szobrokkal foglalkozott, hanem önálló iskolát teremtett az érmekészítés területén is. A hetvenes években már az elismert és megbecsült hazai alkotók közé tartozott. 1978-ban Kossuth-díjjal méltatták a munkásságát és hamarosan az ország számos részében felállították lenyűgöző munkáit.

Esztergomban tekinthetjük meg a Városalapítót, Győrben az Ady négy arcát, az Akadémia előtt pedig I. Tóth Zoltán 1956-os mártír fekete gránit emlékművét. A század utolsó évtizedeiben végre széles körben elismerték a tudását és az életművét. 2010-ben hunyt el, az emléktáblája két évvel később került fel városmajori otthona házfalára.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...