Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-08-12

A „széptan” nagymestere – Greguss Ágost

A „széptan” nagymestere – Greguss Ágost

A 19. század első felében fellendült hazánk kulturális élete. Nemcsak a nyelvünk vált korszerűbbé, de olyan tudományágak is eljutottak hazánkba, amelyekkel addig honfitársainknak csak távoli országok egyetemein volt módjuk foglalkozni. Kerületünkben utca őrzi a bölcsészdoktor és esztéta Greguss Ágost nevét. A professzor életútja jól mutatja, hogy hazánk milyen hatalmas fejlődésen ment át az 1848-as szabadságharcot követő fél évszázadban.


A Kék Golyó utcában sétálva a Budahegyvidéki Evangélikus templomtól nem messze kanyarodhatunk be a Greguss utcába, így eljutva az Alkotás utca felé. Akárcsak a közelben található Nagyenyed utca, Böszörményi út vagy Királyhágó tér, ez a közterület is arra emlékeztet, hogy az első világháborút követően milyen súlyos veszteségek érték hazánkat. Az igazságtalan békekötéseket követően a fővárosban jó néhány utcát, teret neveztek el olyan városokról, helyekről, amelyeket elvettek tőlünk a világháború után. Ezek mellett az akkori városvezetők fontosnak tartották a kiemelkedő szellemi eredményeket elérők emlékének megőrzését is. Így nevezték el a ma Szlovákiában található Eperjesen született Greguss Ágost professzorról ezt az utcácskát.
 
Óriások kora

A Kisfaludy Társaság majdani másodelnöke egy lenyűgöző történelmi kor gyermeke volt. A márciusi ifjak kortársaként 1825-ben, vagyis tíz évvel azt követően született, hogy az európai hatalmak összefogva legyőzték Napóleont. Sokan abban reménykedtek, hogy az európai testvérháború után egy boldogabb korszak következik. 1848-ra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az uralkodók semmit sem tanultak a francia forradalomból, és elzárkóztak a reformoktól.

Európa több országában hazafias mozgalmak születtek. A reformkor óriásai megpróbálták békés eszközökkel korszerűbbé, „versenyképessé” tenni Magyarországot, mert attól tartottak, hogy alulmaradunk a nemzetek versengésében. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a bécsi udvar elzárkózik a megegyezéstől, jó néhány költőnk, írónk, gondolkodónk fogott fegyvert, hogy megoltalmazza a magyar szabadságot. Közéjük tartozott Greguss Ágost, aki elszántan küzdött a nemzetért, ami miatt az osztrákok várbörtönbe küldték.
 
Eperjesről Pestre

Greguss Mihály pozsonyi evangélikus főiskolai tanárnak és feleségének, Farkas Líviának két fia született: Ágost, a majdani esztéta és Gyula, a pesti evangélikus gimnázium leendő igazgatója. A kis Ágost tehetségére már egészen korán felfigyeltek. Eperjesen íratták be iskolába, majd a tanulmányait 1833-ban Pozsonyban folytathatta. Mindenki feszülten figyelte, hogy az egymást követő történelmi jelentőségű országgyűléseken miként feszülnek egymásnak a reakció és a haladás erői. Elszánt küzdelem folyt azért, hogy Magyarország egy jobb és fejlettebb hely legyen. 

Ágost is figyelemmel követte az eseményeket, ám meghalt tudós édesapja, emiatt kénytelenek voltak Rozsnyóra költözni. A család úgy döntött, hogy a tehetséges gyereknek mindenképpen folytatnia kell a tanulást. Ágost filozófiával foglalkozott, amelynek a szaknyelvét magyarul az édesapja teremtette meg. Beiratkozott a Bécsi Egyetemre, és ekkor még azt tervezte, hogy orvos lesz. Pesten járva azonban megismerkedett az ott működő reformkörökkel, és magába szippantotta a pezsgő irodalmi élet. 1844-ben jelent meg az első verse, majd egy fordítása is németből. 
 
Hazahívta a szíve

Tanulmányait ezt követően Halléban, a korszak egyik legjobb német egyetemén folytatta. Olyan nagy hatást tett a helybeliekre, hogy közülük nem kevesen a magyar kultúra barátaivá váltak.
Az évtized derekán már érezni lehetett, hogy valami van a levegőben. Greguss Ágost félbeszakította a tanulmányait, és hazatért.

Bekapcsolódott az irodalmi, a tudományos és a politikai életbe. Ez azért sem okozott gondot, mivel jó néhány esetben ugyanazok a hazafiak – Greguss jó barátai – tevékenykedtek mindhárom területen. Németországban és itthon is kinyomtatták rövidebb munkáit, emellett elkészítette az esztétika alakjaival foglalkozó kézikönyvét.

A nyelvújítás korában az esztétikát a szépészet szóval jelölték. Az első önálló rendszerező esztétikai mű annyira megtetszett Szontagh Gusztáv filozófusnak, a Tudományos Akadémia tagjának, hogy meggyőzte a Kisfaludy Társaságot a kiadatásáról.

Az ifjú esztéta lelkesen csatlakozott a forradalmi mozgalomhoz. Nemcsak íróként, hanem politikusként is támogatta a hazafias erőket. Tanári állását otthagyva bevonult a haditáborba, ami miatt üldöztetés várt rá a szabadságharc bukása után. Kirúgták az állásából, és börtönbe akarták küldeni. Az Arad megyei alispán birtokán rejtőzködött álnéven. Miután elfogták, majdnem egy évig a nagyváradi várbörtön foglya volt.

A szabadulását követően Pesten kezdett új életet. A tehetsége, a műveltsége és munkabírása miatt örömmel alkalmazták az újságoknál. A Pesti Napló és a Magyar Sajtó munkatársa volt. Eközben fáradhatatlanul fordított magyarra, emellett szerkesztőként és tárcaíróként is tanúbizonyságot tett a tehetségéről. Szellemes munkákkal támogatta a lassan újra megerősödő hazafias mozgalmat.

1860-ban megválasztották a Kisfaludy Társaság titkárának. A kiegyezést követően báró Eötvös József miniszter azzal ismerte el a tudását, hogy nyilvános rendes tanárnak nevezte ki a pesti egyetemre. A tanítványai lenyűgözve hallgatták az esztétikai előadásait, és sorra jelentek meg tudományos és irodalmi művei. Nemcsak a világirodalom legnagyobb alakjait mutatta be a hazai olvasóknak, de többek között Arany János balladáit is kiadta.

Élete utolsó évtizedében a legbefolyásosabb, nagy tekintélyű gondolkodók közé tartozott. Fiatalon távozott az élők sorából, alig ötvenhét évesen halt meg. Nagyhatású munkáinak egy részét ezt követően adta ki a Kisfaludy Társaság.

A magyar tudományos élet meggyászolta, és díjat neveztek el a kiváló esztétáról, aki az egész életén át azért küzdött, hogy a magyar tudományos élet bekerüljön az európai haladás élvonalába.

Ajánló
Ajánló
A zugligeti „barbár zseni” – Aba-Novák Vilmos festőművész

A zugligeti „barbár zseni” – Aba-Novák Vilmos festőművész

A múlt század húszas éveiben kerületünkben élt és dolgozott Aba-Novák Vilmos, a 20. századi hazai...

A Szép Juhászné fogadó és vendégei

A Szép Juhászné fogadó és vendégei

Zugliget és a szomszédos Budakeszi-erdő egykor a magyar királyok vadaskertje volt. Szívesen járt...

Nem csak egy utcatábla – Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor

Nem csak egy utcatábla – Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor

Évszázadokon át senki sem csodálkozott azon, ha egy tudós rengeteg egymástól távoli dologhoz is...