Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-09-10

A főváros első artézi kútja

A főváros első artézi kútja

Magyarországon az első sikeres artézi kutak egyikét Heinrich lovassági kapitány fúratta a Hegyvidéken, az egykori Alkotás utcában, a XIX. század elején. A fővárosban ez volt az első ilyen típusú kút, amely igen fontos szerepet játszott a lakosság körében, mivel a Várhegy Duna-víztől elzárt nyugati oldalán, távol a friss svábhegyi forrásoktól, ez a tiszta ivóvíz igazi kinccsel ért fel.

 
Az artézi kút egy olyan mélységi rétegbe fúrt kút, ahol a víz magától tör a felszínre a magas nyomás miatt. Európában az első ilyen kutat Franciaországban, az artois-i grófságban fúrták, innen ered az artézi szó eredete is. Magyarországon csak az 1820–30-as években kezdték el az első ilyen kutak fúrási kísérleteit, amelyek kezdetben kudarcba fulladtak, mert a mélyfúrásoknál sokszor eltört a fúró feje. A szándék azonban nem szűnt meg, mivel az ivóvíz helyzetét a XIX. században a forrásvizek, folyók, tavak határozták meg, de ahol nem volt lehetőség erre, ott a fúrt kutak életet menthettek, és hatalmas jelentőségük volt.

Egyes leírások szerint az első sikeres hazai artézikút-fúrás Budán a Krisztinavárosban, az Alkotás utca 273. számú, Teremtéshez címzett ház kertjében volt. A Teremtés-házról vagy más néven Alkotás-házról már korábban írtunk, ami kiemelkedő domborművével igazi látványossága volt Budának.
 
Az első budai artézi kút  

A mai Déli pályaudvarral szemben, az Alkotás és Kékgolyó utca között állt egykor egy egyemeletes épület, a mai Magyar Jakobinusok tere 5-6-7. helyén. Ennek a homlokzatán volt látható az akkori Buda egyik legszebbnek tartott szobrászati alkotása, amelynek A teremtés volt a neve. A dombormű miatt a német ajkú budai polgárok Teremtés-háznak, később Alkotás-háznak nevezték az épületet. A háznak sok tulajdonosa volt, az 1830-as években egy bizonyos Heinrich János huszárkapitány birtokolta, aki kellőképpen átalakította az épületet. 

Az emeletráépítés és a különböző munkálatok mellett a hazai történelem szempontjából még fontosabb volt, hogy a ház kertjében fúrták az ország egyik első artézi kútját. Mivel a közelben nemigen volt jó minőségű víz, Heinrich fontosnak látta, hogy a birtokán biztosítsa a friss vizet. A munkálatokat 1831 elején kezdték el, ám azok hamar nehézségekbe ütköztek, mivel pár méter után kőbe ütköztek, amit ezután többször is megismételtek, de mindig megakadtak.

A fúrás igen költséges és időigényes volt, amit jól mutat, hogy majdnem három évig, egészen pontosan 32 hónapig tartottak a munkálatok. A fúráshoz speciális fúrókat kellett rendelni, amelyeket először Holzeland Imre pesti vaskészítő, később a külön erre a célra idehívott osztrák Fink Ignác fúrókészítő gyártott le. Végül körülbelül 150 méter mélyen lehettek a fúrók, ahol tiszta vizet találtak. 

A vízszint emelkedni kezdett, azonban a nyomás nem volt olyan erős, hogy teljesen „feltolja” az ivóvizet, amely közel húsz méterrel a föld felszíne alatt maradt, de még így is magasabban volt, mint a Duna vízszintje. A víz kinyerése ismét nagy költségeket emésztett fel. Az épülethez hatalmas kert tartozott, ahová faragott, barokk, kétkarú lépcső vezetett fel. A két lépcsőkar közötti fülkében állt az artézi kút szépen megmunkált, női fejes kútfője, amelyből egy márványmedencébe csordogált a víz. Az egyik korabeli lap, a Hasznos Mulatságok így számolt be a nagy esemény jelentőségéről 1833 telén:

„A fúrt kutakat igen sokféle célra használhatni; itt azonban csak azokról legyen szó, melyek a külföldön már tapasztalásból bebizonyultak. Az emberre s más állatokra, sőt még a növényekre nézve is leghasznosabb ezen víz, nem csak alkotó részeinek egészségét eszközlő tulajdonságánál fogva, hanem azon egyenlő mérséklete következtében is, mely soha nem változik s enyhesége által is már jótékony behatású. De használhatni még ezen kívül a fúrt-kutakat malmoknak s különféle gyáraknak mozgásba tételére, sör- és pálinkazfőzésre, föld- és rét öntözésre.

Van reménységünk, hogy némely pesti polgár is fölbuzdul a szomszéd sikeres próbája következtében, s az olyannyira hasznos fúrt kút létesítését, mind ön, mind embertársai javát s egészségét előmozdítólag, eszközölni igyekezend. Sőt, van reménységünk, hogy valamely közönséges helyen is fog ily kút készítetni általános haszon-vételre. E célból ugyanis a Nemzeti Casino aláírást nyitott meg önkebelében, s már is szép ajánlások tétettek némely lelkes hazafiak által, kiknek neve közt, a soha eléggé nem magasztalható lángkeblű Széchenyié, ismét legelöl s legtöbbet áldozva tündöklik. Köszönet mindnyájatoknak, a haza és emberiség nevében!”
 
A kút hanyatlása
 
A kút hamar elhíresült tizenhárom-tizennégy fokos tiszta, jó vizéről, amely a vízvezeték kiépítéséig különlegességnek számított. Azonban az első budai vízművet 1856-ban üzembe helyezték, és ez a vár lakóin kívül a Tabánnak, a Krisztinavárosnak és a város egyéb részeinek is szolgáltatott vizet.

Ez a vízmű mesterségesen szűrt Duna-vizet szállított. Annek ellenére, hogy a budai artézi kútból még sokáig hordták a vizet, az 1930-as évekre már csak a kertben álló, márványból faragott női fej volt meg, és a medencéjét csak szemetesnek használták. Napjainkban egy hatemeletes ház áll az egykori kút helyén.

Habár az első fővárosi artézi kútból már nem láthatunk semmit, fontos megemlíteni, hogy a Hegyvidéken látható egy régi városligeti artézi kút forrásháza, a Széchenyi-hegy tetején. A mostani Széchenyi-kilátó Gloriette-je ugyanis Ybl Miklós díszkútja, ami a városligeti artézi kút faépítménye helyére készült 1884-ben. A Hősök tere építése miatt a díszkútnak költöznie kellett, ami végül a Hegyvidékre került, így ha az első budai artézi kútról nincs is emlékünk, a budai artézikút-fúrás egyik fontos emlékét most is megcsodálhatjuk a Hegyvidéken.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...