Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-10-07

Gróf Semsey-bérházak a Városmajorban

Gróf Semsey-bérházak a Városmajorban

A Kis-Svábhegy lábánál, a Városmajor utcában áll egy igen érdekes és szép kovácsoltvas kapu. Habár nem belátható, de a kapun túl, az ősfás terület végén egy hatalmas kastély van. A különleges kastélykapu és az azt szegélyező két neobarokk bérház, amely mind a mai napig megcsodálható, a XX. század elején épült gróf Semsey László kezdeményezésére.


Semsey család

A Semsey család a XIII. század óta ismert régi nemesi magyar családjaink egyike. Nevüket a Kassa közeli Semse településről kapták, amit még IV. Béla király adományozott nekik. A család több mint 700 éves történetében sok nemes és kiemelkedő emberről tudunk. Ilyen volt Semsey Ferenc szepesi várnagy, László királyi főpohárnok, később pedig Pál abaúji alispán vagy András főispán is méltó hírét vitték tovább a családnak. Szinte minden komolyabb magyarországi eseményből kivették a részüket, így az 1848–49-es szabadságharcban részt vevő családtagok életpályája is tovább fényesítette a családi krónikát. Nem véletlen, hogy a XIX–XX. század fordulóján Semsey Albert abaúji főispán fia, Semsey László 1907-ben grófi címet kapott Ferenc József magyar királytól.
 
Semsey László a Városmajorban

Gróf Semsey László (1869–1943) gazdag földbirtokos volt, és 1894. június 9-én házasodott össze cserneki és tarkeői gróf Dessewffy Mária Karolina Arankával. Felesége csillagkeresztes palotahölgy volt, akinek az apja, Dessewffy Aurél, az Aranygyapjas-rend lovagja, anyja pedig nagykárolyi gróf Károlyi Pálma volt.

A fiatal pár mintegy tizenöt évig lakott az Andrássy úti villájukban, majd 1909 februárjában eladták azt Széchenyi Lászlóné Vanderbilt Gladysnek. Ezután költöztek Budára, mivel az eladási ár háromnegyed részéért csaknem ötször akkora fásított telket vett Semsey László a Városmajorban.
 
Teleki–Semsey-kastély

A mai Városmajor utca 28. számú telek megvásárlásakor a területen már állt az 1891-ben Kallina Mór által tervezett emeletes kastély. Ez korábban a báró Bánffy családé, majd a Teleki, ezt követően a Semsey családé lett. Semsey László pár év alatt kibővítette a kastélyt, a telekhatárra pedig két luxusbérházat építtetett.

Mivel a Városmajor ekkoriban kezdett igazán felkapott lenni, a hatalmas park, ami a két bérház és a kastélya között volt, nagy lehetőségeket rejtett. A család ide, a Városmajorba költöztetett át mindent, ami a kastély fenntartásához szükséges volt.

Itt élt Semsey László egészen 1943-as haláláig, de unokaöccse, Semsey Andor is sokáig élt a hatalmas villában. A második világháborúban több találat is érte a kastélyt, később államosították és munkásszállót alakítottak ki benne. Szerencsére a kastély mind a mai napig megmaradt a hatalmas fás parkkal együtt, amit jelenleg átépítve és felújítva az Osztrák Nagykövetség használ rezidenciaként. 
 
Semsey-bérpaloták

A bérpalotákat gróf Semsey László építette az 1910-es évek legelején. A házak tervezője a híres építész, Hültl Dezső volt, aki több híres munkáján kívül a Hegyvidéken a Zugligeti Szent Család templomot is tervezte. Stílusát tekintve az épület belsőudvaros neobarokk-eklektikus bérházegyüttes lett, amelyen jó néhány neobarokk jellegű épületdíszt, tagozatot és rátétet alakítottak ki. A bérházakban 3-3 lakást hoztak létre, ami kezdetben igen kényelmes helyet biztosított. Az újságok tele voltak az 1910-es években a bérlakások hirdetéseivel.

„Azonnal és jövő május 1-re 3 és 4 szobás úrilakások kiadók, a főváros legegészségesebb helyén, az I., Városmajor-utca 28. alatt épült Semsey gróf­féle bérpalotákban, 3500 négyszögöl nagyságú, százados fákkal beültetett parkban. Különösen olyanoknak alkalmas, akiket foglalkozásuk egész éven át a fővároshoz köt. A költséges és rossz nyaralás megtakarítható. A saját lakásban való olcsó és kényelmes nyaralás élvezhető. Kizárólag utcára, kertre nyíló lakószobák. Villám, gáz, iparigáz, minden lakásban fürdőszoba, vacuum Cleaner (porszívó), házi és városi telefon a lakók rendelkezésére.”

A hirdetésekben azt is megemlítették, hogy több bolt is kiadó volt a lakások aljában. Később egy felszerelt borbélyüzletre és fűszerboltra kerestek vevőt, miután az egyik bolttulajdonos meghalt. A második világháború kezdetén felvonót építettek a házakba, amivel még vonzóbb lett a bérlők körében.
 
Kovácsoltvas kapu

A két bérház közötti gyönyörű kovácsoltvas kapu a híres Lepter János műkovács munkáját dicséri. A korban Lepter híres volt a barokk kovácsoltvas-művességéről. Nevéhez fűződik a Gellért rakpart kovácsoltvas díszkerítése, a Mátyás-templom egyik síremlékrácsa és díszkovácsolású szerkezetei, az egykori Pajor Szanatórium és Vízgyógyintézet vaskapuja, a budapesti irgalmasrendi bérházak, a Semsey bérházakon kívül pedig a Kálvin téri bérpalota lakatos és műlakatos munkái. 

Szerencsére mind a bérházak, mind a köztük lévő kapu túlélte a második világháborút. A gyönyörű kovácsoltvas kapun egykor a Semsey család grófi címere (lásd fentebb) volt látható két vitézfigura között. Ez a címer a két kovácsoltvas lámpával együtt eltűnt, azonban a két bérpalota bejárata feletti díszes címerek a mai napig megtekinthetők.

Ajánló
Ajánló
A „széptan” nagymestere – Greguss Ágost

A „széptan” nagymestere – Greguss Ágost

A 19. század első felében fellendült hazánk kulturális élete. Nemcsak a nyelvünk vált...

A fém lelkének megszólítója – Vígh Tamás városmajori szobrászművész

A fém lelkének megszólítója – Vígh Tamás városmajori szobrászművész

A modern hazai szobrászművészet egyik legnagyobb hatású újítója, a Kossuth-díjas Vígh Tamás...

A béke szigete - Szani

A béke szigete - Szani

Zugliget nemcsak a kirándulási lehetőségek és a vendéglátóhelyek sokaságától volt népszerű a...