Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-10-13

Mese vagy valóság – A hegyvidéki Futrinka utca

Mese vagy valóság – A hegyvidéki Futrinka utca

Morzsi és Cicamica, Böbe baba és Sompolyogi, Egerentyű és Sün Sámuel. A hatvanas években gyerekek százezreinek szereztek élményeket ezek a mesefigurák. E mulatságos állatkák itt éltek közvetlen tőszomszédságunkban, a Futrinka utcában. Kalandjaik hatvan esztendővel ezelőtt kezdődtek.
 
Budapesten kevés olyan közterület akad, amiről elmondhatjuk, hogy nemcsak a fizikai valóságban létezik, hanem a mesék birodalmában is. Ezek közé tartozik a XII. kerületi Futrinka utca. Azt, hogy nem csupán egyszerű emberek népesítik be, hanem elbűvölő, aranyos, ugyanakkor nagyon is mindennapi problémákkal küszködő kis állatok, azt egy nagyszerű művésznek, írónak, szerkesztőnek és dramaturgnak, Bálint Ágnesnek köszönhetjük.
 
A gyermekek szolgálatában

Bálint Ágnes 99 évvel ezelőtt 1922 októberében született. Már kisgyermekkorában feltűnt az átlagosnál jóval magasabb intelligenciája miatt. Az okossághoz mérhetetlen kíváncsiság is társult. Pillanatok alatt megtanult rajzolni, ami miatt az édesanyja úgy döntött, hogy a talpraesett kislányt ötéves korában bevezeti az olvasás és az írás rejtelmeibe. Ágnes kedvet kapott arra, hogy kitaláljon történeteket. Már ekkor tanúbizonyságot tett arról az alkotóerőről és művészi érzékenységről, amely hosszú élete során sosem hagyta cserben. Csupán tizennégy éves volt, amikor megjelent az első meseregénye. Figyelemre méltó, hogy már ebben a történetben, a Fánni, a modern tündérben is ötvözni próbálta a klasszikus hagyományokat a korszerűséggel.

Közben komoly képzőművészeti tanulmányokat is folytatott. Megismerte a plakátrajzolás és a könyvillusztrálás alapjait. Eljutott Bécsbe, ahol remekül érezte magát. Élete legboldogabb korszakának a második világháború kitörése vetett véget. A hétköznapi élet elől a mesék birodalmában keresett menedéket. 1941-ben jelent meg először könyv alakban is regénye. Az elvarázsolt egérkisasszonyt egy év múlva következő műve, a Cimborák követte.

A tehetségét szerette volna a gyermekek szolgálatában kamatoztatni. Hála a technika fejlődésének, erre egy új területen nyílt lehetősége. 1958-ban állt munkába a Magyar Televíziónál. Olyan csodálatos új otthonra talált itt, hogy egészen a nyugdíjazásáig a tévénél dolgozott.
Okkal tartják Bálint Ágnest a TV Maci anyukájának. Ő találta ki e kedves figura alakját, és ugyancsak az ő nevéhez fűződik a legelső esti mese felvezető képsorainak a megírása. Három éve dolgozott már a tévénél, amikor úgy döntött, itt az idő forradalmian megújítani azt, ahogy a gyerekek találkozhatnak a mesék csodáival. Hatvan évvel ezelőtt megalkotta a kis állatok Futrinka utcáját.
 
Pont olyanok, mint mi

Bálint Ágnes komoly feladatot kapott. A nagyapó meséi című műsorhoz új mesékre lett volna szükség. Egészen addig a gyerekeknek szánt műsorok úgy néztek ki, hogy a képernyőn megjelent egy arc, és elmondta a mesét. Bálint Ágnes azonban úgy gondolta, érdemes kihasználni azt, hogy a televíziónak egészen mások a lehetőségei, mint a rádiónak. Úgy döntött, hogy a látványra teszi a hangsúlyt az elmondott szöveg helyett. Ekkor született meg Cicamica és Morzsi kutya. Bábfigurájuk rengeteg lehetőséget tárt fel, megnyitotta az ajtót a fantasztikus kis lények egész serege előtt.

A tervek valóra váltása során felbolydult a televízió székháza. Gyakorlatilag a semmiből hozták létre az első magyar tévés bábsorozatot. Ez a mese nem a megszokott tündérekről és fehér lovon közlekedő királyfikról szólt, hanem olyan kis állatokról, akik feltűnően hasonlítottak a mindennapi emberekre. A hatvanas évek elején még ritkaságnak számított, ha egy magyar háztartásban volt tévé. Ha egy bérházban volt televízió, akkor a Mi újság a Futrinka utcában? vadonatúj adásaira áthívták a szomszédokat is, hogy a kis közösség együtt bámulhassa a róka, a kutyus, az egér, a macska meg persze Böbe baba kalandjait.

Az állatkák pontosan úgy éltek, mint az akkori emberek. Emiatt jó néhány kritika érte a kéthetente leadott sorozatot. A vidéki újságok felháborodva írtak arról, hogy a Futrinka utcában és a Cicavízióban pedagógiailag erőteljesen kifogásolható tartalmakat közölnek, ráadásul az állatkák nem valamilyen szép magyar tájszólásban, hanem a pesti zsargonban beszélnek. A bírálók szerint a gyerekek sokszor nem is értik, miről beszél Böbe baba és Cicamica.
 
Hatalmas siker

A felháborodásnál azonban sokkal nagyobb volt a siker és elismertség. A bábfigurák elképesztő hatást gyakoroltak a hétköznapokra. Böbe baba jellegzetes beszólásait, szófordulatait egy egész nemzedék átvette. A történeteknek friss volt a szellemisége. A még fejletlen technológia miatt egy színházi díszbemutató pontosságával kellett minden részt előkészíteni, mivel az egyes részeket egyszerre, megállás nélkül vették fel. A figurákat a korszak népszerű színészei játszották, bábozták el. A történet annyira népszerűnek bizonyult, hogy 1979-ben jött a folytatása, az immár színes Futrinka utca. A szocializmus sajátos viszonyait jól mutatja, hogy ebben már nem szerepelt Böbe baba, mivel őt olyan sokan támadták „pesties nyafogása miatt”, hogy a készítők inkább kiírták az új sorozatból.

Bálint Ágnesre hosszú és sikerekben gazdag pályafutás várt. Ő írta meg a Mazsola című bábfilmsorozatot, később a legelső, gyerekeknek szánt magyar rajzfilmsorozatokat is. Neki köszönhetjük a Kukori és Kotkodát, illetve a Frakk, a macskák rémét.

1997-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét. Egy nappal a nyolcvanhatodik születésnapja után távozott közülünk ez a nagyszerű, József Attila-díjas mesemondó. Kerületünkben, a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. A halála után nyolc évvel a Magyar Örökség Díjjal is kitüntették. Meséi, báb- és rajzfilmjei mind a mai napig óriási népszerűségnek örvendenek, mégpedig nemcsak a Futrinka utcában és a környékén, hanem mindenütt, ahol magyar gyerekek ülnek a képernyő előtt.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...