Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-10-22

Történelmi válaszúton – János Zsigmond fejedelem

Történelmi válaszúton – János Zsigmond fejedelem

Kerületünkben utca őrzi Magyarország egyik királya, János Zsigmond nevét és az emlékét. A magyar történelem egyik legválságosabb időszakában uralkodó ifjú fejedelemről keveset tudunk, pedig kalandos, fordulatokkal teli élete jó néhány tanulsággal szolgálhat.


Egész ország Kolozsvárra figyelt 1556. október 22-én, ugyanis itt gyűlt össze a hazai elit színe-virága. A kapubástyán állva Báthory István figyelte az országutat. Fontos látogatók érkezését várta. Amikor feltűntek az első lovasok, morgás, majd egyre hangosabb éljenzés jelezte, hogy az előkelőségek és a kolozsvári polgárok mennyire várják már a találkozást. Báthory ugyanis Izabella királyné és a tizenhat éves ifjú király, II. János – vagyis ahogy ma inkább ismerik: János Zsigmond – érkezésére várt, akiket az erdélyi országgyűlés hívott vissza miután Ferdinánd király nem tudta megvédeni a keleti országrészt az Oszmán Birodalommal szemben, így 1556-ban lemondott a területekről.

Sokan úgy gondolták, hogy ezzel véget ér a nemzet negyven éve tartó sötét korszaka, és Magyarország végre önmagára talál, lezárva a mohácsi katasztrófát követő megosztottságot, széthúzást és testvérháborút. Sajnos a történelem nem a derűlátóknak adott igazat.
 
Egy nehéz korszak gyermeke

János Zsigmond 1540-ben született Budán. Az apja I. János magyar király, vagyis Szapolyai János volt. Bár a kortársai közül sokan tagadták, hogy a Szapolyai-ház valódi királyi dinasztia, a kisfiú fejedelmi származásához a legcsekélyebb kétség sem férhetett, mivel az anyja Jagelló Izabella lengyel királyi hercegnő volt.

Egy nemzedékkel korában – hála Hunyadi János és Mátyás király tehetségének és erőfeszítéseinek – Magyarország erős hatalomnak, politikai tényezőnek számított. Ezt gondolta rólunk Szulejmán szultán is, amikor a világ meghódítására készülő török seregek élén megindult a déli határaink felé. A mohácsi csatát az elszalasztott lehetőségek évtizede követte. Szapolyai János igyekezett a lehető legjobban kihasználni a zűrzavart, és a szultán támogatását elnyerve felült a magyar trónra.

A gondot csak az jelentette, hogy az országnak volt egy másik királya is, mégpedig a keresztény nyugat támogatását élvező Habsburg Ferdinánd. A két koronás fő elsősorban egymás ellen harcolt, ami nem kerülte el Szulejmán figyelmét. Kihasználta az egykor erős magyarok meggyengülését, megosztottságát, és mind nagyobb területeket vont az irányítása alá az ország középső és déli részein.

Hazánk hamarosan három részre szakadt, és ez az állapot jó százötven éven át tartott. Amikor Szapolyai János elhunyt, a fiára hagyta a magyar trónt. Ez a döntése nem tetszett a Habsburgoknak, és kezdetét vette a belső háborúskodás következő fejezete.

Az újszülött János Zsigmondra nehéz gyermekkor várt. Vadul tombolt a „két pogány közt egy hazáért” küzdelem. A gyermek és az anyja a hatalomra vágyó erős főurak játékszerévé vált. A nyugati és a keleti országrész határvidékén folyamatosan dúlt a háborúskodás.
 
Oda Buda!

Ennek a helyzetnek Szulejmán vetett véget, mégpedig a magyarok számára a lehető legkellemetlenebb módon. A gyermekkirály hívei meg tudták védeni az osztrákoktól Buda várát, ám azt 1541-ben, a mohácsi csata évfordulóján a török egyetlen puskalövés nélkül elfoglalta.
A szultán János Zsigmond atyai védelmezőjének mutatta magát.

Azt ígérte, hogy ha II. János nagykorú lesz, visszaadja neki Budát. A gyermek és anyja biztonságáért „aggódva” Erdélybe küldte őket. Az ifjú király hívei ott próbálták működőképessé tenni a magyar államot. A nemesség körében mind gyakoribbá vált az erőszak, a merényletek, az orgyilkosságok. Izabella királynő sem riadt vissza ettől az eszköztől. Ha valaki fellázadt ellene vagy a fiát fenyegette, arra fegyvereseket küldött. 1559-ben János Zsigmond teljes árvaságra jutott, mert az anyja fiatalon elhunyt.

A király immár önállóan állt hol kisebb, hol nagyobb birodalma élén. A határvidékeken továbbra is tartott a küzdelem. A török időnként szorosabbra fogta a gyeplőt, időnként kicsit eresztett rajta.
 
Egy új világ viharai

Közben teljesen átalakult a világ, és semmivé foszlott a régi Magyarország. Széles körben elterjedt az evangélikus és a kálvinista vallás. János Zsigmond megértőnek bizonyult. Európában elsőként az ő alattvalói élhettek általános vallásszabadságot élvezve. Gyulafehérvár a reneszánsz kultúra és a művészet legkeletebben fekvő európai fellegvára lett. A korszak politikai viszonyai miatt aktív volt a diplomáciai élet. János Zsigmond udvarában gyakran jártak külföldi követek, és a feljegyzéseikből rengeteg mindent megtudhatunk a fejedelem mindennapjairól.

Erdély ura azzal tűnt ki az akkori európai uralkodók közül, hogy nemcsak tudott, de szeretett is olvasni, folyékonyan írt, ráadásul nyolc nyelvet ismert. A magyar mellett jól beszélt latinul, németül, lengyelül, olaszul, románul, törökül meg egy kicsit görögül is. Hasonlóan Mátyás királyhoz, szenvedélyesen gyűjtötte a szép könyveket.

Volt diplomata, aki először gyengének és erőtlennek tartotta, mivel meglehetősen karcsú volt. Az ilyen feltételezések tévesnek bizonyultak, ugyanis kiválóan lovagolt, rengeteget vadászott, magabiztosan használta a puskát és a kézifegyverek használatában is megállta a helyét. Emellett kiválóan táncolt, szép volt a hangja, jól játszott lanton, fuvolán, orgonán. Lenyűgöző megértésről, igazságérzetről és toleranciáról tett tanúbizonyságot az állam élén állva. Érdekelték a vallás kérdései, és örömmel hallgatta a különböző felekezetekhez tartozó papok hitvitáit.

1570 nyarán lemondott a magyar királyi címéről, attól kezdve már csak fejedelemként uralkodott. Erdély gyakorlatilag levált a Magyar Királyságról, és a szultán gyámsága alatt önálló állammá vált. Ez a döntés nagyon sokakat felháborított, hiszen így sírba került atyáik erős és egységes Magyarországa.

Megállapodását az osztrákokkal 1571. március 10-én hagyta jóvá Regensburgban a birodalmi gyűlés. János Zsigmond emiatt hivatalosan csupán négy napig lehetett Erdély fejedelme, 14-én ugyanis váratlanul elhunyt. Gyulafehérvárott Hunyadi János és Izabella királyné mellé temették el. Utóda egy európai jelentőségű államférfi, Báthory István lett. Erdély pedig a saját lábán állva mindent megtett azért, hogy a történelem egyik legvérzivatarosabb évszázadában megmaradjon a magyar nemzet.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...