Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2022-01-13

Tudósok és fejedelmek városa – A csodálatos múltú Nagyenyed

Tudósok és fejedelmek városa – A csodálatos múltú Nagyenyed

Erdélyben, Fehér megyében, Gyulafehérvártól egy jó napi járóföldre található a magyar kultúra és történelmi hagyományok egyik fellegvára, Nagyenyed. A környék és az itt működő Bethlen Gábor Kollégium rengeteg gondolkodót, tudóst és politikust ajándékozott a magyar nemzetnek. Képzeletben érdemes sétára indulni e város történelmi emlékekkel teli utcáin.


Az első világháborút lezáró békeszerződések után hazánkban ellenállás bontakozott ki hagyományaink és történelmi örökségünk megőrzése érdekében. Budapest jó néhány olyan településről, tájegységről nevezett el közterületet, amely a trianoni békeszerződést követően idegen csapatok megszállása alá került. Környékünk, a majdani XII. kerület is bekapcsolódott e megmozdulásba, így ma is patinás történelmi nevű utcákban járhatunk. Ezek közé tartozik a hősies fejedelmek és a világszerte elismerésnek örvendő tudósok városáról, Nagyenyedről elnevezett utca is.
 
Lenyűgöző névsor

Az Erdély egyik ékkövének számító települést okkal tartják a magyar kultúra világítótornyának. Olyan tudósok és államférfiak dolgoztak, éltek itt, mint Bethlen Gábor, Apafi Mihály, Apáczai Csere János, a kerületünkhöz ezer szállal kötődő Barabás Miklós, Dézsi Márton, Kemény Zsigmond, Kőrösi Csoma Sándor, Pápai Páriz Ferenc, Szenczi Molnár Albert vagy Vásárhelyi Péter. E felsorolás távolról sem teljes, mivel a Maros partján évszázadokon keresztül otthonra találhattak gondolkodóink, teológusaink, költőink, festőink, felfedezőink.

A történelmi múlt ragyogása eltompul, ha a jelen Nagyenyedét vizsgáljuk. Trianon előtt az itt élők háromnegyede magyar volt. Száz évvel az első világháború után a lakosságnak már csak kevesebb mint egyhatoda nemzetünk tagja. Az erdélyi magyarok küzdenek azért, hogy megőrizzék az ősi város emlékeit, ám nincs könnyű dolguk. A helyzetük némileg javult 1989 óta, ám az éberségre és a kitartásra ugyanúgy szükségük van.
 
Séta a múltban

Ha valaki eljut Nagyenyedre, mindenképpen nézze meg a Bethlen Gábor Kollégiumot, a múlt emlékét őrző várat, a diákok emlékművét, a Természettudományi Múzeumot, a református vártemplomot és a Bagolyvárat. A táj annyira gyönyörű, hogy érdemes nagyobb kirándulásokat is betervezni ott-tartózkodásunk idejére. Nem mindennapi élményekben lehet része annak, aki ellátogat a Bánffy-kastélyba vagy túrázni indul a Torockói-hegységben.

A történelmi Magyarország délkeleti része Európa legősibb tájai közé tartozik. Az őslakos kelta törzsek otthonra találtak a majdani Nagyenyed földjén is. Az ideérkező, aranyra éhes külföldi hódítók is felfigyeltek arra, hogy a Maros és az Enyedpataka találkozási helyénél egy stratégiailag remekül kihasználható magaslat tör az ég felé. Erődöt építettek a tetejére, és az ősi őrszemek miatt a város legmagasabb pontja a mai napig az Őrhegy nevet viseli. A rómaiak távozását viharos évszázadok követték: megfordultak erre a hunok, a vándorló germán törzsek és az avarok is.

A honfoglaló magyarok Erdélyben is felvették a kereszténységet. A város neve egy bencés szerzetesre, a tizennégy segítőszent egyikére, Szent Egyedre vezethető vissza. Az Árpádok idején fontos szerep jutott a hazánkba behívott külföldi mestereknek: Erdélyben a szászok leltek új hazára.

Az Árpád-ház utolsó évtizedében egy oklevél azt is megemlítette, hogy ők alapították meg az azóta is létező várost. Maguk között Strossbrichnek vagy Maros-parti Strassburgnak nevezték. A település gyors fejlődésnek indult, és az itt működő mesteremberek a legfejlettebb európai kultúrát, munkamódszereket és eljárásokat honosították meg itt.

A környék népének mégsem volt könnyű az élete. Délkelet-Magyarországra a Kárpátokon túlról gyakran törtek fosztogató seregek, ráadásul a belviszály sem kímélte meg a várost. 1437-ben felkelő parasztok foglalták el. Hasonlóan Magyarország többi részéhez, Mohács után Nagyenyed idegen hatalmak kezére került. Mihály vajda románjai és Basta tábornok osztrákjai is elfoglalták, kirabolták és felégették. A nagyenyediek elszántságát azonban jól mutatta, hogy minden megpróbáltatás dacára újjáépítették városukat.

A nagyenyedi hősök emlékezete ma is elevenen él. Nem felejtjük el azokat, akik 1658-ban a tatárok, 1704-ben az osztrákok, 1849-ben a románok ellen harcolva haltak hősi halált, a polgári lakosságot védelmezve. Költemények és könyvek szólnak a vértanúkról. Ezek legismertebbje talán az egykor a kerületünkben élő Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című elbeszélése.
 
A kultúra bástyája

Jókai regényének hősei a világhírű református kollégium hazaszerető diákjai voltak. Az erdélyi magyar kultúra bástyáját Bethlen Gábor fejedelem alapította. Több mint 30 éven keresztül Gyulafehérváron működött, ám a tatárok támadásakor elpusztult az akadémia. Apafi Mihály Nagyenyedre helyezte át az iskolát, ahol azóta is működik. A bent lakó diákokat könnyen meg lehetett ismerni jellegzetes öltözékükről. A főiskola tanárait örömmel fogadták Európa legnagyobb egyetemein is. A kint szerzett tudással a legkiválóbbak visszatértek Erdélybe.

Pápai Páriz Ferencnek, Csernátoni Pálnak, Dézsi Mártonnak, Enyedi Sámuelnek, Kolozsvári Istvánnak és Vásárhelyi Péternek köszönhetően világszínvonalú oktatótevékenység folyt az intézményben. A főiskola bocsátotta szárnyára Kőrösi Csoma Sándort, aki egészen Indiáig eljutott, és a Himalája hófödte csúcsai közt tanulmányozta többek között a tibeti nyelvet és kultúrát.

A nagyenyediek töretlen szellemének köszönhetően az iskola és a magyar kultúra az első világháború után is megmaradt. Komoly megpróbáltatások és állandó küzdelem után az intézmény a mai napig működik.

Nagyenyed a 20. században is rengeteg kiválósággal tette gazdagabbá a magyar és az egyetemes kultúrát. Amikor idehaza végigsétálunk a hegyvidéki utcán, és a tekintetünk végigsiklik a házak falát díszítő emléktáblákon, nyilvánvalóvá válik, ugyanaz a szellemiség honol ma itt, mint egykoron ott.

Ajánló
Ajánló
A „cimbalom Liszt Ference” – Rácz Aladár

A „cimbalom Liszt Ference” – Rácz Aladár

A Hegyvidéken egy utca őrzi a múlt század talán legfontosabb magyar cimbalomművésze, a...

Történelmi válaszúton – János Zsigmond fejedelem

Történelmi válaszúton – János Zsigmond fejedelem

Kerületünkben utca őrzi Magyarország egyik királya, János Zsigmond nevét és az emlékét. A magyar...

Mese vagy valóság – A hegyvidéki Futrinka utca

Mese vagy valóság – A hegyvidéki Futrinka utca

Morzsi és Cicamica, Böbe baba és Sompolyogi, Egerentyű és Sün Sámuel. A hatvanas években gyerekek...