Egy csodálatos mesemondó – kerületünk díszpolgára, Bereményi Géza

Cseh Tamás dalai a múlt század második felében meghatározták egy egész nemzedék világnézetét. A népszerű énekes-zeneszerző sikere részben abban rejlett, hogy rátalált egy olyan dalszövegíróra, aki megragadó erővel, hatásosan és jól érthetően tudta megfogalmazni a Cseh Tamás számára fontos gondolatokat és értékeket. Ez a társ nem volt más, mint Bereményi Géza, vagyis – Kálomista Gábor filmproducer méltató szavai szerint – egy „okos, művelt, humánus, kétkedő, szellemileg független” polgár.

 

Erdélyi gyökerek

A második világháború előestéjén menekülni kényszerült szülőföldjéről, Erdélyből Bereményi Géza édesapja, idősebb Vetró Géza. A családja közel három évszázada élt azon a vidéken. Olasz földről vándoroltak be, és az idő múlásával teljesen beilleszkedtek a magyar környezetbe. A kis Géza 1946-ban született, Budapesten. Gyermekéveit anyai nagyszüleinél töltötte.

Bereményi Sándor és Róza nevelte fel, a Teleki téren, Erdély azonban továbbra is fontos szerepet játszott az életében: az anyja ugyanis egy ottani szász doktorhoz ment feleségül. Ezért lehetett az, hogy ifjabb Vetró Gézából először Rózner Géza, majd huszonnégy éves korában Bereményi Géza lett.

Kamaszként nem tartozott a példamutató magaviseletű gyerekek közé. Többször is kénytelen volt középiskolát váltani, és végül Pápán érettségizett le. Nagyon hamar világossá vált számára, hogy tanulni szeretne, hogy az életét az irodalom szolgálatának szentelhesse. Később beiratkozott az ELTE olasz–magyar szakára, ahol 1970-ben szerzett diplomát. Ebben az évben lett Cseh Tamás állandó alkotótársa.

 

Az irodalom szolgálatában

Első találkozásuk után egy napnak kellett eltelnie ahhoz, hogy közösen írjanak dalokat. Így vette kezdetét a magyar zenei élet egyik legsikeresebb barátsága. Több száz közös művük született, amelyeket évtizedeken át hallgatott a közönség.

Hogy kinek írta a dalokat Bereményi Géza? A hetvenes évek elejére fiatal felnőtt lett abból a nemzedékből, amely a világháború utolsó éveiben és 1945 után született, és nem ismertek mást a szocialista valóságon kívül.

A hatvanas évek végén azonban megváltozott a világ. Nyugat-Európát megrázta a diáklázadás, Kelet-Európát a prágai tavasz leverése, és többen érezték úgy, hogy már nem támaszkodhatnak a régi értékekre. A hatóságok persze megpróbáltak fellépni a máshogy gondolkodók ellen.

Hazánkban is cenzúrázták a közönség elé kerülő dalokat. Ez volt az oka annak, hogy a Bereményi–Cseh duó munkái sokáig nem juthattak el a nyilvánossághoz.

 

Küzdelmes évek

Azonban Jancsó Miklós filmrendező meghallgatta az egyik dalukat, és beválasztotta azt a Még kér a nép című filmjéhez. Cseh Tamás első nyilvános fellépésére 1972 nyarán került sor. Bereményi Géza dalait attól kezdve dúdolták, énekelték a fiatalok. A hetvenes években több lemezük is megjelent. Cseh Tamás szeretett volna nyugatra „disszidálni”, de végül is a barátja hatására hazatért Franciaországból.

A siker lehetővé tette, hogy Bereményi szellemi szabadfoglalkozásúként független alkotó lehessen. Mielőtt megjelent volna első könyve a Magvető kiadónál, azt javasolták neki, hogy változtasson nevet. A közönség így már Bereményi Gézaként ismerhette meg. A nagy nehézségek árán kivívott siker nem hozott nyugalmat számára. Nagyon sok barátja, ismerőse lett, ám nem bízhatott meg senkiben sem, mert felfigyelt rá a szocialista állam elhárítása.

Egyfolytában vándorúton járt, huszonnyolc helyen lakott albérlőként. Amikor első alkalommal költözött át Budára, rádöbbent arra, hogy ott szeretne élni. Nem sokkal később megnősült és gyermekei születtek. A családja kerületünkben, a Böszörményi úton talált első igazi otthonára. Megismerte és megszerette a Hegyvidéket. Az itteni emberek, a különleges hangulatú utcák és terek, a városrész múltja befolyásolta az érzékeny írót. Ennek nyomai jól tetten érhetők későbbi műveiben.

 

Siker és elismerés

A rendszerváltást követően elhalmozták elismerésekkel. Több könyve jelent meg, és a magyar irodalmi élet meghatározó személyiségei között tartották számon. 2001-ben Kossuth-díjjal, 2014-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével, tavaly pedig a Magyar Filmakadémia díjával méltatták páratlan életművét. 2013-ban lett kerületünk díszpolgára, 2020-ban pedig a Nemzet Művésze. Barátsága Cseh Tamással az énekes haláláig tartott.

Dalszövegei és könyvei mellett jó néhány filmhez írt forgatókönyvet. A legismertebbek közé tartozik a Megáll az idő, az Eldorádó és a Hídember. Filmrendezőként itthon és külföldön egyaránt nagyra tartják a munkásságát, a Magyar Művészeti Akadémia is a tagjává választotta.