Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2022-07-07

Zirzen Janka – az árva lány, akit kitüntetett a császár

Zirzen Janka – az árva lány, akit kitüntetett a császár

Kerületünkben egy utca őrzi a magyar nőnevelés egyik nagy alakja, a pedagógiai képzés úttörője, Zirzen Janka emlékét. A szegény árva lány lenyűgöző karriert futott be, és pályája csúcsán Ferenc József császár is felfigyelt sikereire.


Az 1848-as forradalom bukását követően elnyomás nehezedett Magyarországra. Már felnőtt a szabadságharc alatt született nemzedék, mire Deák Ferencnek és a társainak sikerült megegyezésre jutnia Béccsel. A hazafiakra a 19. század hatvanas éveiben hatalmas és nem csak politikai jellegű feladatok vártak. Deák, de a barátai közé tartozó Eötvös József és Trefort Ágoston is tisztában volt azzal, hogy a magyar felemelkedés szempontjából elengedhetetlen az oktatás megújítása. 

Komoly vitákat váltott ki, mily módon változtassák meg a lányok oktatását. Eötvös József báró, a kultuszminiszter bátran szembefordult a konzervatív erőkkel, és úgy döntött, hogy az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde élére nem egy férfit, hanem egy nőt fog állítani. A megfelelő jelöltet nem kellett sokáig keresnie. A magyar oktatás szakértői ugyanis ekkor már jól ismerték Zirzen Janka nevét.
 
Egy acélkemény nő

Zirzen Janka 1824-ben született, Jászberényben. Az apja egy kisbirtokos gazda, míg az anyja a környék köztiszteletnek örvendő, tapasztalt bábaasszonya volt. Ez a származás meghatározta az egész életútját. A család földjén dolgozva szorgalomra, kitartásra és alaposságra nevelték, míg édesanyjának a példája megmutatta neki, hogy tanulással a nők is sokra vihetik. 

A sors nem bánt kesztyűs kézzel Jankával. A szülei hamar meghaltak, így tizenöt éves korától kénytelen volt eltartani magát. Úgy döntött, felhasználja mindazt, amit a korai tanulmányai során elsajátított. A szülei ugyanis Pestre, majd Egerbe küldték, ahol megismerkedhetett az akkori nőnevelés módszereivel. Magán-nevelőintézetet alapított az örökölt házában.
 
A 19. század elején egyáltalán nem számított ritkaságnak, hogy a lányokat – már, ha egyáltalán felmerült a taníttatásuk kérdése – magánintézményekbe küldjék. A felmérések szerint még a kiegyezés után is három és félszer annyi lány tanult magánintézetekben, mint a mainál jóval nagyobb területű Magyarország összes felső népiskolájában és polgári iskolájában.

Kezdetben az állam nem tudott mit kezdeni a lányok oktatásával. A nemesek és a polgárok gyermekeit hagyományosan az apácákra bízták, ám a napóleoni háborúk idején nyilvánvalóvá vált, hogy elengedhetetlen a szélesebb néptömegek beiskoláztatása, ha a Habsburg Birodalom meg akarja őrizni a versenyképességét. A népiskolákban kezdetben együtt tanították a fiúkat és a lányokat, de később bevezették a nemek elkülönítését, sőt a szegény lányokat megpróbálták távol tartani a polgári és a nemesi családok gyermekeitől.

Amikor 1840-ben Jászberényben Zirzen Janka megnyitotta a nőnevelő-intézetét, hasonló iskolák alakultak Egerben, Esztergomban és Rozsnyón is. Az alig tizenhat éves lány nagy elődei, Brunszvik Terézia és Teleki Blanka nyomdokain haladt tovább. Csakhogy amíg az első magyar óvoda, majd később a nőnevelő-intézet létrehozói gazdag arisztokraták, grófi családok leányai voltak, addig Janka csak a saját erejére támaszkodhatott. 1849-ig küzdött azért, hogy magániskolája talpon maradjon.
 
Bukás és felemelkedés

A forradalmat leverő osztrákok rossz szemmel néztek a magyar iskolákra. Janka kénytelen volt bezárni az intézményét. Az elnyomás korszakát gazdag családoknál, magánnevelőként szolgálva vészelte át. Közben tanult, és bővítette a tudását. Kitűnő eredménnyel végezte el Pesten az angolkisasszonyok tanítóképző-intézetét. Már három éve élt és dolgozott a gyors fejlődésnek induló fővárosban, amikor felfigyelt rá Eötvös kultuszminiszter.

Andrássy Gyula kormánya fontosnak tartotta a magyar közoktatás reformját. Úgy döntöttek, hogy Budán az egyházaktól független, állami tanítóképző-iskolát hoznak létre: ez volt a Magyar Királyi Tanítónő Képezde. Eötvös itthon első alkalommal egy nőt, Zirzen Jankát bízta meg egy állami oktatási létesítmény vezetésével.

Az új igazgató ekkor már a főváros ismert személyiségének számított. Aktívan támogatta a különböző szervezetek, egyletek, közösségek munkáját. Igazgatóként olyan eredményeket ért el, hogy 1873-ban az új miniszter, Trefor Ágoston őt bízta meg egy polgári iskolai tanítóképző létrehozásával. Az Erzsébet Nőiskola igazgatójaként a hazai közoktatás egyik tekintélyes tagja lett.

Két évvel később kibővítették a hatáskörét. Külföldre küldték, hogy német, osztrák és francia földön tanulmányozza az ipari iskolák felépítését. Zirzen Janka jól tudta, hogy az ipari forradalom lázában égő országnak jól képzett leányok seregére van szüksége.

1877-ben találkozott Ferenc József császárral, amikor az uralkodó a nők számára adható legmagasabb elismeréssel, a Koronás Arany Érdemkereszttel tüntette ki. Intézményét később főiskolai rangra emelték. 1896-ban vonult nyugdíjba, nyolcvanéves korában hunyt el. A temetésén ott voltak a tanítványai, akik addigra már sok száz magyar iskolában gondoskodtak arról, hogy minél több honfitársunkhoz juthassanak el a kultúra és a művelődés áldásai.

Ajánló
Ajánló
A magyar balettművészet nagyasszonya – Ugray Klotild

A magyar balettművészet nagyasszonya – Ugray Klotild

Több mint negyed évszázadon keresztül egy fejedelmi tartású hölgy lakott kerületünkben a Zalai...

Egy lenyűgöző példakép – díszpolgárunk Taróczy Balázs

Egy lenyűgöző példakép – díszpolgárunk Taróczy Balázs

Minden idők legsikeresebb magyar teniszjátékosa, a Wimbledonban, a Roland Garroson, Ausztráliában...

Nyilasi Tibor – egy örökös bajnok a Hegyvidéken

Nyilasi Tibor – egy örökös bajnok a Hegyvidéken

Az elmúlt három évtized során a Normafa környékén sétálva gyakran találkozhattunk a magyar...