2022-07-18
Magyar Svájc a Kárpátokban – szépséges Szepes

A történelmi magyar–lengyel határ ölelésében egy évezreden át béke honolt a Kárpátok lenyűgöző szépségű csúcsai között. Jól kijöttek egymással az ott élő magyarok, szászok, lengyelek és a különféle hegyvidéki népcsoportok. A Szepesség története jó példa arra, hogy a kedvező természeti feltételek és az emberek jóakarata a tartós nyugalom és a boldogság záloga lehet.
Hófödte hegyek, zöld fűvel borított festői völgyek, bájos faházak és a kristálytiszta vizű patakok partján legelő elégedett tehenek... E leírás alapján azt is mondhatnánk, hogy valahol nyugaton, Svájcban járunk, ám nem ez a helyzet. Az előbb leírtak ugyanis az egyik legészakibb magyar vármegyére, Szepesre ugyanúgy igazak voltak, mint az alpesi országra.
.jpg)
Szabad törzsek hazája
Honfoglaló őseink fokozatosan vették birtokba a legmagasabb hegycsúcsok között húzódó, nehezen megközelíthető völgyeket és fennsíkokat. Bár csak kevesen éltek errefelé, a legelső emberek már a történelem hajnalán megtelepedtek a majdani magyar–lengyel határvidéken. Szabad törzsek gyermekei, független kis közösségek szivárogtak be a völgyekbe, és használták ki, hogy távol a gyakran hadiútnak számító síkságoktól viszonylagos békességben élhettek a Kárpátokban.
.jpg)
A civilizációt, az írásbeliséget a magyarok hozták el ide. Az Árpád-házi királyok templomokat is építtettek itt. Jelentősebb magyar népesség a 12. században jelent meg a völgyekben. A lándzsásnemesek valószínűleg a büszke kabar törzs leszármazottjai lehettek. Azért hívták így őket, mert valamennyien katonának számítottak és olyan kiváltságokat kaptak, amelyek alig maradtak el a valódi nemesség jogaitól. Fénykoruk a tatárjárás miatt ért véget.
Erős állam, boldog emberek
A területen a 12. század végén alakítottak ki önálló vármegyét. A Szepességben kevés magyar nemes élt, és a leggazdagabb, legbefolyásosabb családok jelentős része a németek közül került ki. III. Béla uralkodása idején érkeztek meg az első szász telepesek Észak-Magyarországra. Eltérően a beszivárgó szlávoktól, őket szervezetten telepítették be, mégpedig a vármegye legjelentősebb központjaiba. Az újonnan érkezettek élén egy bizonyos Arnold állt.
.jpg)
A lándzsások bukását követően vette kezdetét a szászok aranykora. Károly Róbert királyunkat támogatták a lázadó nagyurakkal szemben. Az uralkodó több kiváltsággal jutalmazta meg hűségüket. Tizenhárom szepesi város több száz évre lengyel kézre került, mivel Luxemburgi Zsigmond zálogba adta őket északi szomszédunknak.
A szorgalmas szászok több mint húsz várost hoztak létre, és gazdagságukkal messze földön híressé tették a hegyvidéket. Míg a magyar királyokkal szinte mindig jó volt a kapcsolatuk, komoly összetűzésbe keveredtek a Habsburgokkal. A szászok jogait a törökök legyőzése után is egyre jobban korlátozták a bécsi minisztériumok. Nem csoda, hogy 1848-ban a szászok fegyverrel támogatták a magyar forradalmat. Érdekes, hogy a megye hazánk legfejlettebb részének számított: a kiegyezéskor tizenkilenc város volt a területén.
.jpg)
A középkori eredetű kiváltságokat 1876-ban számolták fel. Késmárkot és Lőcsét is megfosztották a szabad királyi városok rangjától. 1918-ban a Szepesség is az antant haderő uralma alá került. Kiszakították Magyarországból, és a nagy részét Csehszlovákia kapta meg. Egy tucatnyi falu pedig lengyel fennhatóság alá került. Többek között Feketebércet, Kislápost, Újbélát és Répásfalut csatolták Lengyelországhoz. A második világháború elkerülte a Szepességet. Napjainkban a megye az előbb említett falvak kivételével Szlovákiához tartozik.
Itt járva jó néhány magyar történelmi emlékkel találkozhatunk, és lenyűgöző a természet szépsége. Nagyobb városai könnyen megközelíthetők Budapestről, és nyáron kellemes kikapcsolódást jelenthet egy kirándulás vagy túra a Kárpátok Svájcában, a lenyűgöző Szepes vármegyében.