Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2022-07-18

Magyar Svájc a Kárpátokban – szépséges Szepes

Magyar Svájc a Kárpátokban – szépséges Szepes

A történelmi magyar–lengyel határ ölelésében egy évezreden át béke honolt a Kárpátok lenyűgöző szépségű csúcsai között. Jól kijöttek egymással az ott élő magyarok, szászok, lengyelek és a különféle hegyvidéki népcsoportok. A Szepesség története jó példa arra, hogy a kedvező természeti feltételek és az emberek jóakarata a tartós nyugalom és a boldogság záloga lehet.


Hófödte hegyek, zöld fűvel borított festői völgyek, bájos faházak és a kristálytiszta vizű patakok partján legelő elégedett tehenek... E leírás alapján azt is mondhatnánk, hogy valahol nyugaton, Svájcban járunk, ám nem ez a helyzet. Az előbb leírtak ugyanis az egyik legészakibb magyar vármegyére, Szepesre ugyanúgy igazak voltak, mint az alpesi országra.

A Magas-Tátra hegyláncai legalább annyira gyönyörűek, mint az Alpoké. Ősi, történelmi tájakat járhat be, aki Budapestről elindul észak felé, és ellátogat az egykori Magyar Királyság néhány városába, Kassára, Lőcsére, Rozsnyóba, Késmárkra, Iglóra, Ólublóra vagy Szepesváraljára. Egy képzeletbeli időutazás jó kiindulópontja lehet, ha a Kútvölgyi útról bekanyarodunk a vármegye nevét viselő Szepesi utcába. Miközben keresztülsétálunk a Virányoson, érdemes elgondolkoznunk azon, hogy e vármegye elmúlt évezrede milyen tanulságokkal szolgálhat a Kárpát-medence mai lakói számára.
 
Szabad törzsek hazája

Honfoglaló őseink fokozatosan vették birtokba a legmagasabb hegycsúcsok között húzódó, nehezen megközelíthető völgyeket és fennsíkokat. Bár csak kevesen éltek errefelé, a legelső emberek már a történelem hajnalán megtelepedtek a majdani magyar–lengyel határvidéken. Szabad törzsek gyermekei, független kis közösségek szivárogtak be a völgyekbe, és használták ki, hogy távol a gyakran hadiútnak számító síkságoktól viszonylagos békességben élhettek a Kárpátokban.

Az első nagy nemzet, amelyik kiterjesztette a befolyását Szepes vármegye területére, a kelta törzsek közössége volt. Őket különféle szláv hegyi törzsek követték. Míg a Római Birodalom nem tudta meghódítani e folyóvölgyeket, addig Szepes egy időre az avarok birodalmának lett a része.
 
A civilizációt, az írásbeliséget a magyarok hozták el ide. Az Árpád-házi királyok templomokat is építtettek itt. Jelentősebb magyar népesség a 12. században jelent meg a völgyekben. A lándzsásnemesek valószínűleg a büszke kabar törzs leszármazottjai lehettek. Azért hívták így őket, mert valamennyien katonának számítottak és olyan kiváltságokat kaptak, amelyek alig maradtak el a valódi nemesség jogaitól. Fénykoruk a tatárjárás miatt ért véget.
 
Erős állam, boldog emberek

A területen a 12. század végén alakítottak ki önálló vármegyét. A Szepességben kevés magyar nemes élt, és a leggazdagabb, legbefolyásosabb családok jelentős része a németek közül került ki. III. Béla uralkodása idején érkeztek meg az első szász telepesek Észak-Magyarországra. Eltérően a beszivárgó szlávoktól, őket szervezetten telepítették be, mégpedig a vármegye legjelentősebb központjaiba. Az újonnan érkezettek élén egy bizonyos Arnold állt.

A családja erős gyökeret vert az új hazában, a fiából főispán lett, leszármazottai pedig felvették a Görgey nevet. Arnold unokája, Jordan komoly szerepet játszott abban, hogy a Magyarországra törő mongol hordák nem pusztítottak el mindenkit a Szepességben. Míg a lándzsásnemesek közössége majdnem elpusztult a harcok során, addig a cipszereknek nevezett szászok a hegyek közé menekülve életben maradtak.

A lándzsások bukását követően vette kezdetét a szászok aranykora. Károly Róbert királyunkat támogatták a lázadó nagyurakkal szemben. Az uralkodó több kiváltsággal jutalmazta meg hűségüket. Tizenhárom szepesi város több száz évre lengyel kézre került, mivel Luxemburgi Zsigmond zálogba adta őket északi szomszédunknak.

A szorgalmas szászok több mint húsz várost hoztak létre, és gazdagságukkal messze földön híressé tették a hegyvidéket. Míg a magyar királyokkal szinte mindig jó volt a kapcsolatuk, komoly összetűzésbe keveredtek a Habsburgokkal. A szászok jogait a törökök legyőzése után is egyre jobban korlátozták a bécsi minisztériumok. Nem csoda, hogy 1848-ban a szászok fegyverrel támogatták a magyar forradalmat. Érdekes, hogy a megye hazánk legfejlettebb részének számított: a kiegyezéskor tizenkilenc város volt a területén. 
 
A hanyatlás kora

A középkori eredetű kiváltságokat 1876-ban számolták fel. Késmárkot és Lőcsét is megfosztották a szabad királyi városok rangjától. 1918-ban a Szepesség is az antant haderő uralma alá került. Kiszakították Magyarországból, és a nagy részét Csehszlovákia kapta meg. Egy tucatnyi falu pedig lengyel fennhatóság alá került. Többek között Feketebércet, Kislápost, Újbélát és Répásfalut csatolták Lengyelországhoz. A második világháború elkerülte a Szepességet. Napjainkban a megye az előbb említett falvak kivételével Szlovákiához tartozik.

Itt járva jó néhány magyar történelmi emlékkel találkozhatunk, és lenyűgöző a természet szépsége. Nagyobb városai könnyen megközelíthetők Budapestről, és nyáron kellemes kikapcsolódást jelenthet egy kirándulás vagy túra a Kárpátok Svájcában, a lenyűgöző Szepes vármegyében.

Ajánló
Ajánló
Egy lenyűgöző példakép – díszpolgárunk Taróczy Balázs

Egy lenyűgöző példakép – díszpolgárunk Taróczy Balázs

Minden idők legsikeresebb magyar teniszjátékosa, a Wimbledonban, a Roland Garroson, Ausztráliában...

Nyilasi Tibor – egy örökös bajnok a Hegyvidéken

Nyilasi Tibor – egy örökös bajnok a Hegyvidéken

Az elmúlt három évtized során a Normafa környékén sétálva gyakran találkozhattunk a magyar...

Torda – egy nemes város az Aranyos partján

Torda – egy nemes város az Aranyos partján

Középiskolai tanulmányainkból jól emlékszünk Tordára, leginkább az ottani országgyűlések miatt. A...