Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2022-08-18

Tevék, medvék, farkasok a Hegyvidéken

Tevék, medvék, farkasok a Hegyvidéken

Rég elmúltak azok az idők, amikor Mátyás király vadászkertjének és kopóinak csaholása verte fel a Hegyvidék csöndjét, amikor még szarvasokat, medvéket, farkasokat, vaddisznókat hajtottak a fák sűrűjében. Habár – a vaddisznókat és a szarvasokat leszámítva – ma már nem találkozhatunk ilyen állatokkal Budapesten, nem is olyan régen medvék és farkasok még elő-elő fordultak a kerületben, sőt, olyan különleges állatok is megfordultak itt, mint a tevék. 


Mostanában – főleg a járvány idején – több hírt is olvashattunk arról, hogy különböző állatok visszatérnek egykori természetes lakóhelyükre. Budapesttől alig 60 kilométerre medvét láttak az elmúlt hónapokban, de más állatok is egyre gyakrabban tűnnek fel a főváros környékén is. A Hegyvidéken az elmúlt száz évben senki nem látott medvét és farkast, annak ellenére, hogy a 19. századig mindkettő állandó vendége volt a Hegyvidéknek.
 
A tenorista medve a Normafán

Mátyás király idejében bőven olvashatunk medvékről a Hegyvidék területén, majd feltételezhetően a török megszállás után, az 1700-as években tűntek el végleg a mai XII. kerület területéről. Azonban még az 1800-as években is komoly riadalmat okozott egy-egy medvére utaló jel, ami arra enged következtetni, hogy ekkor még akadhatott belőle az erdőségekben. Ezt több érdekes és humoros esetből is láthatjuk, amit előszeretettel írtak meg a korabeli lapok, ezzel megteremtve a későbbi bulvárújságírás alapjait. 

Az egyik érdekes „medvés” eset Bognár József tenoristával történt meg 1884 augusztusában, amiről a Budapesti Hírlap számolt be. A művészek sokat jártak fel a Normafához kirándulni, és jó párszor megtréfálták egymást különböző csínytevésekkel. Az egyik ilyen alkalommal Bognár József barátjának, Réthynek feltűnt, hogy az énekes gyakran ellátogat Budakeszire, és az útját mindig a Normafának veszi. Ezért elhatározta, hogy megvicceli őt.

A színházi ruhatárból megszerezte a medveszerepekhez használt bőrt, szépen becsomagolta és kiballagott vele a Zugligetbe. Ott egy bokor mögé rejtőzve leste Bognárt. Amikor észrevette az érkezőt, gyorsan belebújt a jelmezbe, majd négykézláb, medvemorgást utánozva Bognár elé cammogott. Amikor a tenorista megpillantotta a „vadállatot”, kétségbeesve futásnak eredt. A „medve” pedig utána.

Azonban Bognár gyorsabb volt, amit látva Réthy visszament a bokorhoz, ledobta magáról a bundáját és futott Pestre, hogy elmesélje társainak a jól sikerült tréfát. Közben Bognár is hazaért, és lelkesen beszélt merész kalandjáról és a veszélyről, amiből csak rettenthetetlen bátorsága mentette meg. A „hős” soha nem akarta elhinni, hogy az a medve Réthy volt…

Ezenkívül volt természetesen medveészlelés, például az 1850-es években említik meg a lapok azt a „medvét”, ami egy hatalmas vastag fa mögött kucorgott. Az újságok beszámolói szerint több mint tizenöt embert rontott rá a medvére és többen rá is lőtték. Azonban hamar meggyőződtek róla, hogy nem medve volt a fa mögött, hanem csak egy medvebunda, amit valószínűleg egy vándorárus akasztott fel a fára és felejtett ott. 
 
Farkas helyett „Fácán”

Ahogy olvassuk, medvék már nem voltak az 1800-as években, nem úgy, mint a farkasok. A Budapesti Híradó újság 1848-ban arról számolt be, hogy a Zugligetben farkasok mutatkoztak, emiatt több vadász indult el, de a vadászat előtt még beugrottak a Fácán vendéglőbe ebédre, ahol olyan jól elmúlatták az időt, hogy a vadászat végül elmaradt. 

A farkasok a 19. század végén is többször ráijesztettek a kirándulókra. A Fővárosi Lapok az 1890-es évek elején így számolt be egy ilyen esetről: „Farkasok a Zugligetben. A zugligeti nyaralókat kissé kellemetlenül fogja meglepni az a hír, melyet lapunk egy barátja közöl velünk. Ma reggel négy és öt óra között ugyanis – mint hozzánk intézett levelében írja – egy kis sétára indult a hegyek közé.

A Disznófő-vendéglő felé vezető utón haladva, a ciheres cserje között legnagyobb meglepetésére két jól táplált farkast pillantott meg, lassú, tempózó baktatásban az erdő felé. Semmiféle fegyver nem lévén nála, szorongva maradt helyén, míg a bestiák az erdő sűrűjében el nem tűntek. – Nagyon üdvös dolog lesz, ha a főváros vadászai a zugligeti erdőségben cserkészetet rendeznek, s e kellemes kiránduló helyet ezektől a vakmerő állatoktól megtisztítják." 
 
Tevék a Hegyvidéken

Az első világháború teljesen kimerítette az ország készleteit, ezért nem volt se széna, se zab, így rossz idők jártak az állatokra is. Az állatkert igazgatósága kitalálta, hogy a vadgesztenye megfelelő lehet az elefántoknak, bölényeknek, szarvasoknak és más jószágoknak. Betanítottak hát három tevét a teherhordásra, ők vitték az állatkertbe a vadgesztenyét, amit a Normafa környéki, zugligeti, hűvösvölgyi villatulajdonosok és diákok gyűjtöttek az élelemben szűkölködő állatok számára.

Az állatkert igazgatója arra kérte a közönséget, hogy „gyűjtsön minél több vadgesztenyét az elefántok, bölények, szarvasok, antilopok és a többi állatok részére s az igazgatóság két három mázsa vadgesztenyéért már elküldi a teherhordó tevét, de csak szeptemberben és októberben, mert később nem bírják a hideget. Egy-egy teve egyébként három-négy métermázsát tud elvinni a púpjára akasztott nagy zsákokban.”

Egész érdekes látvány lehetett a huszadik század elején tevéket látni a Hegyvidék utcáin, mivel jelenlétük a fővárosban talán a török hódoltság idején számított természetesnek. Mindezek ellenére egy tevét mind a mai napig láthatunk a Hegyvidéken, ugyanis a Böszörményi útról nyíló Hollósy Simon utcában lévő játszótéren a 2000-es évek eleje óta áll egy teveszobor a gyerekek nagy örömére. Bár a játszótér teljesen megújul, a teveszobor, ha minden igaz, a helyén marad.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...