Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2022-10-12

A betyárok krónikása – Gaál József költő és író

A betyárok krónikása – Gaál József költő és író

A világosi fegyverletételt követően, 1849-ben az ellenséges csapatokat figyelő honvédtisztek között ott állt egy csillogó tekintetű önkéntes is. Gaál József költő, író és drámaíró ugyanis nemcsak a tollával, hanem igaz hazafiként karddal a kezében is küzdött hazánk szabadságáért. Emlékét a mai napig egy út őrzi a kerületünkben.


A Városmajor utcából kellemes sétára csábít a magyar főváros egyik legszebb részén végigvezető Gaál József út. A Magyar Tudós Társaság egykori levelezőtagjának nevét viselő utcatáblák előtt elsétálva elgyönyörködhetünk a Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Terület szépségében. Ma már kevesen tudják, hogy Gaál Józsefet is az 1848-as forradalom hősei és a szabadságharc szereplői közé sorolhatjuk. Életútja jól mutatja, milyen megpróbáltatások és nehézségek vártak az 1810-es években született „nagy nemzedék” tagjaira.
 
Szorgalmas és tehetséges

Gaál József 1811-ben született, Szatmár vármegyében. A sors egy pillanatig sem kímélte. Édesanyját már egészen kis korában elveszítette, és nem számíthatott a békés családi fészek támogatására sem. Tizennyolc évesen hátat kellett fordítania Nagykárolynak és a szatmári tájnak. Az apja újra megnősült, és a család nem tudta támogatni a tehetséges ifjút. József azonban hatalmas önfegyelemről és elszántságról tett tanúbizonyságot. Jól tudta, hogy számára egyedül a tanulás jelenthet kiutat a szegénységből.

Hosszú útjának első állomása Buda volt. Sikerült befejeznie a középiskolai tanulmányait, és bekapcsolódott a két Duna-parti nagyváros irodalmi életébe. Óriási lelkesedéssel követte a reformkori országgyűlések eseményeit, és dacára annak, hogy a tanulás mellett folyamatosan dolgoznia kellett, derűlátással töltötte el, hogy hazánk elindult a változás, a fejlődés útján.
A tehetsége, a szorgalma és a megbízhatósága nem kerülte el a tanárai figyelmét sem. Bejutott Pesten az egyetemre.

Miközben bölcsészetet tanult, olyan hazafiakkal ismerkedett meg, akik maguk is a reformok továbbvitelére törekedtek. Jó barátja lett a Magyar Tudományos Akadémia majdani főtitkára, a korszerű hazai történettudomány egyik megalapítójának számító Szalay László, valamint a szabadságharc, majd a kiegyezés korának egyik legmeghatározóbb alakja, báró Eötvös József.

Gaál József több szempontból is hasonlított híres barátaira. Mindannyian a magyar szabadság és kulturális felemelkedés elkötelezett hívének számítottak, de eltérően Petőfitől és a márciusi ifjaktól, nem álltak elő túlságosan radikális követelésekkel. Túlélték a szabadságharc bukását, és Magyarország érdekében a század második felében is munkálkodtak.
 
Írók társasága

További közös pontot jelentett, hogy mind a hárman tehetséges költőnek, írónak bizonyultak. A nagykárolyi fiatalember már az 1830-as évek legelején is verseket írt. Tehetségét jól mutatja, hogy hamarosan színdarabokkal, sőt regényekkel is beállíthatott a szerkesztőségekbe. Íróként sokoldalúnak bizonyult.

Ugyanolyan otthonosan mozgott a bohózatok, a történeti vígjátékok, mint a verses és a prózai szatírák, a tragikus történetek, de a klasszikus történelmi regények területén. Írásaival nem csupán a tanult irodalombarátokat nyűgözte le, de a szélesebb olvasóközönséget is.

Ebben mindenekelőtt a szegénylegényekről szóló izgalmas történetei játszottak nagy szerepet. Nem véletlen, hogy Gaál Józsefet a betyárok krónikásának tartják.

Zöld Marciról, az alföldi betyárvezérről rengeteg izgalmas történet született. Kalandjait Petőfi Sándor és Jókai Mór is megénekelte, ám a szélesebb közönség Gaál József tollából ismerhette meg a nemesi származású, rossz útra tévedt, végül elárult haramia életútját. Gaál hamarosan a legnépszerűbb népies elbeszélők közé tartozott. Műveit a nemesek ugyanolyan előszeretettel olvasták, mint a pesti és a budai polgárok.

Pályafutása első csúcspontjára 1836-ban jutott fel, amikor sikeresen indult el Szirmay Ilona című regényével az Akadémia pályázatán. A jó hangulatú történet izgalmas krónikában számol be a Szatmár vármegyében portyázó tatárok elleni küzdelem hőseiről.

Két évvel később a szerző nevét már azok is jól ismerték, akik korábban nem olvasták verseit vagy regényeit. 1838-ban ugyanis kirobbanó sikerrel mutatták be a későbbi Nemzeti Színházban Gaál vígjátékát, A peleskei nótáriust.
 
A haza szolgálatában

A szabadságharc kitörését megelőző évtizedben azonban az irodalmi siker kevés volt a tisztességes megélhetéshez. Gaál József éppen ezért kénytelen volt tisztviselőként elhelyezkedni. Nem kellett volna hadba vonulnia, ám mégis ott szolgált Damjanich János vezérkarában. A szabadságharc bukását követően Gaált haditörvényszék elé állították, elítélték, és hat évre internálták.

Továbbra is népszerű irodalmárnak számított, ám a forradalom leverését követő korszakban már csak néhány komolyabb műve jelenhetett meg. Kénytelen volt megint a nulláról felépíteni az életét. Még átélhette az osztrákok és a magyarok közötti lassú közeledést, és szemtanúja lehetett a kiegyezés előkészítésének. 1866-ban hunyt el: hasonlóan nemzedékének több más tagjához, viszonylag fiatalon, alig ötvennégy évesen.

Emlékét a művei továbbra is megőrizték. Vígjátékai és betyáros történetei a halála után is nagy népszerűségnek örvendtek. A peleskei nótáriust a Nemzeti Színház fennállásának századik évfordulóján is előadták.

Ajánló
Ajánló
Vigaszt nyújtó szerelem – Márffy Ödön hegyvidéki festő

Vigaszt nyújtó szerelem – Márffy Ödön hegyvidéki festő

A múlt század első felének egyik legjelentősebb hazai festőművésze élete talán legizgalmasabb...

Tevék, medvék, farkasok a Hegyvidéken

Tevék, medvék, farkasok a Hegyvidéken

Rég elmúltak azok az idők, amikor Mátyás király vadászkertjének és kopóinak csaholása verte fel a...

Az egész ország kedvence volt – Sztankay István

Az egész ország kedvence volt – Sztankay István

Herskó János rendező 1969-es sorozata, a Bors egy csapásra igazi sztárt csinált több...