Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2022-12-06

Trencsén – Csák Máté fővárosa

Trencsén – Csák Máté fővárosa

A történelmi Magyarország északnyugati határvidékének legjelentősebb városa Trencsén volt. Az elmúlt ezer év során sorsfordító eseményekre került itt sor, és gyakori vendégnek számítottak itt Árpád és Szabolcs vezér leszármazottjai, nagyuraink és a magyar trónra vágyó hazai és külföldi fejedelmek. Trencsén története jól példázza, milyen megpróbáltatásokkal dacolt nemzetünk a honfoglalás óta.


Megpróbáltatásokra nem kell annak számítania, aki az Isten-hegy és a Kis-Sváb-hegy Természetvédelmi Terület között sétára indul a Trencséni utcában. A barátságos közterület nevét a legtöbben Csák Mátéval kapcsolják össze. Trencsén közel kétezer éves történelme során azonban rengeteg olyan esemény történt a városban, amiről érdemes megemlékeznünk, ha séta közben képzeletben elmegyünk a Fehér-Kárpátok lábához, a Vág folyó partjára.

A 20. század első felében a hegyvidéki és a fővárosi városatyák megpróbáltak úgy harcba szállni a magyarokat érő igazságtalanságokkal, hogy a közterületek nevével örökítették meg a trianoni szerződés során elcsatolt ősi magyar területeket. Az, hogy milyen nehézségek vártak honfitársainkra Észak-Magyarországon az első világháború után, jól mutatja Kara Mihály szobrászművész alkotásának története. A trencséni vár alá 1916 őszén állították fel a világháborúban elesett hős honfitársaink emlékművét.

A Hunnia azonban nem maradhatott sokáig a helyén, mert Trencsént lerohanták az antant támogatását élvező cseh csapatok. Míg kilencszáz évvel korábban az egységesen fellépő magyarok ugyanúgy legyőzték itt a cseh királyt, mint a morva őrgróf seregeit, a nagy világégést követően megosztott nemzetünk nem tudott ellenállni a külföldi erőszaknak: Trencsén csehszlovák megszállás alá került. Az északi magyar vármegyék új vezetői mindent megtettek azért, hogy eltöröljék Szent István birodalmának emlékeit.
 
Város a hadak útján

A Vág folyó partján már az őskorban megtelepedett az ember. Hasonlóan Nyugat-Magyarország több jelentős tájegységéhez, itt is virágzott a kelták kultúrája. A trencséni vár ma ott magasodik a folyó fölé, ahol 2000 évvel ezelőtt is. Trencsén „a hadak útján” fekszik.

A nyugat és a kelet között útra kelő seregek gyakran törtek az itt élő, békésen kereskedő vagy földet művelő emberekre. A város először 179-ben került be a krónikákba. Marcus Valerius Maximianus római hadvezér, a II. légió parancsnoka ezen a helyen mért döntő vereséget a gyújtogató és pusztító kvád törzsekre.

A népvándorlás zűrzavarának a magyar honfoglalás vetett véget. Őseink létrehozták az északi vármegyéket, és ellenálltak a hazánkra törő ellenségeknek. Nyugatról a németek, az osztrákok, a csehek és a morvák támadtak ránk, majd 1241-ben a tatárok. Trencsén vára azon kevés magyar erődítmény közé tartozott, amelyet a tatárjárás során sikerült megvédenünk a mongol hordákkal szemben. Az újjáépülő város történetének legnagyobb fordulatát az jelentette, amikor 1302-ben Vencel király Csák Máténak adományozta.
 
Káosz és újjászületés

III. András királyunk halála után széthúzás gyengítette Magyarországot. Ezt használta ki egy rendkívül tehetséges nagyúr, a honfoglaló Szabolcs vezér leszármazottja, Csák Máté. Amikor megörökölte az apja és a nagybátyjai birtokait, hatalmas területek ura lett Nyitrában, Barsban, Komárom és Pozsony vármegyében. Trencsént valószínűleg a 13. század utolsó éveiben szerezte meg. Közben Magyarország korábbi hatalma a nagyurak széthúzása miatt megingott.

András király halálakor Csák Máté hol támogatta a különböző trónkövetelőket, hol pedig szembeszállt velük. A helyzet csupán évtizedekkel később változott meg. 

Az egyház kiközösítette Csák Mátét, akit ez a súlyos csapás sem tudott megtörni. Közel húsz vármegyéből állt a birtoka és ötven várban állomásoztak a csapatai, azaz továbbra is olyan erős maradt, hogy királyként uralkodhatott a saját területein.
 
Zűrzavaros évszázadok

A nagyúr halálát követő évszázadok során Trencsén megváltozott. Zsigmond király idején szabad királyi városként hazánk legfontosabb települései közé tartozott. A mohácsi vész után ez a város sem kerülte el a háború szörnyűségeit. Eltérően több magyar várostól, itt kezdetben nem a török pusztított, hanem az osztrákok.

A 16. század végén megsemmisültek a környező falvak. Az újabb török támadásokat a felkelések követték. A kurucok is megostromolták Trencsént. A városra többször lecsapott a pestis, de árvizek és tűzvészek is pusztítottak.

A Vág völgyében alig akadtak magyar túlélők, a helyükre cseh és morva telepesek érkeztek. A 19. századra kisebbségbe kerültek a magyarok, és az arányuk folyamatosan csökkent. 1920-ban gyakorlatilag felszámolták az itteni közösségeinket. A ma ötvenezer fős városban száznál is kevesebb magyar él.

Képzeletben térjünk vissza egy pillanatra a trencséni vár aljába: száz évvel ezelőtt a trencséni hazafiak sokáig ellenálltak, és megvédték a Hunnia domborművet. Végül a csehszlovák állam lecsapott, és a hősi halált halt magyarok emléktáblájának helyére egy külföldi zsoldos domborművét rakták. Napjainkban a városban járva sajnos már nem könnyű megtalálni a magyar múlt emlékeit.

Ajánló
Ajánló
Lánchíd és gőzhajó a Hegyvidéken - 1. rész

Lánchíd és gőzhajó a Hegyvidéken - 1. rész

Reformkori köntösben újult meg a játszótér a Hollósy Simon utcában, amely a Széchenyi István...

Együttélés és többnyelvűség – egy tudós a Márvány utcából

Együttélés és többnyelvűség – egy tudós a Márvány utcából

Az elmúlt bő száz esztendő történelmi viharai nem segítették elő a Kárpát-medencében elő népek...

A nagy csaták bátor hőse – Hertelendy Miklós huszárezredes

A nagy csaták bátor hőse – Hertelendy Miklós huszárezredes

Amikor megkérdezték az 1848-as szabadságharcunk egyik hős tábornokát, az osztrákokat nagy...