Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2023-02-22

Korcsolyázás az egykori Hegyvidéken

Korcsolyázás az egykori Hegyvidéken

A korcsolyázás a mai napig az egyik legkedveltebb téli sport, amit Budapesten is sokan űznek. A városligeti nagy jégpálya ma is várja a korcsolyázókat, de azt talán kevesebben tudják, hogy az ország egyik legforgalmasabb csomópontja, a Széll Kálmán tér helyén is egykor híres jégpálya állt egy gyönyörű korcsolyacsarnokkal, amely szintén hívogatta a téli sport szerelmeseit.


Régen, a boldog békeidőkben, Budapest világviszonylatban is a korcsolyázás fellegvárának számított, mivel 1895-ben a Budapesti Korcsolyázó Egylet közel 7 ezer taggal büszkélkedett, míg a legtöbb külföldi korcsolyázó egyesület Berlinben, Párizsban, Amszterdamban vagy Bécsben feleennyi tagot sem számlált. A városligeti nagy jégpálya mellett azonban akkor még Budán is több természetes jégpálya volt. 
 
Sörkostoló pavilonból korcsolyacsarnok

A mai Széll Kálmán tér helyén a török idők után agyagbányát nyitottak, amely a 19. században is működött. Emiatt hatalmas, mély gödör keletkezett a helyén, amit a népnyelv nem véletlenül hívott sokáig Gödörnek. Az itt összefolyó vizek miatt egy bányató alakult ki, ami telente befagyott, és sokan korcsolyázni kezdtek rajta.

A sport kedvelői hamar kieszközölték, hogy a fővárosi közgyűlés a nagy kiterjedésű gödröt betemesse, és ott egy hivatalos, komoly jégpályát alakítsanak ki. A terület így 1895-ben a Budapesti-Budai Torna Egylet kezelésébe került, akik nagyszabású befektetések révén két év múlva fel is állították a BBTE első klubházát, amely korcsolyacsarnokként üzemelt, és ami egykor az ezredévi kiállítás sörkostoló pavilonja volt. Szerencsére erről az épületről, amely Neuschloss Ödön és Marcell munkáját dicséri, maradtak fenn korabeli grafikák és fotók is.

A Vasárnapi Ujság című lap az 1900-as évek elején számolt be az új korcsolyacsarnokról. A cikkből megtudhatjuk, hogy Széll Kálmán miniszterelnök is szívesen korcsolyázott itt. Talán a tér későbbi, Széll Kálmán térre való elnevezése is az itteni korcsolyázások miatt alakult ki. 

„Most már díszes és igen kényelmes csarnok emelkedik ott, Neuschloss Ödön és Marczel vállalkozók műve, mely az ezredévi kiállításon a sörgyárosok pavilonja volt s onnan került aztán kellő átalakítás után, mostani helyére. Nagy melegedő és társalgó helyiségen kívül van benne ruhatár, orvosi, választmányi és irodai szobák: továbbá büffet s külön férfi és női Jackson Haines korcsolya-felkötő helyiségek. Azon kívül van még korcsolya- és szertár, gondnoki lakás, kamrák stb., az emeleten pedig alkalmas térség s melegedő szobák a katonai zenekar részére.

Az egész csarnok előtt elterülő 320 négyszögöl pódiumon kívül külön korcsolyakötő terasz is áll a közönség rendelkezésére. A budai korcsolya-pálya nagyszámú közönsége soraiban gyakran ott látjuk Széll Kálmán miniszterelnököt is, ki öt éves unokáját kiséri ki a jégre, nemkülönben Lobkovitz Rudolf hercegné is mindennapos vendége a kies fekvésű jégpályának.” 
 
A szépen felújított jégpálya hamar versenytársává vált a városligetinek. A kortársak elismerően nyilatkoztak a jégpályáról, és külön kiemelték, hogy a szélvédett terület miatt sokkal jobb a jég minősége, mint a pesti pályáé. Azonban az évek során a favázas pavilon egyre jobban elhasználódott, és lassan már nem volt képes kielégíteni az egyre növekvő igényeket.
 
Sándy Gyula új csarnoka
 
A Budapesti-Budai Torna Egylet a fővárossal 1911-ben további 40 évre meghosszabbította a terület feletti kezelési jogát, ami hozzájárult ahhoz, hogy egy még modernebb sporttelepet tudjanak itt kiépíteni. Hamar elhatározták, hogy a régi favázas épületet le kell bontani, és egy új, állandó jellegű klubházat és korcsolyacsarnokot kell építeni.

A BBTE második klubházát Sándy Gyula tervezte, aki nem sokkal később ugyancsak itt, a Széll Kálmán téren az azóta híressé vált Postapalotát is tervezte. Az új, hatalmas korcsolyacsarnokról a korabeli lapok is igen elismerően számoltak be. 
 
„Talán sehol a világon oly kedves, harmonikusan a zajos fővárosi életbe illeszkedő sporttelep nincsen, mint itt Budán a — gödör, közismert nevén a budai jégpálya. Nagy költséggel, sok munkával a legideálisabb versenypályát létesítette ott a B.B.T.E. Nyugodtan mondhatjuk, hogy alig akad párja a világon.” 
 
Az új csarnok felépítésével a korcsolyapályát is felújították, sőt a tél végeztével a pályát teljesen át lehetett alakítani akár 10 tenisz- vagy más sportpályává. Mindezek ellenére leginkább télen volt népszerű, és a hegyvidéki polgárok körében Buda egyik legkedveltebb központjává vált. A tér végül 1929-ben lett hivatalosan Széll Kálmán tér. A budai jégpálya népszerűsége az 1930-as évek végéig töretlen volt. Ekkor azonban a BBTE egyesületének el kellett költöznie innen, mivel megkezdődött a villamosvégállomás kiépítése. Ez volt a ma ismert tömegközlekedései csomópont kialakításának első lépése. 
 
A közelben a Városmajorban is volt korcsolyapálya, ami az elkövetkező években ki tudta váltani a megszűnt budai jégpálya okozta űrt, de mivel ez nemigen volt kiépítve, nem lett olyan kedvelt, mint budai elődje. Ezenkívül az 1980-as évek végén a zugligeti Libegő lábánál lévő egykori villamos-végállomás fellocsolt területén is lehetett korcsolyázni. 
 
Ma sem kell messzire mennie annak, aki Budán szeretne korcsolyázni. A Széna téren megépült Újbudai Jégpálya remek lehetőséget kínál a téli sport szerelmeseinek, és talán nem véletlen az sem, hogy ilyen közel épült az egykori, Széll Kálmán téri elődjéhez.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...