Dán Királyság – a föld második legboldogabb országa

A dán félsziget földrajzi sajátossága, hogy legmagasabb pontja, a Møllehøj nem éri el a tengerszint feletti 200 méteres magasságot, ami körülbelül a mi Gellért-hegyünk szintjének felel meg, és van egy olyan pontja, ahol az Északi-tenger a Balti-tengerrel találkozik.

Skandináv sajátosságok

A skandináv országok mentalitására jellemző íratlan törvény a Janteloven, amely az emberek közötti egyenlőségre vonatkozik, lefordítva azt jelenti, hogy senki sem jobb, mint a másik. Erről először Aksel Sandemose norvég–dán író írt 1933-ban kiadott könyvében, a Jante nevű kis dán városról szóló szatirikus novellában.

Bár az író eredeti szándéka szerint a Jante-törvény 10 pontja szatíra volt, mégis olyan, mint egy társadalmi magatartási kódex, amely a csoportviselkedést ösztönzi, és ami valószínűleg jelentős eleme a skandináv országok előkelő boldogsághelyezéseinek. A skandináv iskolában nagy hangsúlyt helyeznek a csoportmunkára, a dán gyerekek így szocializálódnak, ennek köszönhetően az ottani munkahelyi kultúrában fontos szerepet tölt be és jól működik a csapatszellem.

Játssz jól

Ahogyan a magyarokhoz a Rubik-kocka, úgy kapcsolódik a dánokhoz a legó. A név a dán Leg godt! kifejezésből származik, ami magyarra fordítva azt jelenti: Játssz jól! A világhírűvé vált építőkockát Ole Kirk Christiansen találta fel 1949-ben, Billund városában. Ezen a helyen ma is működik az igazi gyerekparadicsomnak számító eredeti billundi Legoland.

Az egyik legértékesebb márkanévként számontartott lego építőkockáit 2014 óta Magyarországon is gyártják, a nyíregyházi telephely 2022-ben 72 ezer négyzetméternyi új létesítménnyel 160 ezer négyzetméterre bővül. Hazánkon kívül Dániában, Csehországban, Mexikóban és Kínában folyik termelés.

Közlekedés

Ahogyan a cikk elején említettük, Dánia területén kevés a magas pont, és ez is elősegítette a kerékpározás nagy népszerűségét. Az országban több mint 12 ezer kilométernyi bicikliút található, és a tapasztalatok szerint a lakosság 75 százaléka télen is kerékpárral közlekedik, például munkába járva, így átlagosan 3 kilométert tekernek egy nap alatt.

A dánok nagyra értékelik a csendet, ezért a vészhelyzetek elkerülésének kivételével tilos az autóduda használata a közúton. A vonatok szintén nagyon csendesek, az egyházak pedig csak a hét bizonyos napjain harangozhatnak. A bankokban tilos telefonon beszélni, és ha felemeljük a hangunkat miközben egy dánnal beszélünk, azt könnyen sértésnek veheti.

Hygge, a dán boldogság titka

Nem véletlen, hogy az éves boldogságfelmérések élén rendre a dánok végeznek, hiszen a hygge a mindennapi életük része. A kifejezés arra utal, hogy tudatosan és rendszeresen törekszenek a meghitt hangulat, illetve barátságos pillanatok hétköznapokban való megteremtésére, ezért sokszor hívják át a barátokat egy közös társasjátékozásra, teára, csevegésre.

De ilyen hygge-pillanat az is, ha munka után adnak magunknak egy-két órát, és gyertyafény mellett olvasnak, esetleg a kedvesükkel átválogatják az év közben felgyűlt utazási fotókat, miközben nosztalgiáznak a közös élményeken. Ennyi az egész – minél gyakrabban teremtünk ilyen helyzeteket magunk körül, annál hamarabb válik szinte észrevétlenül a mindennapi életünk részévé, ami a nehezebb időszakokon is átsegít.

A dán konyha

Reggelire a dánok inkább kávét isznak, mint teát, de általában joghurttal kezdik a napot. Ebédre szendvicset esznek, ez a smørrebrød, de kedvelik a det store kolde bordot, azaz nagy hidegasztalt, ami magyarul körülbelül a svédasztalnak felel meg, ám nevével ellentétben vannak rajta meleg falatok is. A napi főétkezésnek a családdal vagy a barátokkal elköltött meleg vacsora számít.

A délutáni teához leveles tésztából készült marcipános, fahéjas, almás, csokis vagy vaníliakrémes, cukormázas sütemények dukálnak, amelyeket az országon belül wienerbrødként, azaz bécsi kenyérként ismernek, ugyanis először 1840-ben egy bécsi pék sütött ilyet Dániában.

Smørrebrød

A dán nemzeti ételnek számító smørrebrød 1880-ban Koppenhágából indult útjára. A szó eredetileg vajas kenyeret jelent, azonban sokkal inkább gazdagon megrakott szendvicsként kell elképzelni. A feltétek közt az ország tengerközeli adottságaiból kiindulva mindenféle halat megtalálunk – például angolna, lazac, makréla, pácolt és sós hering, de van garnélás, kagylós, kaviáros, húsos, marhanyelves, pástétomos, sajtos, zöldséges változat is, amelyhez majonézt és többféle szószt adnak.

Dánia legnaposabb szigete Bornholm, amely a tradicionális, jellegzetes kéményéről és a csábító illatokról felismerhető røgeriben készített füstölt halakról is híres, mint ahogyan ezt a sol over Gudhjem, azaz nap Gudhjem fölött elnevezésű étel is bizonyítja, amely egy elragadó halászfaluról kapta nevét.

Sol over Gudhjem

Hozzávalók:

1 füstölt heringfilé

vaj (lehetőleg dán)

1 szelet magos rozskenyér 

1 hónapos retek apró kockákra vágva

1 tk. finomra aprított snidling

1 nagy hagymakarika (kb. 6 mm vastag)

1 tojássárgája

Elkészítése:

1. A heringfilét a vajjal megkent kenyérszeletre fektetjük, és megszórjuk a retekkel, valamint a snidlinggel. 

2. Rátesszük a hagymakarikát, belehelyezzük a tojássárgáját, majd azonnal elfogyasztjuk.