2021-06-10
Az élővilág védelmében – Az elsivatagosodás és a kiszáradás elleni küzdelem világnapja

Az elmúlt évtizedek során nemcsak a környezetvédők, de az emberiség nagyrésze is komoly változásokat tapasztalt maga körül, függetlenül attól, hogy Európában vagy valamelyik tőlünk távoli földrészen él-e. Az ezredfordulóm már az elsivatagosodás számított bolygónk egyik legfenyegetőbb környezetvédelmi kihívásának. A sivatagok elleni küzdelemről világszerte június 17-én emlékezünk meg.
A végtelen szaharai sivatagban haladó tevekaravánok időnként meglepő dolgokra bukkannak. Előfordul, hogy a szél elképesztő méretű ősi csontokat szabadít ki a tűzforró homok alól. Az egyszerű nomádok persze nem tudják megállapítani, milyen lény maradványaira bukkantak, ezért a képzeletük sárkányokkal és óriásokkal népesítette be a végtelen dűnék útvesztőjét. A leletek a múlt század tudósainak is fejtörést okoztak. Ők ugyanis megállapították, hogy a sivatag talajából bálnák csontvázát vagy éppen tízezer évvel ezelőtt ott élő elefántok maradványait tárta fel a szaharai szél. De mit keresett egy bálna vagy éppen egy elefánt a száraz és halálos pusztaságban?
.jpg)
Küzdelem a természetért
Az elmúlt néhány év során mi, magyarok is tapasztalhattuk, hogy a feje tetejére ált az évszakok rendje. Előfordult, hogy január 1-jén a ragyogó napsütésben már nőtt a hóvirág, de az is, hogy márciusban szakadt a hó. Mind gyakoribbá váltak a szélviharok, és egyre nagyobb gondot jelent az aszály is, pedig Magyarország fekvése rendkívül kedvező. A legnagyobb bajok eddig elkerültek minket, ám ez nem jelenti azt, hogy a jövőben sem lehetnek gondjaink a klímaváltozás miatt.
.jpg)
Megkongatták a vészharangot
A múlt század utolsó évtizedében a környezetvédelmi szakemberek után a politikusok is felfigyeltek arra, hogy az elsivatagosodás és az azzal együtt járó aszály milyen komoly veszélyeket jelent. Több száz küldöttség bevonásával egymást érték az értekezletek és a tanácskozások. A legsúlyosabb helyzetben lévő afrikai országok mellett a nagyhatalmak is bekapcsolódtak, hiszen ez a folyamat világméretű problémát jelent. 1994-ben már az ENSZ is foglalkozott a kérdéssel.
Ekkor fogadtak el egy olyan egyezményt, amelynek értelmében a fejlett országok még intenzívebben támogatni kezdték a közvetlen veszélyben lévőket. Míg korábban a segítség elsősorban azt jelentette, hogy élelmiszert küldtek, napirendre került a helyi szakemberek képzésének támogatása és az elsivatagosodás elleni sikeres technológiák megosztása is.
.jpg)
Az afrikai országokban egyre több a szegény, akik közül sokan útra kelnek, hogy a biztonságos északon találjanak menedéket. Ez az új népvándorlás azonban rengeteg veszéllyel és konfliktussal jár. 2009-ben a termőföld és az energia megőrzésére összpontosítottak, 2018-ban pedig a termőföld értékére. Arra biztatták az országokat, hogy minél nagyobb mértékű beruházásokkal támogassák a földművelést és a környezetvédelmet.
Őrizzük meg az értékeinket!
Fontos, hogy mi, magyarok az idén nyáron is figyeljük meg tavainkat és folyóinkat. Látni fogjuk, hogy a kiszáradás veszélye a Kárpát-medencében is megnövekedett. Legyünk tudatában annak, hogy az aszályokért nem egyedül a klímaváltozás felel. A meggondolatlan emberi tevékenység sok helyen tönkretette a termőtalajt, a kapzsiság pedig kiirtotta az erdőket. A küzdelem több szinten folyik.

A hegyvidéki kezdeményezésekről bővebben a www.zold.hegyvidek.hu oldalon kaphat információt.