Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-06-10

Az élővilág védelmében – Az elsivatagosodás és a kiszáradás elleni küzdelem világnapja

Az élővilág védelmében – Az elsivatagosodás és a kiszáradás elleni küzdelem világnapja

Az elmúlt évtizedek során nemcsak a környezetvédők, de az emberiség nagyrésze is komoly változásokat tapasztalt maga körül, függetlenül attól, hogy Európában vagy valamelyik tőlünk távoli földrészen él-e. Az ezredfordulóm már az elsivatagosodás számított bolygónk egyik legfenyegetőbb környezetvédelmi kihívásának. A sivatagok elleni küzdelemről világszerte június 17-én emlékezünk meg.

 
A végtelen szaharai sivatagban haladó tevekaravánok időnként meglepő dolgokra bukkannak. Előfordul, hogy a szél elképesztő méretű ősi csontokat szabadít ki a tűzforró homok alól. Az egyszerű nomádok persze nem tudják megállapítani, milyen lény maradványaira bukkantak, ezért a képzeletük sárkányokkal és óriásokkal népesítette be a végtelen dűnék útvesztőjét. A leletek a múlt század tudósainak is fejtörést okoztak. Ők ugyanis megállapították, hogy a sivatag talajából bálnák csontvázát vagy éppen tízezer évvel ezelőtt ott élő elefántok maradványait tárta fel a szaharai szél. De mit keresett egy bálna vagy éppen egy elefánt a száraz és halálos pusztaságban?

E kérdésre a válasz, hogy az ősi időkben még tenger hullámzott a mai Észak-Afrika fölött. Ekkor éltek arrafelé bálnák. Később pedig – vagyis néhány ezer évvel az egyiptomi kultúra születése előtt – még dús szavannák élettel teli zöld szőnyege húzódott a mai pusztaság helyén. Mindebből megállapították, hogy a sivatagok térnyerése nem újdonság, a homoktenger évezredek óta fenyegeti az életet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 21. század harmadik évtizedében ne kellene törődnünk a sivatagok térnyerésével. Az a helyzet ugyanis, hogy az elmúlt ötven évben ez a folyamat felgyorsult, és a klímaváltozás hatásait felerősítve ma már sok százmillió ember életére jelent veszélyt. 
 
Küzdelem a természetért

Az elmúlt néhány év során mi, magyarok is tapasztalhattuk, hogy a feje tetejére ált az évszakok rendje. Előfordult, hogy január 1-jén a ragyogó napsütésben már nőtt a hóvirág, de az is, hogy márciusban szakadt a hó. Mind gyakoribbá váltak a szélviharok, és egyre nagyobb gondot jelent az aszály is, pedig Magyarország fekvése rendkívül kedvező. A legnagyobb bajok eddig elkerültek minket, ám ez nem jelenti azt, hogy a jövőben sem lehetnek gondjaink a klímaváltozás miatt.

Napjainkban ugyanis az elsivatagosodás nem csak a távoli földrészeken, Afrikában, Ázsiában vagy Dél-Amerikában befolyásolja az emberek életét, a hatásait már Európában is egyre jobban lehet érezni. Komoly gondok merültek fel Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Olaszországban. A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy az aszály és a termőföldek tönkremenetele immár olyan területeken is jelentkezik, amelyeket korábban elkerültek ezek a változások. A földművesek és a környezetvédelmi szakemberek Nyugat-Európában, az Alpok lábainál és Európa szívében is felfigyeltek a baljós előjelekre. 
 
Megkongatták a vészharangot 

A múlt század utolsó évtizedében a környezetvédelmi szakemberek után a politikusok is felfigyeltek arra, hogy az elsivatagosodás és az azzal együtt járó aszály milyen komoly veszélyeket jelent. Több száz küldöttség bevonásával egymást érték az értekezletek és a tanácskozások. A legsúlyosabb helyzetben lévő afrikai országok mellett a nagyhatalmak is bekapcsolódtak, hiszen ez a folyamat világméretű problémát jelent. 1994-ben már az ENSZ is foglalkozott a kérdéssel.

Ekkor fogadtak el egy olyan egyezményt, amelynek értelmében a fejlett országok még intenzívebben támogatni kezdték a közvetlen veszélyben lévőket. Míg korábban a segítség elsősorban azt jelentette, hogy élelmiszert küldtek, napirendre került a helyi szakemberek képzésének támogatása és az elsivatagosodás elleni sikeres technológiák megosztása is. 

Június 17. azóta az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja. Ezen a napon komoly rendezvényeket szerveznek. Általában a küzdelem egy-egy részterületére összpontosítanak, és áttekintik az elmúlt időszakok eredményeit, hibáit. A programok és a képzések sokrétűek. Úgy választják meg a témákat, hogy azok érdekesek legyenek a gazdag országok polgárai és hasznosak a legnagyobb veszélyben lévő területek lakossága számára. 2004-ben például azt vizsgálták meg, mik az elsivatagosodás társadalmi hatásai. 

Az afrikai országokban egyre több a szegény, akik közül sokan útra kelnek, hogy a biztonságos északon találjanak menedéket. Ez az új népvándorlás azonban rengeteg veszéllyel és konfliktussal jár. 2009-ben a termőföld és az energia megőrzésére összpontosítottak, 2018-ban pedig a termőföld értékére. Arra biztatták az országokat, hogy minél nagyobb mértékű beruházásokkal támogassák a földművelést és a környezetvédelmet.
 
Őrizzük meg az értékeinket!

Fontos, hogy mi, magyarok az idén nyáron is figyeljük meg tavainkat és folyóinkat. Látni fogjuk, hogy a kiszáradás veszélye a Kárpát-medencében is megnövekedett. Legyünk tudatában annak, hogy az aszályokért nem egyedül a klímaváltozás felel. A meggondolatlan emberi tevékenység sok helyen tönkretette a termőtalajt, a kapzsiság pedig kiirtotta az erdőket. A küzdelem több szinten folyik.

Felléphetünk a kedvezőtlen folyamatok ellen, első lépésként átállhatunk a magyar gazdák által megtermelt, helyben készült szezonális élelmiszerek fogyasztására. Emellett érdemes felhívni a környezetünk figyelmét arra, hogy összefogva csodákra lehet képes a sok százmillió felelősen gondolkodó ember.
 
A hegyvidéki kezdeményezésekről bővebben a www.zold.hegyvidek.hu oldalon kaphat információt.

Ajánló
Ajánló
Gondoskodjunk szárnyas barátainkról – a madarak etetése télen

Gondoskodjunk szárnyas barátainkról – a madarak etetése télen

Gyakran olvashatunk arról, hogy apró lépésekkel mi is hozzájárulhatunk világunk fenntartható...

Természet és kultúra – zöldszínház a szebb jövőért

Természet és kultúra – zöldszínház a szebb jövőért

A magyar teátrumok között egyre több olyan akad, amelyik nem éri be azzal, hogy a kultúra...

Használjuk ki az időt! – környezetvédelem a vírus árnyékában

Használjuk ki az időt! – környezetvédelem a vírus árnyékában

Az idén sokan kényszerültek arra, hogy a járvány miatt a megszokottnál jóval több időt töltsenek...