2021-12-11
Az élet ősi fellegvárai – a hegyvidékek

A hegységek és a hegyvidékek fontosságával tisztában vannak a világ vezető politikai szervezetei is. Majdnem húsz évvel ezelőtt került sor az ENSZ egy fontos programsorozatára, amelynek középpontjában a hegységek álltak. Azóta is él a törekvés, hogy mindenki megismerje, miért olyan fontosak e tájegységek, és mennyi előnnyel járna, ha képesek lennénk fenntartható módon gazdálkodni az ottani természeti kincsekkel, biológiai és kulturális örökségünkkel.
A világűrből – mondjuk egy űrállomásból – szemlélve bolygónkat, megcsodáljuk az óceánokat, majd amikor a tekintetünk továbbsiklik a szárazföldek felé, egészen biztosan megakad valamelyik óriáshegységben. Lenyűgöző Európában a Kárpátok és az Alpok vonulata, Ázsiában a Himalája, Észak-Amerikában a Sziklás-hegység, Dél-Amerikában pedig az Andok láncolata.
.jpg)
A nagyvilág hegyei értékes területek. A biodiverzitás legfontosabb területeinek, a legváltozatosabb erdőknek, havasi tájaknak több mint a fele a hegyek között található. Sok állat- és növényfaj él e csúcsok oldalán. Ebben fontos szerepet játszik, hogy a hegyek egy része gazdag az életet adó vízben. A lehulló csapadék patakocskákban indul el lefelé, amelyekből folyók, sőt, óriási folyamok alakulnak ki.
.jpg)
Az őskori ember már korán felfedezte a hegyvidékeket, de tömegesen viszonylag későn telepedett meg ott. Ahhoz képest, hogy milyen nagy a hegyláncok területe, meglepően kevesen élnek ott. Földünk lakosságának csupán 15 százalékát teszik ki a hegyvidéki népek. A történelem során elterjedt róluk, hogy e törzsek gyermekei egészségesebbek, erősebbek, mint a síkságokon élők, és sok esetben a várható élettartamuk is hosszabb. Sok ősi civilizáció papjai gondolták úgy, hogy az isteneket nem az égben, hanem a magas hegyek megmászhatatlan csúcsain kell keresni, például az Olümposzon.
.jpg)
A legszembeötlőbb a hegyvidéki vízkészletek megcsappanása. A globális felmelegedés miatt összezsugorodtak a gleccserek, eltűnt a jég, kiapadtak a tavak, és egyre kevesebb víz folyik a patakokban. Ez nemcsak a természeti környezetre van káros hatással, de a síkságon élők százmillióira is. A klímakatasztrófa az egyéb veszélyes jelenségeivel együtt a hegyvidékek kiszáradását és a sivatagok térnyerését eredményezheti. A vízhiánnyal együtt jelentkezik a talaj eróziója. Ez is egyszerre sújtja a hegyek élővilágát, a növénytakarót és az állatokat, valamint az ott megélhetést kereső, földműveléssel vagy állattenyésztéssel foglalkozókat.
.jpg)
A tájban sok helyen eleven sebhelyként éktelenkednek a külszíni bányák fejtései. A bányászat nem csupán elpusztítja az erdőket és elűzi az állatokat, de a kitermelt salakanyag hatalmas területeket szennyez be, gyakran visszavonhatatlanul. A fokozódó szélsőséges időjárás miatt az egyre gyakoribb viharok sárlavinákat indítanak el a megkötetlen talajokon, gyakran komoly katasztrófákat előidézve.
Mindezek mellett a jó szándékú emberek is hozzájárulhatnak a káros folyamatokhoz. A turizmus húsz százaléka a hegyvidékekre irányul. Ahol túl sok ember gyűlik fel, ott óhatatlanul károsodik a természet.
.jpg)