2023-07-04
Szabadon és boldogan – július 12. az egyszerűség világnapja

Az elmúlt száz év alatt gyökeresen átalakult körülöttünk a világ. Egyre többen érzik úgy, hogy nehezebb a hétköznapok elviselése a rohanás, a kapkodás és a boldogság eltűnése miatt. Az egyszerűség világnapján lehetőséget kapunk arra, hogy átgondoljuk, hogyan lehetnénk boldogabbak, hogyan korlátozhatnánk a környezetünkből ránk zúduló hatásokat.
A 21. század harmadik évtizedében oly anyagi jólétben élhetünk, mint korábban senki. A szekrényeink tele vannak olyan ruhákkal, amelyeket alig használunk, és a kukába gyakran felbontatlan ételek is kikerülnek, mert nincs kedvünk megenni őket, hiszen tucatnyi más finomság közül válogathatunk. A televízió, az internet, a rádió gondoskodik a szórakoztatásunkról, a közösségi oldalakon sok száz ismerősünk életébe kukucskálhatunk be, így könnyű lenne azt gondolni, hogy sokkal boldogabbak vagyunk az őseinknél. Ez azonban nem így van.
A mai világ elhalmoz az anyagi javakkal, a felületes szórakozással, ám az emberek pont olyan lelki kihívásokkal – szorongással, magánnyal, elfásultsággal – küzdenek, mint azok a felmenőink, akik az ipari forradalom kezdetén megtapasztalták a világ átalakulását, a technika és a gépek térhódítását.
Egyszerűbb élet – boldogabb élet

Csakhogy a mai ember ugyanúgy boldogságra vágyik, mint a 19. században élt őseink. Bizonyára önnek is akadnak olyan ismerősei, akik a baráti beszélgetések során arról álmodoznak, hogy kilépnek a mókuskerékből, hátat fordítanak a nagyvárosnak, és egy távoli, békés faluban, esetleg egy tanyán vagy a hegyek között, egy csendes kis házban kezdenek új életet. Ezt az álmot keveseknek sikerül valóra váltani, pedig a boldogság egyáltalán nem elérhetetlen.
Július 12-e kiváló alkalom arra, hogy átgondoljuk, miért vannak tele aggodalommal és bizonytalansággal a hétköznapjaink. Nem nehéz megtalálni azt az utat, amin elindulva felszabadulhatunk, és a korábbinál jóval egyszerűbb, de elégedettebb élet vár ránk.

1817. július 12-én született egy amerikai író és filozófus, a természet szeretetét hirdető David Henry Thoreau, Petőfi Sándor kortársa. A tengerentúlon sokkal jobban ismerik a munkásságát, mint Európában, pedig mivel az amerikai transzcendentalista filozófiai és irodalmi irányzat legmarkánsabb követője sok olyan dolgot papírra vetett, ami a 21. században is a javunkra válhat.
Bár Thoreau-nak nem kellett a mai világ problémáival, a rengeteg információval, a mindenütt jelenlévő technikával, a rémhírekkel, a féligazságokkal, a szórakoztató műsorokkal küzdenie, rádöbbent arra, hogy az egyszerűség és a kapzsiság elutasítása boldogabbá teszi az életünket.
Idehaza 1989 után többen is megismerhették az egyszerűségre és boldogságra törekvő gondolkodó szavait, mivel a Holt költők társasága című filmben is őt idézték.
Mit tegyek, hogy boldogabb legyek?
Első lépésként érdemes alaposan körülnézni otthon, és átgondolni, hogy az évek során felhalmozódott lomok, régi ruhadarabok, kacatok közül mire is van szükségünk. Ha valamit évek óta nem használtunk, nem vettünk a kezünkbe, az valószínűleg teljesen feleslegesen fogja a port. Ha még jó állapotban van, ajándékozzuk el olyanoknak, akinek így megkönnyebbíthetjük az életét. Megszabadulva a a számunkra felesleges holmiktól, kitárul körülöttünk a tér, és szabadabban lélegezhetünk.

Óriási szerencse, hogy az egyszerűség világnapja nyáron van. A Hegyvidék erdői arra csábítanak minket, hogy Thoreau példáját követve sétáljunk egy nagyot. Könnyebb lesz úgy megtalálni a helyünket a világban, ha egy napra kikapcsoljuk a tévét, a rádiót, az internetet, és csak azokkal az üzeneteinkkel foglalkozunk, amik valóban halaszthatatlanok. Engedjük meg a világnak, hogy sok apró csodájával bearanyozza a napunkat. Örömteli perceket szerezhetünk magunknak egy jó könyvvel, de azzal is, ha az udvariasságunkkal, a barátságosságunkkal boldog mosolyt varázsolunk egy ismeretlen arcára.

Erővel, energiával, pozitív érzelmekkel feltöltve másnaptól sokkal határozottabb léptekkel haladhatunk tovább a boldogságunk felé vezető ösvényen.