Egy jól ismert rémalak – augusztus 30. Frankenstein napja!

Bár Frankenstein nevét mindenki ismeri, a hátborzongató irodalom rajongói és a horrorfilmek kedvelői mégis a mai napig vitáznak arról, hogy tulajdonképpen kit is hívunk így. A kérdést látszólag könnyű eldönteni, hiszen a szörnyeteget Victor Frankenstein, egy zseniális, ám semmitől sem visszariadó tudós hozta létre. A későbbiekben azonban a filmesek egyre inkább a teremtményt nevezték Frankensteinnek. Kezdetben csak Frankenstein szörnyetegéről beszéltek, így itt jól utolérhető volt az utalás az alkotóra, ám a későbbiekben, például a Frankenstein menyasszonya című horrorfilmben már a szörnyeteg viselte e nevet.

Manapság a legtöbben az eredeti regényben amúgy névtelen teremtményre gondolnak, ha meghallják a Frankenstein elnevezést, és a lénynek ugyanolyan jól megérdemelt hely jut a horrorhősök képzeletbeli dicsőségcsarnokában, mint Drakulának, a farkasembernek vagy a Fekete-tó szörnyetegének.

 

Egy hátborzongató éjszaka

A Frankenstein írója, Mary Shelley romantikus költőnő a férje, Percy Bysshe Shelley társaságában ellátogatott Svájcba, hogy a Genfi-tó partján barátjuk, Lord George Byron vendégszeretetét élvezze. A házigazda – maga is a romantikus költészet egyik fejedelme – irodalmi versenyre hívta ki vendégeit. Miközben kint hideg szelek fújtak és vad vihar tombolt, minden jelenlevő egy rémisztő történettel szórakoztatta a társait. Az ekkor keletkezett művek közül az ifjú Mary Frankensteinje bizonyult a leginkább időtállónak. Ugyanakkor a két híres költőt Lord Byron magánorvosa, John William Polidorit is lepipálta, amikor megírta a modern vámpírirodalom egyik alapművét, A vámpírt. 

 

Miért ma ünneplünk?

1797-ben ezen a napon, augusztus 30-án született Angliában Mary Wollstonecraft Godwin. E név talán nem cseng túl ismerősen, ám az ifjú hölgy azonnal a helyére kerül, ha eláruljuk, a későbbiekben feleségül ment Percy Bysshe Shelley-hez, felvette a költő nevét, és immár Mary Shelleyként megírta a Frankensteint.

Az írónő Széchenyi István gróf kortársa volt. Vagyis nagyjából egy nemzedéknyi idővel előzte meg Petőfi Sándort, Arany Jánost és Jókai Mórt. Gyermekkorának meghatározó élménye alighanem az lehetett, hogy a hazája élet-halál harcot folytatott a franciák, majd Napóleon császár ellen. Idősebb kortársai számára a 19. század első évtizede egy rémálom lehetett.

A fiatal nőnek nagyon nehéz gyerekkora volt. Filozófus apja egyedül nevelte a gyermekeit. Amikor újra megházasodott, rosszul választott, mert a zsarnoki új asszony kifejezetten utálta Maryt.

Meglepő, de az angol romantika legismertebb írója sosem járhatott iskolába. A házvezetőnőjük tanította meg írni és olvasni. Mary falta a könyveket.
 

Apjának hatalmas könyvtára volt, és a gyereknek azt is megengedték, hogy fültanúja legyen a vendégségbe érkező művészek és tudósok beszélgetéseinek. 1812-ben ismerte meg élete nagy szerelmét, a költő Shelley-t. A nagy találkozás újabb fájdalmakat és nehézségeket zúdított Mary nyakába. 1814-ben elszöktek Angliából, és földönfutóként Byronnál kerestek menedéket Svájcban. Itt írta meg Frankenstein történetét. Mary Shelley-t a modern science fiction egyik előfutárának tartják. A népszerűsége ma is töretlen, éppen ezért augusztus 30-án, a születésnapján ünneplik híres teremtményét, az emberekhez annyira hasonló, ám mindenki által gyűlölt és kitaszított, önmagát kereső Frankensteint.

 

Hősök és szörnyetegek

Frankenstein azért válhatott világszerte a tizenévesek egyik bálványává, mert a filmgyártás nagyon hamar felfigyelt a romantikus történetekben rejlő lehetőségekre. Már Dr. Frankenstein is rendkívül érdekes karakter. Tehetséges, a tudomány fejlődésének lelkes híve, azonban meglehetősen gátlástalan és nem hajlandó eltűrni a korlátokat. Le akarja győzni a halált, és sikeresen megalkot egy új élőlényt. A majdani szörnyeteg erősebb és ellenállóbb az átlagos embernél, ám hozzánk hasonlóan szeretetre és elfogadásra vágyik.

A könyv 1818-ban jelent meg, mégpedig névtelenül. A regényt Mary apjának ajánlották. Óriási vihart váltott ki a megjelenése. Rengeteg olvasónak és irodalmárnak tetszett, ám másokat felháborította az, hogy a regény szembemegy az elfogadott erkölcsi normákkal.

Nem sokat segített, amikor kiderült, hogy a szörnyeteggel egy női író ajándékozta meg a világirodalmat. Sok kritikus ezt az írótársadalom megsértésének tartotta.

Az idő múlásával azonban nem nekik lett igazuk. A 20. század közepe óta Mary Shelley alkotása a fantasztikus irodalom egyik igazi drágakövének számít. Olyan témákat feszeget, amelyek fontosak a mai tizenévesek számára is, így nem csoda, hogy a szörnyeteg történetét feldolgozó több száz film, rádiójáték, színdarab, képregény a mai napig képes elbűvölni a rajongók újabb és újabb nemzedékeit.

A mai napot azzal ünnepelhetjük meg a legstílusosabban, hogy újra elolvassuk a regényt, esetleg megnézzük valamelyik filmes feldolgozását, például a Lugosi Béla szereplésével készült Frankenstein szellemét.