Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2018-10-24

Álhírmentes övezet

Álhírmentes övezet

A közösségi oldalakon rengeteg „kattintásvadász” kamuoldal van, amelyek álhírek terjesztésével tartják fenn magukat. Hogyan tanítsuk meg a gyereknek, miről ismerhetők fel az álhírek a közösségi médiában, és miért fontos ez a készség? 

Mi a valós, mi a hamis? A fiatal generációnak nem is olyan egyszerű eldöntenie ezt, főleg amiatt, hogy folyamatosan ki vannak téve az online információknak, amelyeknél elengedhetetlen lenne tudni, hogy mely tartalmak valósak. A Times idei felmérései szerint azonban ötvenből csak egy gyermek képes megmondani, hogy egy hír igaz vagy hamis. Az amerikai National Literacy Trust adatai szerint ennek az olvasási készségekhez is sok köze van. Az intézmény azt is vizsgálja, hogy milyen hatással vannak az álhírek a fiatalokra és a gyermekekre.

Kutatásuk szerint a gyerekek fele fél, hogy nem ismeri fel, ha egy hír nem valós, az amerikai tanárok háromötöde pedig azt nyilatkozta, hogy szerintük az álhírek terjedése károsan befolyásolja a gyermekek világnézetét, szorongást okoznak. Jonathan Douglas, az NLT igazgatója szerint a gyermekek saját bevallásuk szerint nem rendelkeznek olyan olvasási készségekkel, melyek segítségével meg tudnák állapítani, hogy melyek az álhírek. Emiatt a bizonytalanság miatt szoronganak, és inkább mellőznek minden online információt. Épp ezért érdemes nekik szülői segítséggel megmutatni, milyen eszközökkel állapítható meg, mely hírek és információk kérdésesek a nagy világhálóban. 

Íme, néhány tipp, miként vértezhetjük fel a család legkisebbjeit is a közösségi médiában kószáló álhírek és kamuprofilok ellen. 

Mutassunk a gyermekeknek valós, megbízható forrásokat!

A legjobb módszer az álhírek ellen, ha akár a nyomtatott sajtót használva, megbízható hírforrásokat mutatunk gyermekeinknek, illetve azok online portálját is böngészhetjük velük közösen. A nagyobbakkal már akár nemzetközi oldalakat is átnézhetünk. Mutassuk meg a gyerekeknek, hogy ezek a megbízható források megtalálhatók Facebookon és Twitteren is, így ha a hírek érdeklik őket - legyen az a természettudomány területéről vagy a gazdaságról -, jobb, ha a már ismert nyomtatott média online verzióját követjük, mint ismeretlen oldalakat. 

Nézzük át a gyermekkel azt is, hogy mi a különbség egy álhír és egy valós hír között. Azt is megbeszélhetjük velük, hogy mi a szatíra. Hiszen a szatirikus hírek egyik jellemzője, hogy nagyon valósnak tűnnek, de tartalmuk nem megalapozott és a humorra épít. Ez egy jó példája annak, hogy a gyermekek felismerjék, milyen trükkökkel készülnek a hírek, melyek azok az elemek, amelyek hírértéket hordoznak.

Játékosan tanuljunk!

Készíthetünk a fiataloknak egy „Hol a különbség?” játékot is, amelynél össze kell hasonlítaniuk az autentikus oldalakat a hamis híreket terjesztőkkel.

Az első fontos tudnivaló a honlapok végződése. Sok hivatalos oldal .org, .edu vagy .gov végződéssel végződik, míg a .go vagy .co végződésű oldalak kérdésesek az általánosan használt .com vagy .hu végződés helyett. 

Figyeljük meg közösen azt is, hogy az álhíreknek nagyobb a füstje, mint a lángja, azaz: sokszor egy álhír nagy port kerít magának az állításnak, ami benne szerepel, de nem hoz fel logikus érveket, vagy más hiteles forrásokat. A helyesírási hibák, és a használt képek minősége is utalhat arra, hogy az oldal nem hiteles.

Ösztönözzük a kicsiket, hogy maguk fedezzék fel a különbségeket az általunk kiválasztott álhír-portál és egy hiteles online forrás között. 

Érdemes azt is megtanítani a gyermeknek, hogy csupán azért, mert valami az interneten szerepel, vagy egy kedves ismerősünk azt posztolta, még nem biztos, hogy igaz. Az álhírek ellen a legjobb ellenszer, ha vesszük a fáradtságot és utánajárunk – több forrásból – az olvasottaknak. A cikkben említett személy, helyszín, vagy dátum után olvasva gyorsan kiderülhet, hogy nem megalapozott információról van szó.

Korunk online olvasójának magától értetődő feladata, hogy nem veszi készpénznek az online írott szót, hanem maga jár utána az információnak. Ezt fontos azért is megtanítani a gyermekeknek, mert sokszor egy-egy személy sem az, mint akinek kiadja magát az interneten. Érzékennyé kell tenni a gyermekeket az ál-profilokra is, és arra, hogy nem mindegy, ki jelöli be őket az interneten. 

5 kérdés az ellenőrzéshez

Ha a gyermeknek egy tartalom gyanús, az alábbi öt kérdéssel közelebb kerülhet az információ valósságához. Ezért érdemes ezt az 5 kérdést megtanítani a kicsiknek is.

Ki készítette ezt a posztot? Nézzük meg, milyen weboldalról származik a poszt. Ismerem ezt az oldalt? Hallottam már róla? 

Ki a célközönség? Kinek íródott a cikk? Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy a hírek is szólhatnak egy specifikus olvasóközönségnek, éppúgy, mint a reklámok. Sok hír lehet éppen ezért reklám is, vagy egy politikai oldal célcsoportjának szóló tartalom, de tartalmazhat humort és szatirikus elemeket is. 

Kinek jó ez a tartalom? Ismerős számunkra a hírszolgáltató cég? Ha utánajárok a cégnek, könnyen találok róla információt? Ha egy cégről csak kevés információt találunk az interneten, vagy csak olyan információt, amelyet önmagáról állított, és más oldalakon nem merül fel a neve, akkor bánjunk óvatosan a tartalommal. 

Kimaradt valami a hírből? Ha utánakeresünk a hírnek, találunk olyan elemet más oldalakon, ami ebből kimaradt? Álhír nemcsak egy teljesen hamis információ lehet, de az is, ami csupán elferdíti az igazságot, mert kihagy a történet megértéséhez nélkülözhetetlen részleteket. Van bizonyíték az állítások mögött? Megalapozott az információ? 

Hogyan jutottam a hírhez? Barátok vagy családtagok osztották meg velem ezt az információt? Vagy véletlenül bukkantam rá a Twitteren vagy a Facebookon? Csak azért, mert valamit többen megosztottak már, nem jelenti azt, hogy valós. Sokszor az álhíreket is gyorsan felkapják, sőt, valamikor épp a bennük rejlő szenzáció miatt gyorsabban is terjednek, hiszen nem mindenki olvassa  azokat tüzetesen át. 




Ebben a témakörben is talál hasznos és hiteles információkat a Hegyvidéki Önkormányzat ONvédelem Programja keretében létrehozott, internetbiztonsággal kapcsolatos weboldalon: www.hop12.hu

Ajánló
Ajánló
Elvan a gyerek, ha játszik?

Elvan a gyerek, ha játszik?

Szívesen játszik egyedül a gyermek? Hogyan dönthetjük el, hogy mikor hasznos, és mikortól káros...

Óvodából iskolába - Könnyítsük meg az első lépéseket!

Óvodából iskolába - Könnyítsük meg az első lépéseket!

Hatalmas változás egy kisgyerek számára, amikor óvodából iskolába kerül. Mivel könnyíthetjük meg...

Anyaság és karrier: találjuk meg az egyensúlyt!

Anyaság és karrier: találjuk meg az egyensúlyt!

Anyának lenni felér egy főállással, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos egy édesanya...