Mire szolgál a medical fitness?

A medical, vagyis az orvosi fitnesz jó szolgálatot tehet azoknak, akik valamilyen betegség utáni rehabilitációra szorulnak, sőt az egészségeseknek is megelőzésképpen, hogy elősegítse, erősítse a szervezetük, a mozgásszerveik funkcionális működését.
 

A medical fitness gondosan, szakszerűen, egyénre szabottan összeállított és szakember által felügyelt életmód- és mozgásprogram, amely minden esetben a páciens állapotához, szükségleteihez igazítva, a rehabilitációs folyamatba építve segítheti a teljes gyógyulást. E mozgásprogram része átmenetet jelenthet a kezelés részeként végzett funkcionális gyógytorna és a gyógyulás után végezhető mozgásformák, sporttevékenység között. Alkalmas az állóképesség javítására és a testtömeg normalizálására. A gyakorlatok közben a tréner vérnyomás- és pulzuskontrollt is alkalmaz. Nemcsak betegek számára a rehabilitáció részeként alkalmazható, hanem egészséges emberek életmódváltásának részeként is. A funkcionális gyakorlatokat tartalmazó mozgásprogram mellett életviteli, táplálkozási tanácsokat is kap a résztvevő, hogy a céljait minél hamarabb elérhesse.
 

Kiknek javasolt?

A medical fitness ajánlható egészséges embereknél megelőzésképpen a testi funkciók, az állapot általános javításához, a komolyabb mozgásszervi problémák elkerüléséhez, alapbetegségek mellett az állóképesség, az izomerő, az egyensúly, a stabilitás, a koordináció növeléséhez. Mozgásszervi problémák esetén is hatékony lehet, például a porckorongsérv terápiájához vagy sportsérülések utáni rehabilitációhoz kapcsolódva, lehetővé téve az elért állapot stabilizálását vagy további javítását. A Budai Egészségközpont részeként működő Országos Gerincgyógyászati Központ munkacsoportjában például általános, ortopéd-, baleseti és idegsebészek, reumatológusok mellett több aneszteziológus és intenzívterápiás orvos, radiológus, pszichológus és egyéb szakmák specialistája (urológus, nőgyógyász, ideggyógyász, szemész, gégész) tevékenykedik a gerincbetegségek teljes körű kivizsgálására és kezelésére koncentrálva.
 

Egyetemi példa

A Semmelweis Egyetemen a Családbarát Egyetem Program keretében indítottak nemrég egy három hónapon át tartó életmódváltó programot. Olyan pácienseknek szánták, akik valamilyen krónikus alapbetegséggel élnek együtt. A programot – amelyet tízfős csoport kezdett el, végül nyolc páciens fejezett be – kardiológus-sportorvos szakorvos, gyógytornász, dietetikus és pszichológus segítette. A résztvevők mindannyian valamilyen alapbetegségben szenvedtek, például elhízás, diabétesz, magas vérnyomás vagy érelmeszesedés. Esetükben tehát kiemelt jelentősége volt a programot indító alapos kivizsgálásnak, állapotfelmérésnek, a testösszetételt, a kardiológiai és a mentális-pszichés állapotot felmérő teszteknek, illetve a program során a folyamatos orvosi kontrollnak, hogy az egészségi állapotuknak legmegfelelőbb életmódváltó elemeket építhessék be a programba. A krónikus betegek esetén ugyanis a rosszul megválasztott és orvosi ellenőrzés nélkül követett diéta, valamint mozgásforma további szív- és érrendszeri, illetve mozgásszervi problémákat okozhat. Mindezek után a program dietetikusa egy háromnapos, részletes étkezési napló elemzésével, majd a kerülendő és az ajánlott élelmiszerekből egyénre szabott étrend összeállításával járult hozzá a javasolt életmódváltás elindításához, a gyógytornász pedig heti háromszori, intervallumtréningeket és nyújtó gyakorlatokat tartalmazó mozgásprogramot állított össze egyénre szabottan. A sikeres életmódváltáshoz a pszichés-mentális állapot felmérése, majd a programban résztvevők pszichológus általi támogatása is nélkülözhetetlen. Az eredményesség a programot végigkövető nyolc páciensből négynél adatokkal is kimutatható volt, mivel náluk testzsírszázalék-csökkenést és izomtömeg-növekedést mértek.