Hódítsuk meg az Erzsébet-kilátót!

A hétköznapokból való kiszakadásnak, feltöltődésnek az egyik legjobb formája a túrázás, kirándulás, séta. A szabadban, friss levegőn eltöltött idő alatt megtisztulunk a városi szennyeződésektől, gondolataink is rendeződnek, belső világunk pedig felveszi a természet harmóniáját, ritmusát. 

 

János, legyen fenn a János-hegyen…

 

A legfiatalabbak már talán nem emlékeznek a régi sláger soraira, de az egészen biztos, hogy a város legmagasabb pontjának felkeresése az elmúlt évszázadokban is kedvelt időtöltésnek számított, és mára sem veszített népszerűségéből. Az 527 méter magas, kupola alakú hegyet a Gyermekvasút János-hegy állomástól indulva erdei sétaúton, majd műúton közelíthetjük meg. Zugligetből Libegővel, valamint a Gyermekvasúttal is feljuthatunk, de a bátrabbak a Szépjuhásznétól induló 2 kilométer hosszú, közepes nehézségű túraútvonalon is feljuthatnak, hogy a csodás panorámában gyönyörködhessünk, és kristálytiszta levegőt szippanthassunk be.

 

Kilátásból jeles

 

A János-hegy tetején megbízható, neoromán stílusú irányjezőként áll az Erzsébet-kilátó, 1910 óta. Névadója Erzsébet királyné, I. Ferenc József császár felesége a magyarok barátja és párfogója volt. Szeretetét honfitársaink rajongással és hűséggel viszonozták. A szép Sissi emlékét őrzi a királynő emléktáblája, és a „vidék szépségéhez illő díszes kilátótorony”. Hazánk köztiszteletnek örvendő királynője 1882-től kezdve többször is járt fent a hegyen. Akkor persze még nem állt ott a róla elnevezett romantikus torony, csupán a Gloriette nevű, fából ácsolt kilátóról gyönyörködhetett a tájban.

A kőből készített kilátótorony építését Glück Frigyes javasolta, gyűjtés is indult az építkezéshez szükséges pénz előteremtéséhez. A város lelkes polgárai 51.000 koronávat adtak össze ehhez, így Schulek Frigyest meg is bízhatták a tervek elkészítésével. Az építkezéshez haraszti és pilisborosjenői mészkövet használtak. A kilátó az átadásakor az akkori Európa leghatalmasabb ilyen jellegű építménye volt. Bár a tornyot az elmúlt évszázad erősen megviselte, a Hegyvidéki Önkormányzat erőfeszítéseinek hála, ma már ismét gyönyörű. 

 

A legjobb pihenőhely

 

Az Erzsébet-kilátó legalsó szintjén helyezkedik el a Kilátó-kávézó. Megálmodói biztosan tudták, hogy mielőtt a fáradt vándor, de legalábbis az erőfeszítéstől elgyengült városlakó nekivágna az utolsó megmérettetésnek, és fellépdelne a 134 lépcsőfokon, szívesen megpihen a csúcs meghódítása előtt. Erre pedig legjobb módja a kávézó teraszán nyílik, ahol bármilyen erősen süt is a nap, árnyas fák alatt kortyolhatja cappuccinoját vagy a hűsítő limonádét. De a lelkes kiránduló fordíthat is a sorrenden: miután felmászott a kilátó tetejére és megbizonyosodott arról, hogy tiszta időben akár 80 kilométerre is ellátni, sőt, még a távoli Magas-Tátra csúcsai is felsejlenek, önmagát jutalmazva, elpilledten ül be a kávézóba egy kis szomjoltóra.