Száguldás a jövőbe Elon Musk szupervonatán

Elon Musk nevét olyan újításai, találmányai tették híressé, mint a PayPal internetes fizetési rendszer, a SpaceX űrhajózási cég és az elektromos meghajtású gépkocsikat gyártó Tesla Motors vállalat. Rajongói lelkesen azt állítják, hogy eddig minden bejött neki. Nehezükre esik elismerni, hogy a megnyerő mosolyú üzletember tévedhet valamiben. Nem csoda, mert Elon vállalkozásai felett nehéz pálcát törni. Például cége a floridai Cape Canaveralból január közepén Falcon-9 hordozórakétájával fellőtt a világűrbe egy szupertitkos amerikai műholdat. Elterjedt a hír, hogy a berendezést nem sikerült pályára állítani, és az értékes rakomány odaveszett. Furcsa módon ebből nem lett világraszóló botrány, ezért felmerült a gyanú, hogy csak ködösítésről van szó. A rajongók szerint Musk most sem követett el hibát, viszont titokzatos megbízói ilyen körmönfont módszerrel akarják elterelni a figyelmet méregdrága kémműholdjukról.

A feltalálónak egyetlen olyan másik komolyabb projektje van, amivel nem aratott kirobbanó sikert. Ez azért furcsa, mert kísérleti stádiumban lévő szupervonata – ha egyszer forgalomba áll –, akkor sokkal több ember életére lesz közvetlen hatással, mint az űrrakéták.

 

Egy merész álom

Musk elképzelése zseniális és egyszerű volt. Olyan szupergyors vasútvonalat akart kiépíteni, melynek utasai szédítő sebességgel száguldva kevesebb, mint harminc perc alatt tudnának eljutni Los Angeles-ből a másik legközelebbi nagyvárosba, San Franciscóba. Szóba került, hogy az USA fővárosát is egy ilyen szupervonat kösse össze New Yorkkal, az Atlantióceán-parti metropolisszal.

A feltaláló szerint az új vonat mintha csak a „egy Concorde szuperszonikus repülőgép és a régimódi irodaépületekben alkalmazott csőposta kombinációja” lenne. Kaliforniában nem messze az űrhajózással foglalkozó SpaceX központjától már elkészült az egy mérföld hosszú kísérleti pálya, ahol sikeresen elvégezték az első méréseket.

A vasúttal foglalkozó közlekedési szakemberek természetesen azonnal felkapták a fejüket. Bár voltak fenntartásaik, de tudták, hogy Muskra érdemes odafigyelni, hiszen ő képes teljes iparágakat átrendezni. Ráadásul nincs egyedül, amikor arról beszél, hogy szükség van a vasút forradalmasítására. Számos más kutatóközpont és cég, például a Hyperloop Transportation Technologies, a kanadai TransPod Inc, az indiai DGWHyperloop, az Arrivo vagy éppen a holland Hardt Global Mobility mellett egy másik világhírű fejlesztéseiről híres vállalat, a Virgin is belevágott a kutatásba; a Hyperloop One szerelvényei erős mágneses térben száguldanának az alumínium sínek felett. Mérnökeik várhatóan 2021-re készülnek el az utas- és teherforgalom lebonyolítására egyaránt alkalmas rendszerrel.

Az elképzelés lényege, hogy a szupermodern vonatok nem csak úgy kint a síneken, hanem egy légritkított csőben közlekednének. Nem acél kerekeken gördülnek előre, hanem az előbb említett mágneses térben vagy légpárnán lebegnének az utasokat szállító zárt kapszulák. San Franciscóból még a gyors autópályán is csak hat óra alatt lehetne eljutni Los Angeles-be. A Hyperloop nevet viselő vállalkozás viszont alig harmincöt perc alatt juttatná célba az utazókat. Még repülővel is több idő  eljutni az egyik nagyvárosból a másikba, ráadásul a reptéri hercehurca és az egyre szigorúbb biztonsági intézkedések miatt még jobban megéri majd a szupervonatot választani, ha valaki siet.

 

Lelkesedés és kételyek

Amerikában nagy hagyománya van a földrésznyi méretű országot átszelő vasútvonalaknak. Ha valóra válik Musk álma, akkor újra életre kelhetne ez a lassan hanyatló közlekedési forma. A Hyperloop előnyei közé tartozik, hogy az első tervek szerint viszonylag olcsón ki lehet építeni a pályáját, az alacsony energiaszükséglete miatt környezetbarát, és a zárt csőben száguldó kapszulák nem túl zajosak. 2015 nyarán a feltaláló pályázatot hirdetett egyetemisták számára.
Olyan kapszulákat kellett megtervezni, amelyekkel közlekedni lehet a SpaceX cég egymérföldes kísérleti pályáján. Egy évvel ezelőtt már kipróbálták a pályát, és megkezdődött egy föld alatt működő szakasz kiépítése is.
 

Európa természetesen nem akar lemaradni az USA mögött. Teljesen ésszerű, hogy a gazdag és környezettudatos észak-európai országok megfontolják a Hyperloop-rendszer kiépítését. A svéd fővárost, Stockholmot egy tengeri gyorsvasút köthetné össze Finnországgal, Helsinkivel. Közvetlen környékünkön is érdeklődés mutatkozik. Ha a cseheken múlna, a nem is olyan távoli jövőben Pozsonyból elképesztő gyorsasággal lehetne „felvonatozni” Prágába.

Az elképzelésekkel szemben azonban komoly kételyeket is megfogalmaztak. Alapkérdés, hogy mennyire biztonságos ez az eljárás. A tartóoszlopoknak nagyon stabilan kell állniuk, ha a Hyperloopot olyan vidékeken akarják használni, ahol gyakori a földrengés. Los Angeles környéke pont ilyen. A terv másik gyenge pontja, hogy hány utast tudnak szállítani. Ha ugyanis nem ülhet fel elég utas a szerelvényekre, akkor anyagilag nem lesz kifizetődő a vállalkozás.

Elképelhető, hogy a kritikusok rátapintottak a Hyperloop érzékeny pontjaira. Mivel azonban Elon Musk már eddig is egy kisebb vagyont áldozott a fejlesztésekre, nem valószínű, hogy lemondana a világ leggyorsabb, akár 1200 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó csodavonatának megépítéséről.

Persze közben a tőle már jól megszokott módon más olyan projektekkel is foglalkozik, melyek valószínűleg ugyanúgy felkeltik majd a világ közvéleményének figyelmét, mint a korábbi vállalkozásai.