Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2024-05-22

Páratlan párok – Gershwin és Roosevelt elnök

Páratlan párok – Gershwin és Roosevelt elnök

Hogy kerül egymás mellé a zeneszerző, Gershwin és a politikus, Roosevelt? Többek között úgy, hogy Bősze Ádám és László Ferenc megvizsgálja, hogy a 20. század egyik legizgalma-sabb időszakában hogyan formálták külön-külön, de egymásra is hatva Amerikát és az egész világot. A műsor során olyan titkokra is fény derül, amelyeket a zenetörténet és a történelem rajongói sem ismerhettek! 
 
Franklin D. Roosevelt már tizenhat éves volt, amikor megszületett George Gershwin. A le-endő amerikai elnök New York államban látta meg a napvilágot, míg a dzsessz, a komolyze-ne, az opera, a musical és a filmzene területén kimagasló érdemekre szert tevő zeneszerző és zongorista a nagyváros egyik legizgalmasabb negyedében, Brooklynban született.
Egy elképesztő korszak gyermekei voltak.
Gershwin rövid (alig 38 évnyi) élete során átélhette a boldog békeidők alkonyát, az első vi-lágháborút, a két háború közötti semmivé foszló remények időszakát. Rooseveltnek hosz-szabb életet szánt a sors. Neki azonban meg kellett küzdeni egy újabb világháborúval is. 
Párhuzamos életútjuk legizgalmasabb évtizedei az első világháború szörnyűségeire, és az azt követő, álmodozással és csalódással teli korszakra estek. Bősze Ádám és László Ferenc fel-fedezte, milyen összefüggés rejlik a zeneszerző és a politikus portréja mögött. Június 11-én a MOM Kulturális Központban kettőjük különleges pillanatokkal teli kapcsolatát mutatják be. A Páratlan párok című előadás-sorozat már a harmadik évadánál tart. Bősze és László minden alkalommal két hírességet mutat be: egy jeles államférfit (vagy éppen egy uralko-dónőt) és egy korszakos jelentőségű zeneszerzőt. Ezzel a módszerrel sajátos módon illuszt-rálják a 20. század fordulatos, reményekkel és csalódásokkal teli első négy évtizedét. 
 
Brooklynból Los Angelesbe
 
A 20. századi zene sok rajongója ismeri George Gershwin nevét. A színházakban és a kon-certtermekben a mai napig telt ház előtt játsszák a Kék rapszódiát, a Porgy és Besst, és per-sze a szintén felejthetetlen Egy amerikai Párizsban című művét. Olyan dalai is akadnak, amelyek nélkül elképzelhetetlenek lennének a dzsesszfesztiválok. 
Az oroszországi emigránsok gyermeke 1898-ban született. A kis Jacob Gershowitz véletle-nül fedezte fel a zene világát. Sokáig sportolónak készült, ám 1910-ben a család vásárolt egy pianínót, és a fiú azonnal a muzsika rabja lett. 
Tizenöt évesen otthagyta az iskolát, és „dalterjesztőként” dolgozott. Eljátszotta és elénekelte a boldog békeidők összes slágerét. 1916-ban jelentek meg az első művei. Tanárai között ott találjuk Kilényi Edét, de jól ismerte Liszt Ferenc munkásságát is. 1919-ben robbant be a köztudatba, amikor megjelent a Swanee című dala. Hamarosan a Broadway elismert zené-szének számított.
 
Egy politikus hosszú útja
 
Roosevelt 1919-ben már tapasztalt politikus és katonai szakember volt. Elérte, hogy a világ-háború kitörése után Amerika igazi nagyhatalommá váljon. Megfertőzte a spanyolnátha, ám New Yorkba már felgyógyulva szállt partra. Elegen ismerték őt ahhoz, hogy alelnökjelölt-ként elinduljon az elnökválasztási küzdelemben. Bár vereséget szenvedett, és súlyosan meg-betegedett, nem fordított hátat a politikának. Deréktól lefelé megbénulva is a hazájáért küz-dött. Megválasztották New York kormányzójává, majd szembeszállt a nagy gazdasági világ-válsággal. 1932-ben feljutott politikai pályafutása addigi csúcsára, elnökként beköltözhetett a Fehér Házba. Egészen 1945 tavaszáig szolgálta a hazáját. 
 
Pezsgő évtizedek
 
Gershwin közben egyre többet foglalkozott a dzsessz és a klasszikus zene egyesítésével. Megjelent a híres Kék rapszódia. A siker gazdaggá tette, így egy felhőkarcoló tetején kiala-kított lakásából csodálhatta New Yorkot. Párizsban és Bécsben folytatott tanulmányokat, ahol megismerte Kálmán Imrét és Lehár Ferencet.
Élete utolsó éveit Kaliforniában töltötte. Rajzolt és festett, komoly örökséget hagyva az utó-korra. Továbbra is sokat sportolt, ám így is egyre komorabbá vált. Egy végzetes koncerten depressziósan lépett fel és elájult. A virtuóz zongoraművész és zeneszerző 1937-ben hunyt el. Sok lemezfelvétele maradt meg, így tudhatjuk, milyen volt a játéka. Műveinek gyűjtemé-nyét a Kongresszusi Könyvtár őrzi. Életét jó néhány könyvben, sőt filmben is feldolgozták. 
Gershwin halálakor Roosevelt elnök kénytelen volt mind többet foglalkozni a küszöbönálló válsággal. Kivezette az USA-t az izolacionizmusból, erőssé tette, majd győzelemre vezette Hitler és a szövetségesei ellen. Gyakorlatilag megmentette a nyugati demokráciákat, és a szövetségesek első számú fegyverszállítójaként nagyban hozzájárult a győzelemhez. Az el-nök remekül zongorázott és szívesen játszott családi körben. A szabadidejében még írt is zenét. Meggyőződése szerint a zenélés csodálatos eszköz arra, hogy az emberek kulturáltab-ban viselkedjenek, és kedvesebben, nagyobb szeretetet tanúsítva forduljanak környezetük felé. 
Június 11-én este kettőjük párhuzamos életútjáról hallhatnak azok, akik beülnek a MOM Kulturális Központba. Ezen a programon igénybe vehető a Hegyvidéki Önkormányzat által biztosított Hegyvidéki KultKupon kedvezmény!
 

Ajánló
Ajánló
Egy nagyszerű zenész és egy zord király – Ismerjük meg Bach és Nagy Frigyes titkait!

Egy nagyszerű zenész és egy zord király – Ismerjük meg Bach és Nagy Frigyes titkait!

Bősze Ádám és László Ferenc egy legendás zeneszerzőt és a német nyelvterület egyik leghí-resebb...

Mitől függ a szabadságom? – a Mária Rádió kerekasztal-beszélgetése

Mitől függ a szabadságom? – a Mária Rádió kerekasztal-beszélgetése

A szabadságnak legalább annyi arca, aspektusa van, ahány ember él a földön. A Mária Rádió...

Trojka a Lóvasúton – válogatott világhírű színdarabok

Trojka a Lóvasúton – válogatott világhírű színdarabok

A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban három napon keresztül színházi előadások várják a...