Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2023-08-15

Nemzedékek kedvenc filmje – a Macskafogó

Nemzedékek kedvenc filmje – a Macskafogó

Igazi kellemes, nyár végi kikapcsolódást kínál a MOM Kulturális Központ Szabadtéri Színpada. Egy olyan alkotással lepik meg a filmek kedvelőit, amelyik közel negyven éve szórakoztatja a moziba járókat és a tévénézőket. Kalandfilm, filmvígjáték és sci-fi: mindez egyszerre igaz a Macskafogóra.


Augusztus 23-án az idősebb és a fiatalabb filmbarátoknak érdemes lesz ellátogatni kerületünk kulturális intézményébe, a MOMkult-ba. A Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. ugyanis lehetővé tette, hogy a kertmoziban, vagyis a mozi.kertben egy izgalmas szabadtéri vetítés keretében ismét megtekinthessük az idén 80 éves Kossuth-díjas Ternovszky Béla filmjét, a Macskafogót.

A történet önmagában is izgalmas, ám az idősebb nemzedékek tagjai bizonyára némi nosztalgiával hallgatják majd a rajzolt karaktereknek hangjukat kölcsönző színészeket. A magyar film aranykorát idézi Sinkó László, Benedek Miklós, Haumann Péter, Körmendi János, Kern András, Béres Ilona, Pálos Zsuzsa, Kállai Ferenc, Mécs Károly, Pap Vera, Bodrogi Gyula, Komlós Juci, Láng József, Ábel Anita, Dallos Szilvia, Gálvölgyi János és Zenthe Ferenc.
 
Összekacsintó szórakozás

Ternovszky Béla a nyolcvanas évek derekára jó néhány filmet készített. Részben vagy egészben neki köszönhetjük a Dióbél királyfit, a Peti és az időgépet, A Mézga családot, a Kérem a következőt! részeit, Gusztávot és Pumuklit. A nemzetközileg is elismert szakember 1964-ben diplomázott, mégpedig filozófia-esztétika szakon. Úgy döntött, hogy nem a fennkölt eszmék és az akkoriban minden mást helyettesítő ideológia finomságait fogja csiszolgatni, inkább alkotó munkába kezd.

Kezdetben rajzolóként dolgozott a Pannónia filmstúdiónál. Ekkoriban hazánkban működött a világ egyik legnagyobb rajz-, animációs- és szinkronműhelye. Az itt született rajzfilmek lehetővé tették, hogy a hatvanas években beinduljon a magyar animáció új hulláma. 

Ternovszky a legjobb szakemberektől leshette el a szakma mesterfogásait. 1970-ben már egy saját filmmel állhatott a nézők elé. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas Nepp József írta a Modern edzésmódszerek forgatókönyvét. Az alkotás több mint féltucatnyi hazai és külföldi díjat kapott. A közönség akkor figyelt fel Ternovszky nevére, amikor a nyolcvanas évek második felében a Mokép forgalmazásában mozikba került a Macskafogó.

A mai huszon- és harmincévesek nehezen tudnák elképzelni, milyenek voltak a hétköznapok 1986-ban Magyarországon. Ekkor még senki sem sejthette, hogy három év múlva a feje tetejére áll a világ, és véget ér az egészen addig sziklaszilárdságúnak tűnő rendszer. Hazánk ekkoriban a keleti tömb különleges szigetének számított. Honfitársaink valamivel könnyebben utazhattak nyugatra, mint a többi szocialista ország polgárai. Ez a viszonylagos lazaság kiterjedt a filmművészetre is.

A Macskafogó éppen ezért német és kanadai filmes cégekkel együttműködve készülhetett el. Ternovszkyék látszólag egy könnyed, szórakoztató alkotást hoztak el a magyar mozikba. A Macskafogónak azonban több rétege is van, és olyan utalások rejtőznek benne, amelyek jelzik, hogy alkotói nem fogadták el teljes mértékben az akkoriban uralkodó ideológia megkötéseit.

A történet meglepte és lenyűgözte a moziba járókat. Sokan nem tudják beazonosítani a műfaját: ez egy gyermekfilm, kalandos alkotás, esetleg egy tudományos-fantasztikus mű? Az egérhős, Grabowski története a felnőtteknek ugyanúgy tetszett a gyerekeknek. Már az is izgalmas, hogy a történet valahol a nyugati világban játszódik. A rendezője jól érzékelte, milyen nagy hiány tapasztalható a kalandos történetekből. Bátorság kellett ahhoz, hogy történetével – az egerek és a patkányok kalandjaival – úgy szórakoztassa a nézőket, hogy azzal ne bőszítse fel a cenzorokat. 
 
Siker és elismerés

A Macskafogó a magyar filmművészet egyik csúcsának számít. Valóságos kultusz alakult ki körülötte és beleépült a magyar popkultúrába. E megkerülhetetlen alkotás frissítően hatott hétköznapi szóhasználatunkra is, a főszereplők beszólásait azóta is rengetegen használják. 
1986-ban azonban még nem volt ilyen egyértelműen kedvező a fogadtatás. A hivatalos kultúrpolitika elítélte az alkotást, mivel hiányzott belőle az ideológiai máz, nem hangsúlyozták ki benne a rendszer által elvárt értékeket – ezért bírálatokat kapott, és hivatalosan nem kívánták támogatni.

Ternovszky Béla pályafutása a sikerfilm után is folytatódott. 1987-ben elnyerte az érdemes művész kitüntetést, nemrég pedig Kossuth-díjat kapott, az idén pedig méltónak találták a Magyar Filmakadémia Életműdíjára. 

Az augusztus 23-i szabadtéri filmvetítést ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék feleleveníteni régi emlékeiket, és az új nemzedékek azon tagjainak, akik eddig nem kerülhettek közelebbi ismeretségbe Grabowskival, Mr. Teufellel, Safranekkel és a történet többi szereplőjével. A vetítés 21 órakor kezdődik a MOMkult szabadtéri színpadán.

Ajánló
Ajánló
A zene és a fotózás bűvöletében – Szűcs Márta kiállítása

A zene és a fotózás bűvöletében – Szűcs Márta kiállítása

A belcanto operaéneklés magyar szerelmesének a nevét világszerte ismerik a zenerajongók. Szűcs...

Éljünk egészségesen! – Hegyvidéki Egészségnap május 24-én

Éljünk egészségesen! – Hegyvidéki Egészségnap május 24-én

Az idén huszonötödik alkalommal rendezik meg a Hegyvidéki Egészségnapot, ami mindig nagy...

Egy nagyszerű zenész és egy zord király – Ismerjük meg Bach és Nagy Frigyes titkait!

Egy nagyszerű zenész és egy zord király – Ismerjük meg Bach és Nagy Frigyes titkait!

Bősze Ádám és László Ferenc egy legendás zeneszerzőt és a német nyelvterület egyik leghí-resebb...