Család, gyermek, boldogság – Kopp Mária öröksége

Világszerte gondot okoz a legfejlettebb országokban, hogy egyre kevesebb gyermek születik, és a társadalmakban még nagyobb lesz az idősek aránya. Londonban és Párizsban, New Yorkban és Tokióban egyre több ősz hajú, gyakran botra támaszkodó idős úr és hölgy várja a zebra előtt, hogy zöldre váltson a lámpa, és egyre ritkábban láthatunk babakocsit toló anyukákat vagy a gyermekeikkel sétára induló családokat.

A túlsó oldalra átjutni látszólag könnyű, ám a leggazdagabb országokban egyre több helyen ismerték fel, hogy sürgősen változásokra van szükség, ha komolyan gondoljuk, hogy meg akarjuk tartani mindazokat az eredményeket, hagyományokat, kulturális vívmányokat, amelyeket az őseink hagytak ránk. Kopp Mária felismerése, hogy az általunk ismert és a sajátunknak vallott civilizáció fennmaradásának az alapköve nem más, mint a család.

 

Egy lenyűgöző személyiség

Az 1942-ben született orvos, pszichológus és kutató szakmai pályafutása során szinte minden pályatársánál nagyobb hatást gyakorolt a magyar közéletre. Kopp Mária egy olyan világról álmodozott, ahol minden családban annyi gyermek születhet, amennyit a szülők szeretnének. Eltérve azonban másoktól, ő azon tehetségek közé tartozott, akik elég erősek ahhoz, hogy a nemzet érdekében valóra váltsák az elképzeléseiket. Kopp Mária a megfelelő helyen volt a megfelelő időben.

Évtizedeken át dolgozott, kutatott, és nemcsak példamutató tudományos munkásságot hagyott maga után, hanem olyan tervezeteket, intézményeket, amelyek nem csupán az emlékét ápolják, de pontosan azokat a célokat szolgálják, amelyekért küzdött. Megszervezte a Népesedési Kerekasztalt, és útjára indította a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat. Elérte, hogy társadalmi összefogással immár hazánkban is komolyan támogassák a családalapítást és növeljék a gyermekvállalás társadalmi elfogadottságát.
 

2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést vehette át. Ebben az elismerésben azért részesülhetett, mert úttörő munkát végzett a népegészségügy szempontjából legjelentősebb, legveszélyesebb megbetegedések okainak és háttértényezőinek kutatása területén.

A díj átadói így akarták kimutatni, mennyire nagyra becsülik azt a sokoldalú, odaadó munkát, amit a magyar családok érdekében végzett. 

 

Tudós és hazafi

Kopp Mária kisgyermekként átélte a második világháború szörnyűségeit és az ötvenes éveket. A fiatalon tapasztalt nehézségek erőssé és elszánttá tették. Rengeteget tanult, bejutott a Semmelweis Orvostudományos Egyetemre, és először itt szerzett diplomát, majd további tanulmányokat folytatott, immár az ELTE-n. Az érdeklődése a pszichológia és az élettan határterülete, a magatartáskutatás és a klinikai pszichofiziológia felé fordult. Olyan kérdéseket is megvizsgált, minthogy mi okozza a magas vérnyomást, az emocionális funkciózavarokat, a neurózist vagy a szorongást.

Munkássága során mindig támaszkodhatott Skrabski Árpád mérnök-szociológusra. Férjével együtt szemügyre vették a sajátos magyar lelkiállapotot, a hazai népesség életminőségét, és javaslatokat tettek arra, hogy honfitársaik milyen egyéni és társadalmi stratégiákkal birkózhatnak meg a rájuk hagyott nehézségekkel. Munkássága egyszerre volt fontos az orvosi szakma és a laikus nagyközönség számára. A legnehezebb témákat is képes volt közérthetően és világosan megfogalmazni. Rengetegen olvasták nagy érdeklődéssel, amit a boldogságkeresés útjairól és útvesztőiről írt.

 

Boldogságunk alapja a család

A 21. század hajnalán magas és felelősségteljes beosztásokban dolgozott. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen igazgatóhelyettesként irányította a Magatartástudományi intézet tudományos munkáját, és az MTA-val közös Mentális Egészségtudományok társult kutatócsoportot is vezette. 2009-ben hozott létre egy rendkívül fontos civil közösséget, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat. Követőivel és tanítványaival javaslatok sorát nyújtotta be a politikai vezetés elé. Sikerült elérnie, hogy elképzelései közül jó pár beépült a nemzeti családpolitikába. Kopp Mária egyik legfontosabb megállapítása nem volt más, minthogy honfitársaink családjaiban nem lát annyi gyermeket, mint ahányat a szülők szeretnének.
 

Az általa útnak indított szervezetek a mai napig teszik a dolgukat. Találkozhatunk velük hazánk jó néhány településén. Társkereső, valamint párkapcsolatot építő programokat tartanak, és a legjobb hazai szakembereket bevonva adnak tanácsokat a fiataloknak a lelki egészség megőrzéséről, a párkapcsolatokról, a babavárásról, a gyermeknevelésről itthon és a határainkon túl. A kiemelkedő tudósról elnevezett sétány pedig a kerületünkhöz ezer szálon kötődő, közöttünk élt nemzetközi hírű professzornak, a családban gondolkodó, szerető anyának és feleségnek állít emléket.