Kibővített valóság a hétköznapjainkban

Az antikvitás nagy filozófusait még leginkább az a kérdés foglalkoztatta, hogy tulajdonképpen mi is a valóság. Platón vagy éppen Arisztotelész sok olyan tételt fogalmazott meg, amelyek egészen a XX. század végéig nagy hatással voltak az emberiség gondolkodásmódjára.

Az elmúlt néhány év során azonban megváltozott a valósághoz fűződő viszonyunk. Olyan kérdések merültek fel, amilyenekkel korábban csak a látványos tudományos fantasztikus filmekben, például a Mátrixban lehetett találkozni. Akkor sokan egy kézlegyintéssel elintézték a vetítővásznon pergő jelenetek során látott technológiákat. Úgy vélték, ahhoz hasonló megoldásokkal még nemzedékek múlva sem fogunk találkozni. A csúcstechnológia legújabb vívmányai azonban lépésről lépésre beszivárogtak a hétköznapjainkba. Nem lettünk ugyan a gondolkodó gépek rabjai, de életünk ma már elképzelhetetlen az okostelefon, a Facebook, a Google keresője vagy éppen a Youtube zenéi nélkül. Most pedig eljött az a pillanat, amikor a technika kísérletet tesz arra, hogy kibővítse körülöttünk a valóságot.

 

A valóság rétegei

Az angol szakkifejezéssel augmented realitynek nevezett jelenség elképzelhetetlen volna a korszerű technikai eszközök, például az okostelefon, az okosszemüveg, vagy a hordozható számítógépek nélkül. Ezek – a megfelelő programok segítségével – képesek arra, hogy egy vagy több új réteget húzzanak a fizikai valóságra.

Erre a legemlékezetesebb példa a tavaly egy ideig nagy népszerűségnek örvendő utcai szörnyecske-vadász játék volt. A játékosok a valódi utcákon sétálva próbáltak meg minél több mesebeli lényt befogni. Rajtuk kívül senki más sem láthatta a célpontokat, de a játékosok számára ezek nagyon is létező dolgok voltak. A valóságra húzott új réteg izgalmasabbá tette az életüket. És ez csak az első lépés volt…

 

Dolgozni csak szépen…

 

A kiterjesztett vagy kibővített valóság hatalmas üzletet ígér. Egy-egy új játék sok millió embert mozgat meg és sok száz, esetleg milliárd dollár hasznot hoz a fejlesztőinek. Nem csoda, hogy a világ számos helyén, az EU-ban, az USA-ban, de Oroszországban és Kínában is gőzerővel folynak a fejlesztések. Ráadásul a módszereket a gazdasági élet számos területén, mindenek előtt az ipari termelésben, de a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban is fel lehet használni.

Egészen más élményt nyújt a múzeum, ha okosszemüveget viselve megyünk végig a képek és a szobrok között. A Mona Lisára pillantva rengeteg hasznos információ jelenik meg a szemünk előtt, a kis képernyőn. Mindent megtudhatunk a festmény keletkezéséről, az alkotójáról. Akár rövid filmeket is lejátszhatunk magunknak az adott korról. Turistaként soha többé nem tévedünk el egy idegen nagyvárosban. Látjuk a legjobb útvonalat és az épületeken, szobrokon magyarázó feliratok, szövegek jelennek meg, csakis nekünk.

A gyárakban hatalmas fejlődésen mehet át a termelés. A különféle termékeket, például a hűtőszekrényt, a televíziót, de akár egy autót vagy egy sugárhajtóművet is okosszemüvegeket viselő szakemberek állítják össze. 

Felhasználják a dolgok internetét is. A gyárakban folyamatosan friss adatok áramlanak a gyártósorok és a félig kész termékek között. A mérnökök könnyedén irányíthatják a teljes munkafolyamatot. Belelátnak a gépek belsejébe és azonnal észreveszik, ha valahol hiba lépett fel. Egyszerűbb lesz az újdonságok megtervezése és tesztelése is. Otthon a vevőnek nem lesz szüksége használati utasításra, a kibővített valóságra támaszkodva egyből tudni fogja, hogy kell az új készülékét használni.

Az okostelefon után a következő nagy slágertermék talán az okosautó lesz. Ennek a szélvédője hatalmas ablak lehet a kiterjesztett valóságra. Nem csupán az utcát és a többi járművet látjuk magunk előtt, de számos hasznos információt tesz ki elénk, mégpedig cseppet sem zavaró módon. Holnapután pedig akár okosvárosok hálózatára rácsatlakozva láthatunk mindent, amire ahhoz van szükségünk, hogy gyorsan, balesetmentesen és kényelmesen érjünk célba.