A holnap nagyvárosai – közlekedjünk okosan!

Közvetlen lakókörnyezetünk állapota alapvetően befolyásolja az életünk minőségét. Nagyon fontos, hogy milyen körülmények között élhetünk. A következő évtizedek változásai sok milliárd ember életét határozzák meg, ugyanis világosan felismerhető trend bolygónk szinte valamennyi részén, hogy egyre jelentősebb tömegek indulnak el a jobb életfeltételekkel kecsegtető nagyvárosok felé. 

 

Hogyan közlekedjünk?

A jövőkutatók intenzíven tanulmányozzák a kérdést, hogy milyen módon fognak majd a szupervárosok lakói közlekedni néhány év, esetleg évtized múlva. E nagy érdeklődésnek nem csupán a kíváncsiság az oka. A közlekedésben hatalmas pénzek mozognak. Aki rátapint arra, hogy mik lesznek a következő időszak széles körben elterjedő technikai megoldásai, az nagyon gyorsan bekerülhet a világ leggazdagabb emberei közé.

 

A múlt figyelmeztet

Merjünk nagyban gondolkozni! Százötven évvel ezelőtt a nyugati világ nagyvárosai eljutottak egy, a mostanihoz némileg hasonló változás küszöbére. A települések már elég nagyok voltak ahhoz, hogy tömegközlekedéssel kelljen megoldani a lakosság belső mozgását. Mindenekelőtt a jelentős ipari központokban okozott gondot, hogy a munkaerőt minden reggel időben eljuttassák a gyárak közelébe.

Ekkoriban csak az utópisztikus regények írói álmodoztak „önjáró szekerekről”. A hagyományokhoz ragaszkodó mérnökök azt vették alapul, amit jól ismertek, amikor megtervezték a következő évtizedek városi közlekedését. Ez nem volt más, mint a ló vontatta bérkocsi, a konflis, vagy a több ember szállítására is alkalmas lóvasút. 

 

A lócitromtól a T-modellig

New York városában a 19. század derekán alig háromszázezren éltek. Ötven év alatt a lakosság lélekszáma a hétszeresére emelkedett. A közlekedést és a szemétszállítást lovas kocsikra bízták. Ez azonban azzal járt, hogy évről évre 136 ezer tonnányi lócitrom pottyant a kockakövekre.

A város vezetői lázas számításokba kezdtek. Nyilvánvaló volt, hogy a lakosság számának növekedésével egyre több lovas kocsit kell használni. Ez pedig egy rendkívül elkeserítő következménnyel jár. Biztosra vették, hogy 1910-re New York felhőkarcolóit a második emelet magasságáig lótrágya veszi körbe minden irányból.

Ma már jól tudjuk, a megoldást egy akkoriban fantasztikus újításnak számító, csodálatos találmány jelentette. Megjelent a személygépkocsi, és Henry Ford belekezdett a híres T-modell tömeggyártásába. A kulcsszót a tömeggyártás jelentette.

 

A mi holnapunk kapujában

Már ma is léteznek olyan technológiák és berendezések, melyek forradalmi módon átalakíthatják a városi közlekedést. Magazinunkban írtunk már a repülő autókról, és a személyszállításra is használható nagy drónokról. Amíg azonban nem kezdődik meg ezek tömeges gyártása, addig a repülő eszközök az innovációt kedvelő milliomosok játékszerei maradnak. Ez azonban nem okoz gondot, mivel a föld szintjén, és az alatt is rendkívül sok elmés újítás vár ránk.

Egyes elképzelések szerint a tömegközlekedés radikális átalakulása várható. A nagyvárosokból fokozatosan eltűnnek a magángépjárművek. Ez persze csak ott lehetséges, ahol óramű pontossággal működő tömegközlekedési hálózat üzemel. Az autók eltűnésével megszűnnek a forgalmi dugók. Semmi sem állja el a nesztelenül gördülő elektromos buszok, trolik és villamosok útját.

Vidéken, például a kisvárosokban az ilyen megoldások elterjedése csak későbbre várható, mivel ott a kevesebb lakos, valamint a nagyobb távolságok miatt továbbra is szükség lesz a mind korszerűbb személy- és tehergépjárművekre.

A tömegközlekedés fokozatosan leköltözik a föld alá. A metró és a kéregvasút nagy távolságra hatékonyan, és viszonylag olcsón juttathat el rengeteg embert.

Fontos kérdés persze a biztonság. Ha nem sikerül a világméretű fenyegetéseket felszámolni, akkor arra kell számítanunk, hogy a metróállomások bejáratánál is ugyanúgy átvilágítanak minket, mint manapság, ha repülőre akarunk ülni.

A tömegközlekedés föld alá költöztetése annyira izgalmas kérdés, hogy napjainkban még az Elon Muskhoz hasonló újítók és feltalálók is intenzíven foglalkoznak vele.

 

Mint a villámcsapás

A nagyvárosi közlekedésben nem marad hely a belső égésű motoroknak. Individualisták azonban akkor is lesznek, akik nem szívesen ülnek fel egy csúcsidőben zsúfolt buszra vagy villamosra. A tömegközlekedés kiváltására alkalmas a bérautók vagy kabinok rendszere. Ezek az apró, könnyű, olcsó járművek gördülhetnek kerekeken, de várható az elektromágneses elven működő lebegő fülkék elterjedése is. Számos nagy világcég dolgozik a kifejlesztésükön. A Volkswagen Hover Carja még csak a tervezőasztalon létezik. Az elegáns járműből minden irányból remek kilátás nyílik, hiszen gyakorlatilag teljesen üvegből és átlátszó műanyagból készül. 

A lebegő bérjárművek előnye, hogy nincs szükség hozzájuk sínhálózat, vagy felsővezetékek kiépítésére. Az is komoly megtakarítást jelent, hogy nem kell méregdrága garázst bérelnünk. Okostelefononunk segítségével tudunk ilyen kabint rendelni, amiért átutalással úgy fizetünk, mintha taxit használtunk volna. Ha odaértünk, ahová indultunk, akkor elegánsan kilépünk belőle, és a kabin máris indul a következő megrendelés teljesítésére.

 

Légkondicionált csodák

Elképzelhető, hogy tíz év múlva is olyan forró nyarakat élünk át, mint most. Légkondicionált lakásunkból kilépve éppen ezért kellemes lesz beülni egy ugyancsak klimatizált járműbe. Az sem gond, ha a város egyik végéből kell átsiklanunk a másikba. A korszerű elektromos autók vagy kabinok ugyanis egyre inkább önvezérlőek lesznek. Munkába menet zenét hallgathatunk, az elsötétülő szélvédőre kivetített filmeket nézhetünk, vagy elmélyedhetünk egy régi vágású – de persze újrahasznosított – papírra nyomtatott könyvben.

A következő évtizedekben tehát a közlekedés jelentős átalakulása várható. Ezek nagy része kellemesebbé és kényelmesebbé teszi a hétköznapjainkat, legyen szó a munkával töltött időről, vagy a szabadság nyári hónapjairól.