Menü
2017-08-01
Búcsú egy apró jóbaráttól - Nyugdíjba megy az egér?
Az egér évtizedek óta a számítógép elengedhetetlennek tűnő alkatrésze, az új technológiák azonban hamarosan feleslegessé tehetik. A BCI interfész például átsegít minket a virtuális valóságba. Segítségével egér nélkül dolgozhatunk a számítógéppel, de gondolatainkkal még okosotthonunk berendezéseit is irányíthatjuk.
A mai világban már csak egészen kevesen gondolnak apró, hegyes orrú, szőrös, szürke kis jószágokra, amikor meghallják az egér szót. Ez a kézi mutatóeszköz a számítógépezés elengedhetetlen tartozéka. De vajon tényleg ez a helyzet? Nem lehet, hogy a technikai fejlődés már meghaladta az eljárást, és ideje túladni eddigi hűséges útitársunkon?
Kicsit már őszül a halántékaNem csoda, hogy a számítógépes egér ma már kissé elavultnak, sőt ódivatúnak tűnik. Hiszen ez a hasznos kis szerkezet ötvennégy éves! 1963-ban találta fel a Stanford Intézet kutatója, Douglas Engelbart. Meglepő, de a szerkentyűt eredetileg bogárnak hívták. Csupán később terjedt el az egér kifejezés. Engelbart 1970-ben szabadalmaztatta találmányát. A széles körben elterjedt egerek atyái között meg kell említenünk Jean-Daniel Nicoud és André Guignard kutatókat is.
Sokoldalú apróság
A görgős egerek mellett hamar megjelentek az optikai egerek, majd „izmosabb” változatuk, amit a számítógépek megszállott játékosai használtak. Mulatságos újítás volt a - mechanikus egérrel működési elvét tekintve megegyező - „hanyatt egér” kifejlesztése is.
Miután betöltötte ötvenedik születésnapját, egyre többen panaszkodtak amiatt, hogy elszállt fölötte az idő. Nem lehetett vakon használni, mivel végig figyelni kellett a képernyőt. Ezenfelül aki sokat dolgozott vele, annak könnyen megfájdulhatott a csuklója és az ujjai.
A szabadság kapujában
Az első igazán új típusú egeret a háromdimenziós „denevér”, vagy „repülő egér” becenevet viselő kis szerkezetek jelentették. A Logitech cég a ’90-es évek elején fejlesztette ki a SpaceMouse-t. Az ilyen szerkezetek többnyire ultrahanggal működnek, és három dimenzióban lehet mozgatni őket. Távoli unokatestvérük, a Wii Remote, vagyis a Nintendo cég Wii konzoljának legfontosabb alkatrésze. Ezzel, és a hozzá hasonló platformokkal már tényleg elmerülhetünk a virtuális valóságban.
Dolgozzon az agy!
A fejlődés következő lépése felszabadítja a kezünket. Az úgynevezett Brain Computer Interface lehetővé teszi, hogy elménk erejét felhasználva irányítsuk számítógépünket, vagy éppen különféle berendezéseket. Elegendő megfogalmazni egy parancsot, és a gépek máris végrehajtják azt. Az ilyen rendszerek elterjedése nagyjából akkorra várható, amikor körülöttünk szinte mindenütt összeér, és egységes hálózatot alkot a tárgyak internete. Egy ilyen környezetben a BCI technikát használva képesek leszünk arra, hogy otthonról - mondjuk egy kényelmes napozóágyban feküdve - elvégezzük munkánkat a távoli irodában, vagy éppen üzemcsarnokban.
Milyen legyen az összeköttetés?
Amíg az ilyenfajta berendezések a hétköznapjaink szerves részévé válnak, még számos kérdésre kell választ adnunk. Az egyik gondot az jelenti, hogy a számítógép és az emberi agy is egyaránt jóval többre képes annál, mint amit a kettőjük közötti interface lehetővé tesz. A hagyományos interface elemei - az egéren kívül a billentyűzet – kedvező árúak, megbízhatóak, de korlátozott teljesítményűek. Nem vár rájuk túlságosan fényes jövő.
A helyükre olyan kommunikációs eszközök lépnek, amelyek lehetővé teszik az emberek és a számítógépek közötti zavartalan adatforgalmat. Az ilyen módszerek fontos szerepet kaphatnak az emberszabású robotok kifejlesztésében is. A fémlények-emberek közötti interakció és kommunikáció kérdéseivel számos vezető egyetemen, például a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) is foglalkoznak.
Le a sapkával!
Az egyik megoldást az olyan varázskesztyűk jelenthetik, mint amilyeneket Tom Cruise használt a Különvélemény című tudományos-fantasztikus filmben. A jövő azonban valószínűleg a BCI-megoldásoké. Az ilyen berendezéseket jó okkal nevezik direct neural interface-nek (DNI), mivel a fejlettebb változatai már nem csupán valamilyen fejpántos-tapadókorongos, különleges érzékelőkkel telerakott sapkát használnak, hanem közvetlenül rácsatlakoznak a felhasználók idegrendszerére.
Az egeret teljes mértékben felváltó technológiák és eljárások egyelőre még kísérleti stádiumban járnak. Egy napon persze majd ott kopogtatnak dolgozószobánk ajtaján. Nem kell megijedni tőlük, mert akkor már ugyanolyan természetesek lesznek, mint napjainkban a jól ismert számítógépes egér.
Kapcsolódó HEGYVIDÉK kártya elfogadóhelyek:
